Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-16 / 7. szám

99 DUNÁNTŰLI PROTESTÁNS LAP 100 egyházmegyékben pedig a már óvek óta mű-., ködő segédlelkószek, elhagyva állomásaikat, vi­lági pályára mennek. Ejelenség oka elsősorban a lelkészi fizetések csekélysége s rendezetlen vol­tában rejlik. A kik azt hittük, hogy a 800 frtos minimum segiteni fog a bajon, csalódtunk. Hisz a mi egyházkerületünkben a lelkészi javadalmak túlnyomó része fölér 800 írttal. Miért nem jön­nek hát ifjaink e pályára nagyobb számmal és a kik már itt vannak, miért nem maradnak meg? Azért, mert látják, a tehetségesebbek pe­dig érzik, hogy a világi pályák sokkal jobban és hamarabb biztositják a megélhetést, jutalmaz­zák az érdemet s adják meg a hivatalnokok társadalmi állásának megfelelő díjazást. — Mert j látják, hogy sehol sincs akkora aránytalanság a munka díjazásában, mint a lelkészi páiyán. Mert nem akarják magokat kitenni azon eshetőség­nek, hog}' 8 vagy amint jelenben van 6, sőt 4 száz forintos fizetésen nyomorogjanak, mig a szomszéd egyházban lelkészkedő, ugyanazon vagy talán még kevesebb képességgel biró kollegájuk két sőt három annyi fizetést élvez. Kérdezem, hogy a 800 frtos javadalmat élvező lelkésztársainknak jut-e az önképzéshez múl­hatatlanul megkivántató könyvek s hírlapokra, s gyermekeik képeztetésére, gyógykezeltetésre, a társadalmi életben állásuknak megfelelő részvé­telre? Mi az oka, hogy kerületi leánynöveldónk­­nek alig van 10—12 növendéke? Talán mert lelkészeink nem látják be a nőnevelés fontossá­gát, vagy más intézetekbe adják leányaikat? Én azt hiszem az, mert a 800 írtból, kivált ha már fiú gyermeküket is kell taníttatni, e czólra nem kerül. Hogyan is kerülne. Hisz ha egy se­gédlelkésznek is, hogy magát fenntarthassa szükséges 500 forint, — miként ezt a testvér ágostaiak kimutatták, azt hiszem, egy rendes lel­késznek is szükséges annyi. A fennmaradt 300 frt. pedig még a gyermekei élelmezésére is alig elégséges. Bizony, a kik mind ezeket figyelemmel kísé­rik, a mellett tudják, hogyan jut a lelkész e cse­kély fizetéshez is, ha elgondolják, hogy az egy­házpolitikai törvények életbeléptetése által terem­tett helyzet mennyivel nehezebbé teszi a lelké­­szi állást, alig fognak vállalkozni a lelkészi pá­lyára és a kik tájékozatlanság, vagy szorultság­ból vállalkoznak is, nyomasztó anyagi helyze­tük nem engedi, hogy magasztos hivatásuknak kellően megfelelhessenek. Igaz, hogy a lelkesültsóg sok mindent pó­tol. De valamint az erőnek anyagra, a léleknek testre van szüksége, hogy magát a jelen való világban érvényesíthesse, igy vagyunk a lelke­­sültséggel is. Ha nem rendelkezik kellő eszkö­zökkel : vagy tehetetlenül vergődik, vagy ön láng­jában ég el. Lelkesült volt a nagy Napoleon se­rege, de kellő táplálók s ruházat hiányában mégis legyőzte a muszka kiima. A magyar hon­véd lelkesültsége egy ideig csodákat miveit, de végre is, a túlnyomó erőnek engedni volt kény­telen. A ref. lelkészi kar is, lehet bármily lelkes, önzetlen és ügybuzgó, de ha a nyomorúság tele, az anyagi gondok tömege ellen nem fog találni menedéket, végre is elfárad és kimerül. Ilyen se­reggel pedig nem lehet kivívni a diadalt. Ép azért, ha magyar reform, egyházunk ma­gasztos hivatásának tovább is meg akar felelni ha folytatni akarja az emberi jog és lelkismeret­­szabadság érdekében eddig oly fényes eredmény­nyel vívott küzdelmét, annak múlhatatlan fölté­tele, hogy a lelkészi kar megszabaduljon anyagi léte fenntartásának gondjaitól. Ez pedig 800 fo­rint minimummal el nem érhető. Kadarkút, 1896. íebr. 10. Mozsonyi Sándor, ref. lelkész. Amerikai magyar református egy­házmegye megalakulása.+) Nagy fontosságú, messze jövőre áldásos kihatású­nak ígérkező az a mozgalom, mely különösebben az utóbbi hónapokban megindult a magyar ref. lelkészi kar kebelében s mely oda irányult, hogy ez idegen világ­részben nagy számmal letelepedett hitsorsosok lelki ér­dekeinek megóvása körül egységes munkálkodás fejtes­sék ki, a református öntudat népünknél erősittesék nem csak az egyes egyházakhoz való tartozás érzete, hanem az által is, hogy hitelvi és közkormányzati tekintetben az amerikai magyar ref. egyházak az otthoni egyetemes magyar ref. egyháznak testével szervi összeköttetésben álljanak, e mellett az angol s német egyházmegyéktől különálló, illetőleg azokhoz hasonló önálló egyházmegyét alkossanak és tartsanak fenn. Ezen ügyek elintézésére, bajaik megbeszélésére, kö­zös tanácskozás folytatására jöttek össze az amerikai magyar ref. lelkészek magállapodás folytán Pittsburgba *) *) Az »Amerikai Nemzetőr »-bői vesszük át felhívás folytán ez érdekes czikket, hogy hazai közönségünket tájékoztassuk ottani ma­gyar hitsorsosaink buzgó munkálkodásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom