Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-16 / 7. szám

109

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

UO

sággal és itt jobban érzi magát az ember, mint a thébei istenek 134 óriási oszloppal ékeskedő templomában.

Ezt ma délután, holnap és holnapután nézzük meg. Assuánba menet megállottunk volt itt egy éjszakára és akkor holdvilágnál láttuk volt, de csak futólag. Assuanból el lovagoltunk szamáron Philae sziget közelébe, itt átcsolnakáztunk a szigethez, megszemléltük az Isistemplomot, mely zarándok hely volt Isis mint főistenség mellet Osiris és Horus alkotják a háromságot. Azon kivül még sok isten lakott itt, igy pl. Chnum és Sati, a katarakták istenei. Philaet Egyptom gyöngyének mondják, de a műemlék nélkül nem ér fabatkát, valamint a vele szemben levő Bige szigete se többet, mert semmi növényzet sincs rajta, hanem csak kő és szikla. Az igaz, hogy szép veres gránit és homokkő. De hiszen az arany is csak úgy értékes, ha nincs nagyon sok belőle és ha kelendő. A szép magas kőoszlopos kioszk közelében csináltak nekünk asztalt, bár a belseje is elég nagy, sőt igen nagy, úgy hogy mi is elférhettünk volna a sok angol mellett, de hát a Hungarieneket kifelé helyezték el itt is, meg Assuánban is, hol a vendéglőben csak a két vezető és még kettő kapott szállást, mi a derék had, a kiszolgált „Seti“ hajón voltunk bekvártélyozva, egy kicsit olyan gályarabok módjára. Nem is bántam, mikor indulni kellett.

A 2-ik nap d. e a Grenfeld féle kripta sirokat néztük meg. A Nílus túlsó oldalán levő hegyoldalba bele vannak vájva. Magasabb rangú tisztviselők sírboltjai. — Innen a hegyről is szép kilátás van mindenfelé, különösen a katarakták felé. Ezt az utat — Philaetől Assuanig — csolnakon tettük meg 10—10-en ülve egyben, 10 ember hajtotta monoton éneklés mellett, meglehetős erőfeszítéssel, mert a folyó nagyon hullámzott és örvényeket hányt, jóllehet nem a főmedren jöttünk le egy darabig ; ott nem lehetett volna. Csak láttam a leúszó assuani négereket, kik egy kis piaszterért — 5 kr — bevetették magukat a vizbe, a viz levitte őket, miközben csak a fejük látszott ki, vagy egészen elmerültek. Assuánban még más kirándulást is tettem. 2 befejezetlen fürdőmecencét veresgranitból a kőbánya helyszínén 6—7 m. h. és 2 - 3 m. sz. s egy fekvő Eamsest — ott hagytak. Assuánból visszajövet láttuk Edfut és Esnet. Egy-egy órára kiszálltunk. Az első helyen van a Horus templom. Horus győzte le a gonosz szellemet, Typ hont, a kit itt ért utol és leszúrta. Az esnei a kosfejü Chuum-Ra-nak volt szentelve és épült III. Tutmes alatt a XVIII. dinast.-ból. Építettek hozzá és javították a Ptolemeuszok — római császárok mind, még az utolsó Decius is.

Kedves Barátim! Megengedjetek, hogy ilyen sietve és pongyolán irok. De hát sokat is Írna az ember szeretető jeléül. A palästinai ut lehet, hogy elmarad a kolera miatt, úgy mondják, legalább együtt maradunk. Haza is irok leveleket! Üdvözöl mindnyájatokat

Luxor, 1896. jan. 30.

Barcsi József.

k* Y

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

— Szives tudomásul. Több oldalról jött tudakozódásra válaszul ezennel tudatom, hogy a „Böngészefc az egyházkerület 1895. szept. közgyűlése jegyzőkönyvében“ czimü czikk Írója nt. Körmendy Sándor hedrahelyi lelkész, igazgató tanácsos, kér. aljegyző. A czik nyomatása pedig történt úgy, hogy magam nem érvén rá, nt. Borsos István főmunkatárs urat kértem már régebben a szerkesztői teendők végezésére is; ő pedig nem. vévén észre a czikk tartalmának tendentiosus voltát, s nem is gondolván a kiadás inopportunus voltára, azt bona üde kinyomatta. Szerkesztő.

— Örvendetes kesergést végez — a mi szempontunkból — a magyarok iránti ellenszenvéről ismeretes „Alig. Ev.- Luth. Kirchenzeitung, mely Lipcsében jelenik meg. Az állami anyakönyvezéssel kapcsolatban kiadott miniszteri rendelet, hogy a személynevek csak magyar nyelven Írandók be, indítja e bús kesergésre, mert e szerinte középkorias kegyetlenségü erőszakoskodás a németség és a protestantizmus hanyatlását idézi elő Magyarországon. S hogy ez erőszakoskodás jogtalan voltát illusztrálja, oly alapos statisztikai adatokat hoz fel, hogy a magyarság a lakosságnak csak 37%-a s még a magyarul beszélőké is csak 45°/0. Még azt is szomorúan veszi tudomásul, hogy Vaszary prímás a budai kát'a. templomokban eltiltotta a német predikácziót, s hogy egy borvát képviselő úgy nyilatkozott a magyar parlamentben, hogy magyar és horvát földről ki kell szorítani a német kultúrát. Mély fájdalommal kérdi erre ama jó német újság: „Mit szólnak ehhez Magyarország német protestánsai?“ Bizonyosan helyeslik, kivéve a bakszászokat.

— A német egyetemek népessége az 1895—96-iki téli semesterben a következő : Berlinben van 5363 hallgató. Münchenben 3621, Lipcsében 3019, Bonnban 1631, Halléban 1488, Boroszlóban 1390, Würzburgban 1365, Tütonnában 1138, Erlangenben 1116, Freiburgban 1036, Greifswaldban 807, KŐnigsbergben 712, Jenában 682, Gieszénben 558, Kiéiben 538, Rostockban 426 s a münsteri akadémián 424. Az összes egyetemeken volt tehát 29,117 hallgató.

—Egyházi viszonyok Izland szigetén- A szigetnek 72 ezer lakosa a lutheránus egyház hive. Az evangélium. 1540-ben talált először hirdetőkre e földön s azóta oly mélyen áthatotta a nép lelkét, hogy e nép mintaképe lehet az erkölcsi tisztaságnak, jámborságnak s a komoly munkásságnak. A bibliát szorgalmasan olvassák s noha a gyermekek nem iskolában nyernek elemi oktatást, hanem a lelkipásztorok felügyelete alatt a szülei háznál szülőiktől, mégis mindenki tud Írni és olvasni. Azt mondják e nép ismerői, hogy szellemi és erkölcsi képzettségben túlhaladja Európa minden népeit. S ha meggondoljuk ama szigorú természeti viszonyokat, melyek közt élnek ott a magas északon, t. i. a gabona csak ritka.