Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-01 / 44. szám
701 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 702 A fentiek előrebocsátása után azt is ki kell mondanom, hogy az általam közlendő adatoknak nem tulajdonitatok különös históriai fontosságot, de közlendó'knek tartottam őket azért, bár kis kört érdekelnek is, mivel lehetségesnek tartom, hogy egyes adatok esetleg nincsenek feljegyezve azon egyház körében, melyre vonatkoznak és mert tudom azt íb, hogy lényegteleneknek látszó adatok néha nagyon fontos dologra vethetnek világoságot; végül mert az is bizonyos, hogy mindenre kiterjeszkedő, apró adatok nyilvánoságra hozásával lehet csak öszszeállitani úgy az egyes egyházak, mint egykor majd a magyarhoni protestáns egyházak tévedésektől ment, alapos történetét. íme az egyes adatok : 1) 1684-től 1717-ig volt szent-györgyvölgyi prédikátor Peleskei Péter utóbb emlitett évben elüzetvén s az összes egyházi javak elfoglaltatván, Takácsiba ment s Tóth Ferencz szerint 1732-ben itt halván meg, 15 évig volt e gyülekezet lelkésze is. 2) Homok-Bödögéről hozatott a Terestyén-Szecsődi egyháznak első lelkésze Újhelyi Pál a türelmi rendelet után 1784- ben s itt volt 6 évig. Továbbá ugyancsak Bödögéről hozatott 1790-ben ugyanezen egyház második lelkésze is, Nagy István, ki 1800-ban Pápára távozott nyugalomba. 3) Nagy Rákosnak a türelmi rendelet után első lelkésze Fülöp János 1783-ban Devecserből jött s közben 3 hónapig Körmenden is fungált ideiglenesen. Ez alulírottnak dédapja. S ha figyelembe veszszük ezen Fülöp János fiától, Fülöp József körmendi lelkésztől e század elejéről származó sajátkezű biographiát, mely szerint ő Dereskén született 1777-ben prédikátori szüléktől, tanulását pedig Rákoson kezdette, — akkor világos, hogy Dereskén a türelmi rendelet előtt, a nehezebb időkben is fennállott egyházunk. Azt nem tudhatom, hogy az egyháznál levő följegyzések miről tanúskodnak. 4) Bakony-Szent-Királyról hozatott a kerczai egyház első lelkésze, 1783-ban, névszerint Bárkás Mihály, ki azonban 3 év után Piritre távozott; majd 1791-ben egyh. rádóczi lelkész lett. Utódja Kun János 1787-ben szintén a pápai egyházmegyéből jött Acsádról. 5) A barabás-szegi egyházban működött 1748 kezdetén s talán előtte is pár éven Dákáról hozott Győri N. János. Ugyancsak 1748-ban lett barabás-szegi lelkész s szolgált itt 1761-ig, Takácsiból jött Földvári Sámuel. Utódja lett Pojánból (ma már nem létező egyház) Füredi Ferencz 1761—8 ig. Ezt követte 1768-ban Szabó Mihály Acsádról. Időközileg ennek halála után szolgált rövid ideig Csaba István mihályházi prédikátor addig, mig 1770-ban a rendes utód megérkezett. 1787-ben ött ez egyházba Nagy Sámuel Szemeréről, 1792-ig működött. Ekkor helyébe küiiozött Pápai Ferencz Kéttornyulakról, majd 1799-ben Gyenge János Bödögéről. 6) Az őri-szent-péteri gyülekezet első lelkipásztorai között szerepelnek a Rédóről 1788-ban jött Szabó Benedek, ki prosenior is volt; majd Járdánházi Gábor, ki mint nyárádi lelkész 1797-ben Héregi András szentpéteri lelkészszel cserélt. 7) TapolczafŐrol jött minden valószínűség szerint a körmendi gyülekezet első rendes lelkésze Bakos Gergely tractualis szenior, ki hivatalához méltó munkát teljesített 1783—89 kezdetéig, mely idő allatt a gyülekezetei teljesen rendbe hozta, úgyszólván uj életre támasztotta. 1789-ben azonban elhagyván Körmendet, Dudarra költözött. A tanítók közül: Barabásszegből 1771-ben távozott Mező-Lakra. Osváth János. Ugyanezen egyházban volt tanító 1783-tól 1787-ig Pápai Ferencz, ki ekkor Kéttornyulakra vitetett lelkésznek, majd — mint már fentebb jeleztem — onnan 1792-ben ismét ide került vissza. Ugyancsak Barabásszegben 1790-tól 96-ig volt Vas Mihály, ki ekkor Noszlopra került. 1785-ben távozott a nagy rákosi egyház tanítója Pénzes Mihály is Pápa mellékére ; de hogy hova ? nincs feljegyezve. Felső-Eőrből 1776-ban távozott Tapolczaföre Kapoltsi József, a hol azonban, mint feljegyezve van, csak egy évig szolgált s Kustánszegbe jött vissza, hol 1783-ban prédikátor is lett. 1788—90 körül távozott ugyancsak Felső-Eőrből Szalai András és ment Szalókra. Ezzel végére értem a meglevő s közre bocsátható adatoknak. Istmétlem, különös fontossággal ugyan nem bírnak, de hiszem, hogyha minden egyházmegye kebeléből közöltetni fognak e nemű, más egyházmegyét érdeklő adatok : sok ismeretlen s egyes egyházakra mégis fontos dolgok fognak napvilágra kerülni. Hadd jöjjön hát több is ! Fülöp József, körmendi lelkész. Apróságok külföldről. Németországban a baptista felekezet 1895. végén 25848 önálló egyháztagot számlált, a kik 125 gyülekezetben és 726 állomáshelyen voltak szétoszolva. Lélekszámúk 1004-el növekedett. Volt 126 imaházuk. Prédikátoraik száma 174, misszionáriusaik és kolportörjeiké 61. Fentartottak 365 vasárnapi iskolát, melyekben 18060 gyermeket 1619 tanító oktatott. Ifjúsági egyesületeiknek 2389 tagja volt, leányegyesületeiknek 2536, énekegyesületeiknek 3171. Látszik ebből, hogy az egyesületi élet terén, mily eleven, munkásságot fejtenek ki. Berlinben jelenleg 115 keresztyén templom és imaház van. Ebből 15 a katholikusoké, egy görög-katholikus, a többi 99 a protestánsoké. II. Vilmos császár trónralépte óta 23 evangélikus templom épült. Hogy mily szellemi sötétség uralkodik most is az elfogultabb katholikus körökben, mutatja a következő eset. Egy Künzle nevű osztrák pap, ki a „Pelikán“ czimü kath. egyházi lapot szerkeszti, egy másik nálánál okosabb katholikus lappal szemben egész düh vei és fanatismussal vitatja, hogy nem régiben az ördögök primaríus praesese, Vitru, valósággal alája jegyezte nevét egy okmánynak 1883. okt. 18-ikán, mikor (némely katholikusok állítása szerint) megjelent egy római szabadkőmives klubban. S a mi legszomorubb a dologban, ez a zavarodott ember számtalan hívőre talál, sőt állításának támogatóit a legmagasabb katholikus körökben keresi és találja. Az amerikai biblia társulat 80 éves fennállása óta több mint 61 millió bibliát adott ki s terjesztett el mintegy 100-féle nyelven a föld minden részén. A múlt évben 1,750,283 példányt terjesztett el, s egyedül Chinában 383 ezer példány kelt el. A társulat múlt évi kiadása 503,500 dollár volt.
