Dunántúli Protestáns Lap – 7. évfolyam – 1896.

IV. Tárcza - Régiségek. Kis Ernő

A fentiek előrebocsátása után azt is ki kell mondanom, hogy az általam közlendő adatoknak nem tulaj donitatok különös his­tóriai fontosságot, de közlendőknek tartottam őket azért, bár kis kört érdekelnek is, mivel lehetségesnek tartom, hogy egyes adatok esetleg nincsenek feljegyezve azon egyház körében, melyre vonatkoznak és mert tudom azt ÍB, hogy lényeg­teleneknek látszó adatok néha nagyon fontos dologra vethetnek világoságot; végül mert az is bizonyos, hogy mindenre kiter­jeszkedő, apró adatok nyilvánoságra hozásával lehet csak öez­szeállitani úgy az egyes egyházak, mint egykor majd a magyar­honi protestáns egyházak tévedésektől ment, alapos történetét. Ime az egyes adatok : 1) 1684-től 1717-ig volt szent-györgyvölgyi prédikátor Peles­kei Péter utóbb emiitett évben elűzetvén s az összes egyházi javak elfoglaltatván, Takácsiba ment s Tóth Ferencz szerint 1732-ben itt halván meg, 15 évig volt e gyülekezet lelkésze is. 2) Homok-Bödögéről hozatott a Terestyén-Szecsődi egy­háznak első lelkésze Újhelyi Pál a türelmi rendelet után 1784­ben s itt volt 6 évig. Továbbá ugyancsak Bödögéről hozatott 1790-ben ugyanezen egyház második lelkésze is, Nagy István, ki 1800-ban Pápára távozott nyugalomba. 3) Nagy Rákosnak a türelmi rendelet után első lelkésze Fülöp János 1783-ban Devecserből jött s közben 3 hónapig Körmenden is fungált ideiglenesen. Ez alulírottnak dédapja. S ha figyelembe veszszük ezen Fülöp János fiától, Fülöp József körmendi lelkésztől e század elejéről származó sajátkezű biog­raphiát, mely szerint ő Dereskén született 1777-ben prédiká­tori szüléktől, tanulását pedig Rákoson kezdette, — akkor vi­lágos, hogy Dereskén a türelmi rendelet előtt, a nehezebb idők­ben is fennállott egyházunk. Azt nem tudhatom, hogy az egy­háznál levő följegyzések miről tanúskodnak. 4) Bakony-Szent-Királyról hozatott a kerczai egyház első lelkésze, 1783-ban, névszerint Bárkás Mihály, ki azonban 3 év után Piritre távozott; majd 1791-ben egyh. rádóczi lelkész lett. Utódja Kun János 1787-ben szintén a pápai egyházmegyéből jött Acsádról. 5) A barabás-szegi egyházban működött 1748 kezdetén s talán előtte is pár éven Dákáról hozott Győri N. János. Ugyancsak 1748-ban lett barabás-szegi lelkész s szolgált itt 1761-ig, Takácsiból jött Földvári Sámuel. Utódja lett Pojánból (ma már nem létező egyház) Füredi Ferencz 1761—8 ig. Ezt követte 1768-ban Szabó Mihály Acsádról. Időközileg ennek ha­lála után szolgált rövid ideig Csaba István mihályházi prédiká­tor addig, mig 1776-ban a rendes utód megérkezett. 1787-ben ött ez egyházba Nugy Sámuel Szemeréről, 1792-ig működött. Ekkor helyébe költözött Pápai Ferencz Kéttornyulakról, majd 1799-ben Gyenge János Bödögéről. 6) Az őri-szent-péteri gyülekezet első lelkipásztorai kö­zött szerepelnek a Rédéről 1788-ban jött Szabó Benedek, ki prosenior is volt; majd Járdánházi Gábor, ki mint nyárádi lel­kész 1797-ben Héregi András szentpéteri lelkészszel cserélt. 