Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-12-20 / 51. szám
815 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. SÍ 6 czember 31-ig Borsos István ur czimére küldve befizetni sziveskedjenek — Az 1897. évre szóló előfizetési dijak Kemenczky Lajos ur czimére küldendők. — Pótalapvizsga. A theologiai akadémia 2-od éves tanfolyamát végzett azon három papnövendék, kik f. évi szept. hó elején betegségük miatta vizsgálatot le nem tehették, f. hó 17-én állott bizotság elé, melynek elnöke Főtiszt. Méit. Antal Gábor püspök ur volt. A vizsgálatot mind a hárman kielégitő eredmény nyel letették. — Válasz a „Két vitás kérdésre.“ A két vitás kérdés közül az egyik befejezve lévén, arról nem Írok, miért is válaszom kizárólag a másikra: a presbyterium választási jogára vonatkozik. Egyházi törvényeink 10. §-a az egyházközségek között különbséget tesz és midőn azok jellegét megalapítja, mindannyit: „egyházközség“ gyűjtő név alá foglalja. A törvény 12. §-a kivétel nélkül minden egyházközségnek, mely legkevesebb 50 lélekkel bir — azon alól már szórvány (diaspora) — meghatározott számú presbytereknek választását engedi meg; a hol tehát ezen feltétel meg van és az egyházközség presbyteriumot akar alkotni, azt megteheti és akkor az egyháztörvény 20. §ának megfelelőleg belügyeit önálló presbyteriuma által intézi, mely ugyanazon általános jogok és kötelességek teljesítésére jogosult, mint a melyeket az egyháztörvény 47. §-a a presbyteriumok részére előír. A választásokra nézve az egyháztörvény 105, — 159,— 167, — 172 és 176. §§. azonban kivételes intézkedést tesznek, mert az ezen 5 §-ban nevezett állásokra szavazni csakis az anyaegyházaknak van joguk, mivel pedig a törvényben tett kivételes intézkedések, mint azt Pálffy Károly ur maga is beismerte szorosan magyarázandók, a törvény pedig szó szerint alkalmazandó, szövegezési hibát — ha még volna is — feltételezni nem szabad, — azért a barsi egyházmegye ügyrendjébe a kivételes intézkedéseknek felvétele törvényszerű volt. A fentebbiekből kifolyólag azon következtetést vonom le, hogy mind azon egyházközségekben, a melyekben a gyakorlat alapján az egyházi törvény életbeléptetése előtt szabályszerüleg alakult presbyterium volt, — a törvény életbe léptetése után pedig azon egyházközségekben, a melyekben az egyházi törvény 11. és 12. §§-ainak igénybe vétele után megalakult, — tekintet nélkül az egyházközség jellegére, a presbyterium választói joggal bir mindazon állások betöltése alkalmával, melyekre nézve az egyházi törvény kivételes intézkedést nem tesz.-----Konkoly Thege Gyula. — Ifjúsági tornakor. A testi nevelés nagy fontossága indította iskolánk buzgó tornatanárát, K. Tóth Pált arra, hogy ifjúságunkat tornakor alakítására buzdítsa, a hol a tantervben megszabott 2 órán kívül még hetenként kétszer összegyülekezve edzzék testüket s ellensúlyozzák a szellemi munka által előidézett fáradtságot. E rendes gyakorlatokon kivül évenként egyszer versenyt tartanak. A tagok lehetnek alapítók, működők és pártolók. Alapitó tag lesz az, a ki a kör részére 20 kor. alapítványt tesz. A működő és pártoló tagok événként 2 koronát fizetnek. A kör bevétele tornaeszközök szerzésére, javítására s versenydijakra fordittatik. Vezetője a körnek mindig a tornatanár. A hasznos eszmét nagy örömmel fogadta főiskolánk ifjúsága s a tornakor több mint 100 taggal megalakult. A kör tisztviselői lettek az ifjúság részéről: elnök Eötvös Józséf 8 o. t., Jakab István 8 o. t, pénztáros Tóth József 6 o. t., zászlótartó Jámbor Miklós 8 o. t. Előtornászok: Domonkos Géza, Jakab István, Szabó János, Könczöl Bálint, Varga Pál, Edelényi Lajos, Szigeti József, Horváth Lajos, Piri Károly, Jakab János, Szarka Ernő, Rumi Lajos. — Szilágyi Sándor kitüntetése. A király ő Felsége f. é. nov. 26-ról kelt legmagasabb elhatározásával Szilágyi Sándornak, a budapesti tudomány-egyetemi könyvtár igazgatójának, a hazai történetirás terén kifejtett kiváló működése elismeréséül, a miniszteri tanácsosi czimet adományozta. A » magyar történetirás egyik legkitűnőbb képviselőjét érte ez a királyi kitüntetés Szilágyi Sándor személyében, ki közel félszázados irói pályájának dúsgazdag eredménye gyanánt egész történeti könytárral gyarapította történetirodalmunkat. Hosszú és éredmekben gazdag történetírói működésének koronáját a Szilágyi Sándor szerkesztésében és az „Athenaeum“ kiadásában megjelenő, a „Magyar Nemzet Története“ czimü tízkötetes nagy munka (milleniumi kiadás) teszi fel. Ez a legnagyobb történetirodalmi vállalat, melyet eddig Magyarországban felmutathatunk. Az eddig megjelent négy kötet, melyben a mohácsi vészig vezetik le hazánk és nemzetünk történetét, a történetirodalom legújabb vívmányainak alapján épül fel. Minden korszakot, minden kötetet más-más kiváló szakember ir ugyan, de valamennyin meglehet érezni Szilágyi Sándor rendkívüli ügyes szerkesztő kezének jótékonyságát. Nem régiben a bécsi tudományos akadémia külföldi levelező tagjának választotta. Most pedeg a király tüntette ki a miniszteri tanácsosi czim és jelleg adományozásával. Laptulajdonos és felelős szerkesztő NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1896. az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
