Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-03-28 / 13. szám
201 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 202 gyűlésen fog a beérkezett vélemények figyelembe vételével megállapittatni. Az erdélyieknek a progymaaziumok ígymuasiumra előkészítő elemi iskolák) osztályaira vonatkozó tanterve tudomásvétel végett a konventhez felterjesztetett. Egy végkielégítés eset kapcsán, mely egyébként a kedvezőbb országos tanító nyugdíjtörvény értelmében már elintézést nyert, a tanügyi bizottság rámutat az orsz. és az egyházi törvény között levő eltérésre s mivel az egyházi törvény megváltoztatása csak a zsinat által történhetik, javallja az illető rendelkezés végrehajtásának a közelebbi zsinatig leendő felfüggesztését s az orsz. törvénynek megfelelően a zsinat által megváltoztatását. A középiskolai ügyek előadójának Váró Ferencznek nagy szakértelemmel előterjesztett ügyei közül első sorban a tankönyvek jegyzékére vonatkozó jelentést tárgyalta a bizottság. Az alapos észrevételeket, melyeket előadó a tankönyvjegyzékekre vonatkozólag tett, a tanügyi biz. helyeslői eg fogadva, a kon vent utján az egyh.-kerületek s az illető tanárkarok figyelmébe ajánlja. Ez észrevételek vonatkoznak egyes elavult könyvek kiküszöbölésére s különösen arra, hogy a több éven át tanított tárgyak lehetőleg ugyanazon szerző könyvéből tanitassanak, holott vannak intézetek, a hol pl. a természetrajznál három szerző könyve van bevéve, a mi a tárgy egységes és összefoglaló tanítását rendkivül megnehezíti. A vallástanárok és tanítókra nézve az egyetomes tanügyi bizottság az egyes államsegély kérvények tárgyalásánál is nagy figyelemmel volt arra, hogy a konventnek idevonatkozó rendelkezése, a mely szerint a ref. jellegű intézetekben a vallástanári tanszék a többivel egyenlően rendszeresittessék, érvényesüljön. A vallásoktatásra vonatkozólag pedig általában azt javasolja, hogy a konvent a közokt. ügyi minisztériumra oly irányban méltóztassék hatni, miszerint a vallásoktatók középiskoláknál óránként legalább 40, egyéb (szak) iskoláknál pedig legalább 30 frt díjazásban részesüljenek. E díjazás terhét községi iskoláknál megfelelő törvényes intézkedés alapján a községek, a államiaknál az állam viselje, egyéb — más felekezetű — intézeteknél pedig a díjazásról a konvent gondoskodjék. Az ügy nagy fontosságára tekintettel György Endre e tárgygyal kapcsolatban indítványozta, hogy a vallásoktatás ügye külön előadóra bizassék, mit is a tanügyi bizottság helyesléssel fogadván, ez igen fontos előadói állásra Kérészi Barna tan. biz. tagot választja meg egyhangúlag, úgy az előadói állásra vonatkozó határozatot, mint az előadó választását helybenhagyás és megerősítés végett a konventre terjesztvén fel. Elénk eszmecserére szolgáltatott alkalmat ugyanezen tárgy gyal összefüggésben Váró Ferencznek azon indítványa, hogy az egyetemi székhelyeken levő theol. intézetekben — Budapesten és Kolozsvárott — vallástanár képesítő tanfolyamok nyittassanak, a melyeken a reformált tanárjelöltek a vall. tanári qualificatiót megszerezhessék. Ez által a vallástanitás ellátásának kérdése kedvező megoldást nyerne oly intézetekben, a hol vagy akadályozva vannak a lelkészek a vallástanitás elvállalásában vagy, pedig nincsen is anyaegyház azon a helyen, külön kathetekai állás pedig nem szervezhető a tanulók csekély száma s illetve az anyagi erő elégtelensége miatt. Ily helyeken már a vallástanitásra képesített tanár láthatná el a vallástanitást: a mi magában is nagy előny, de kedvező hatással lenne ez tanáraink egyházias és vallásos kiképzésére és jellemére, a mi pedig egyházunknak a tanárképzés tekintetében megváltozott viszonyok között első rendű érdeke. Azonban a tanügyi bizottság, bármennyire életképesnek és figyelemre méltónak ismerte is el ez eszmét, egyelőre positiv javaslatot ez irányban nem tett. A rendes vallástanitási állásra képesítést illetőleg Radácsi György előadó javaslatára Fejes István, Parádi Kálmán és Horváth József hozzászólása s részben módosító indítványára a tanügyi bizottság oly értelemben tesz indítványt a konventnek, hogy vallástanárságra képesitettnek tekintessenek azok, a kik bármelyik theol. akadémián szerzett docensi minősitvéunyel bírnak, vagy a kik mindkét lelkészképesitő vizsgálaton jeles osztályzatot nyertek. Egyúttal a tanügyi bizottság Radácsi György szakelőadót megbízza, hogy az egyes theol. akad. tanárkarok véleményét kikérve, a következő tanügyi bizottsági gyűlésen tegyen javaslatot az iránt nem lenne-e kívánatos a vallástanári képesítésre tekintettel a középiskolai vallástanitás módszertanát az előadandó tárgyak közé beiktatni. Ezzel együtt említjük meg azt is, bár később került tárgyalás alá, hogy a lelkészképesitő oklevelek általános osztályzatának megállapítását illetőleg a tanügyi bizottság a következő indítványt terjesztette a konvent elé : 1. jeles általános osztályzatot nyer az, a kinek vagy mindenből jeles vagy legfeljebb egy jó osztályzata van. 2. jó általános osztályzatot csak az nyerhet, a kinek legfeljebb egy kielégítő s illetve két kielégítő mellett legalább ugyanannyi jeles osztályzata van. Az Írásbeli dolgozatokból nyert osztályzat az általános osztályzat megállapításánál számításba veendő. Nagyfontosságu az a változtatás, melyet a tanügyi bizottság az érettségi vizsgálatokra nézve javasol. A tanárkaroknak csaknem egybehangzó véleményes előterjesztése alapján ugyanis a tanügyi bizottság azt az indítványt teszi, hogy a főt. konvent odahatni méltóztassék, miszerint érettségi vizsgálatot csak azok legyenek kötelesek tenni, a kik felsőbb iskolákra akarnak fellépni, a mint az az érettségi vizsgálat természetével és a törvény által is az elé kitűzött czéllal egyedül egyezik meg. A gyakorlati életpályákra úgyszintén az önkéntességre pedig csakis a 8 osztály végzése s illetve a 8 osztályú vizsgálat sikeres letétele kivántassék meg. Ez által az érettségi vizsgálatok színvonala remélhetőleg emelkednék, s az a sok viszásság mindenesetre megszűnnék, mely a tudományos pályára képesítésnek azoktól kívánásából származik, a kik tanulmányaikat folytatni nem akarják s ezért a vizsgálóbizottság tagjaitól elnézést kérnek és remélnek. Igaz ugyan, hogy minden nehézség és visszaélés ez utón sem lesz teljesen elenyésztethető, de ennek az álláspontnak jogosult és következetes voltát tagadni alig lehet. A másik nagyobb fontosságú változtatás az érettségi vizsgálatra vonatkozólag az lenne, a mit a tanügyi biz. szintén magáévá tett, hogy a latin nyelvből nem magyarról latinra fordítás kivántatnék, hanem a feladott latin szövegnek 13
