Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-02-23 / 8. szám
123 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 124 ságosan kinn az említett döbbeni Oratóriumunk előtt prédikálván, bennünket atyai képpen tanított s a Catboliea közönséges hitnek ismeretire édesgetett; mindazáltal elöbbeni vélekedésünk és vallásunk ellen még meg nem győzhetvén elménket, következendőképen tovább is vallásunkban megmaradni kívánván, nagyon félünk, ne talántán a lelki tanítónk és prédikátorunk is bonta- Jkozást lelki szomorúságunkra és isteniszolgálatban való fogyatkozásunkra szenvedjen. Hogy azért tovább is Istent Exeellentiádért imádhassunk, neki szolgálhassunk, Tanítónk lehessen : Excellentiád lábaihoz borulván, alázatosan könyörgünk, méltóztassék földesúri hatalmábul hozzánk járulni, és mind a tanítónkat tovább is megszenvedni, mind az isteni szolgálatra alkalmas helyet adni. Mely kegyelmességeért Istent fogjuk kérni, hogy Excellentiád nagyméltóságát hosszú élettel áldja meg, mi pedig maradunk Excellentiádnak alázatos fejhajtó árendásai JJendejsen lakó Helv. Confession levő lakosok közönségesen *). II. Anno 1852 die 8-o Mártii. A Felséges magyarországi apostoli királyoknak kegyelmes resulutiójuk, végezések és rendelések szerint, melyekben a földesuraknak jussok religiók dolgában kegyelmesen fentartatnak? Ajka -Bendeki jobbá gyirk a Prédikátoroknak további ott maradása és religiójok folytatása végett hozzánk folyamodván, és ez szerint alázatos kéréseket illendő tekintetbe vevén, igenis a Prédikátort még ott szenvedjük a religiójoknak oly folytatásával, hogy addiglan is mig más imádkozó és isteni szolgálatra való alkalmatos helyet adándunk, religiójok szokott exercitiumát a Prédikátor házában gyakorolhassák. Signat. Weszprim, die et Anno quitussupra. Padányi Biró Márton Veszprémi püspök m.pr. (Dunam. Egyházk. levéltára. T. jegyű köt. 34—38 sz III. A helytartó tanácsnak Pozsonyban 1760 mart. 3-án kelt s Veszprémmegyének jnn. 2-án Pápán tartott gyűlésében publikált intimátumából értettük, bogy a győri püspök O Excellentiája a Helytartó tanácsnak olyanforma jelentést tett volna, mintha Ns Takácsi községben ben csak 1681 után vitetett volna Prédikátor, s a nyilvános istenitisztelet is a mondott év után vette kezdetét. A püspök ő méltóságának e jelentésére az előirt év junius 23-án tartott gyűlés alkalmával megfeleltünk ugyan már, de mivel a főszolgabíró ugyanazon alkalommal referálta, hogy püspök nr ő mélsósága az ügyünkben megejtett vizsgálatról már jelentést tett a Felséges C onsiliumnál, annálfogva mi is az ő példáját követve következőkben felelünk meg a Felséges Helytartó tanács előtt, és bizonyítjuk, hogy már 1681 előtt jóval a közönséges istenitisztclet tartásának ususában voltunk. l-o, 1615 február 20. Takácsiban Prédikátor volt Szombathelyi István, a ki egyúttal a szomszédos Vaszar *) 1768 jun. 17. írja Tapolczafőn Kun János: »Ezek szegények 16 esztendőtől fogva sunt in via Instantiae. A mostani püspökö ~ is a ki kegyes jó Méltóság instántiájukkal requirálták, de azt feleié-’ El nem vettem, vissza sem adhatom.» községében is teljesité a szent szolgálatot. Bizonyltja Györfi Imre testamentuma, melyet nevezett Predioátor coramisalt. 2-o. Anno 1619 Ifié 1-a maja particulars Synoduson Herceg Benedek ordináltatott Takácsiba helv. conf. Ministernok. 3. 1633 Die 26 augusti Vass Tamás volt a predikátor.-4. Anno 1640 Die 24 apr. Vaji András takácsi Minister Szalai Györgynek Barcsi István javára kiadottzáloglevelét is coramisálta. 5. Anno 1643 Die 6-a januarii előbb emlitett Vaji András coramisálta Perey Márton özvegyének adás vevési leveleit. 6. Anno 1646 Die 14 Mártii Kompos János takácsii prédikátor a Peres-Takácsiban lakó Csurgai András záloglevelét aláírta. 7. Anno 1663. Die 19 junii Kajári Péter Takácsiban lakó BúcsT~Pál zálog-szerződésének mint takácsii Minister irta alá nevét. 8. Anno 1684 Die 22-da junii Némethi János takácsii predikátor~~coramisalta Vince János feleségének Ilonának venditionalis leveleit. Mely ide kapcsolt literalis instrumentumokból meglátszik, hogy a mi publicus vallásgyakorlatunk nem — mint a püspök ő méltósága állítja, — 1681 után kezdődött, hanem már az élőt sokkalta meg volt, annálfogva a mi mai napig békességben folyt ususunkra az 1681-dik évi 26 articulus egyáltalában nem applicabilis. Ezzel maradunk a E. Helytartó tanácsnak Takácsiban 13-a Julii 1761 alázatos szolgái Nemes Takácsi község hely, hi tv. Compos,sessori és lakosi. (T. j. köteg. 2. sz.) Adjon Isten jó egészséget TTszteletes Senior uramnak, és a maga egyházának csendességet! Jelenthetem nagy szomorúsággal tétovázás nélkül, hogy a midőn 16-dik Mártii estve Vörös-Berényből Tiszt. Marton János fő Procurátor jezsuita földesül’ Padrigra érkezett volna- magamtul és Szigeti Tamás nevű öreg biránktul a templom kulcsát keményen kérte ; de mi reponáltuk ; nálunk nincsen és az urnák nem adhatjuk. 17- dik Mártii pedig a Communitást maga eleibe hivatván, erősen kérte, mely kérésére az urnák a község Szigeti Gergely nevű böcsületes ember által reponált: a mi templomunknak kulcsát Felséges Királyné asszonyunk tartván, és látván az eő Felsége parancsolatját, ha adjuk eő Felségének adjuk. Ezek után a megirt földesur kérte a Communitást, kisérjetek hát fel a templomba és hadd nézzem meg. Szigeti Gergely előbb fölment, az ajtót megnyitotta, de a kulcsot magához vette. Az ur a templomhoz följutván, előbb a templomot megkerülte, ezután bement, egy székbe leült és parancsolta a falu kovácsának, hozzon kalapácsot és egyébb szerszámot. Hirtelen az uraság hajdúja fölhozván, kényszeritette a kovácsot a templom plóbinek leverésire. A község solenniter protestált, hogy a kovács ne cselekedj e. Az ur repró testál ván mondotta a hajdúnak: Hajdú vedd le a pléhet. Minekutánna e leverte volna, az ur magához veti , szál- I lására elvitte. Ezekután délután a megirt ur Tiszt. Ko-