7) TapolczafŐról jött minden valószínűség szerint a kör­mendi gyülekezet első rendes lelkésze Bakos Gergely tractualia szenior, ki hivatalához méltó munkát teljesített 1783—89 kez­detéig, mely idő allatt a gyülekezetet teljesen rendbe hozta, úgyszólván uj életre támasztotta. 1789-ben azonban elhagyván Körmendet, Dudarra költözött. A tanítók közül : Barabásszegből 1771-ben távozott Mezö-Lakra, Osváth János. Ugyanezen egyházban volt tanitó 1783-tól 1787-ig Pápai Ferencz, ki ekkor Kéttornyulakra vitetett lelkésznek, majd — mint már fentebb jeleztem — onnan 1792-ben ismét ide került vissza. Ugyancsak Barabásszegben 1790-től 96-ig volt Vas Mihály, ki ekkor Noszlopra került. 1785-ben távozott a nagy rákosi egyház tanítója Pénzes Mihály is Pápa mellékére ; de hogy hova ? nincs feljegyezve. Felső-Eőrből 1776-ban távozott Tapolczafőre Kapoltsi József, a hol azonban, mint feljegyezve van, csak egy évig szolgált s Kustánszegbe jött vissza, hol 1783-ban prédikátor is lett. 1788—90 körül távozott ugyancsak Felső-Eőrből Szalai András és ment Szólókra. Ezzel végére értem a meglevő s közre bocsátható adatok­nak. Istmétlem, különös fontossággal ugyan nem bírnak, de hi­szem, hogyha minden egyházmegye kebeléből közöltetni fognak e nemű, más egyházmegyét érdeklő adatok : sok ismeretlen s egyes egyházakra mégis fontos dolgok fognak napvilágra kerülni. Hadd jöjjön hát több is ! FÜLÖP JÓZSEF, körmendi lelkész. Apróságok külföldről. Németországban a baptista felekezet 1895. végén 25848 önálló egyháztagot számlált, a kik 125 gyülekezetben és 726 állomáshelyen voltak szétoszolva. Lélekszámuk 1004-el növe­kedett. Volt 126 imaházuk. Prédikátoraik száma 174, misszionáriusaik és kolportörjeiké 61. Fentartottak 365 vasár­napi iskolát, melyekben 18060 gyermeket 1619 tanitó okta­tott. Ifjúsági egyesületeiknek 2389 tagja volt, leányegyesüle­teiknek 2536, énekegyesületeiknek 3171. Látszik ebből, hogy az egyesületi élet terén, mily eleven, munkásságot fejtenek ki. Berlinben jelenleg 115 keresztyén templom és imaház van. Ebből 15 a katholikusoké, egy görög-katliolikus, a többi 99 a protestánsoké. II. Vilmos császár trónralépte óta 23 evangelikus templom épült. Hogy mily szellemi sötétség uralkodik most is az elfo­gultabb katholikus körökbon, mutatja a következő eset. Egy Künzle nevü osztrák pap, ki a „Pelikán" czimü kath. egyházi lapot szerkeszti, egy másik nálánál okosabb katholikus lappal szemben egész dühvel és fanatismussal vitatja, hogy nem régi­ben az ördögök primaríus praesese, Vitru, valósággal alája jegyezte nevét egy okmánynak 1883. okt. 18-ikán, mikor (némely katholikusok állítása szerint) megjelent egy római szabadkőmives klubban. S a mi legszomorúbb a dologban, ez a zavarodott ember számtalan hivőre talál, sőt állításának támo­gatóit a legmagasabb katholikus körökben keresi és találja. Az amerikai biblia társulat 80 éves fennállása óta több mint 61 millió bibliát adott ki s terjesztett el mintegy 100-féle nyelven a föld minden részén. A mult évben 1,750,283 pél­dányt terjesztett el, s egyedül Chinában 383 ezer példány kelt el. A társulat mult évi kiadása 503,500 dollár volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom