Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-12-20 / 51. szám
Hetedik évfolyam. 51. szám. Pápa, 1896. deczember 20. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. «TARTALOM: Egy akol, egy pásztor. X. — Követendő határozat. Patay Károly. — Egyházi élet. Karácsonyi ajándék. Szabó Zsigmond. — Szabályrendelet-tervezet a dunántúli ev. ref. egyházkerületben az egyházközségek háztartásáról. (Folytatás.) — Táruza. Egyházi beszéd ifjúsági isteni tiszteletre. Borsos István. — Vegyes közlemények. Egy akol, egy pásztor. A római pápák nem kis ambicziója az, hogy a szentirásnak önkényesen magyarázott „egy akol, egy pásztor“ szavaiban saját világmissziójukat lássák és azt mielőbb meg is valósíthassák. Hogy a Megváltó, mely az ő felfogásuktól elütő értelmet tulajdonított e magasztos czélzatu szavaknak, azt most nem szándékozunk vitatni, sem vele ily szempontból foglalkozni nem akarunk. Csak azon tényekre óhajtjuk fölhivni a protestáns hi vők figyelmét, a melyekkel a pápaság úgy a múltban megkísérelte, mint a jelenben ismét megpróbálja világuralmi főn hatóságát érvényre juttatni. Hogy egy vallás a maga hitelveiben mindenkit e földön részesíteni törekszik, az semmi esetre sem gáncsolandó, sőt az igaz vallásos öntudat következetes eljárása. Aki mit hisz és imád szivében, s a ki miben találja lelket üdvözítő tanait, az ne önmagának tartsa meg e kincseket, hanem juttasson belőlök másnak is, tegyen ezekkel boldoggá másokat is. Ha nem igy cselekszik, akkor a legelitélendőbb szükkeblüség vádja érheti joggal őt. Krisztus urunk és mestere Keresztelő János is, ez oldalról támadták meg elsőbben az atyáik hitét csak önmaguk számára őrző zsidókat. A hit közös emberi kincs, melyet csak egy nép, csak egy faj javára lekötni m m szabad. Itt még a jogos vallásos önérzet abban sem hibás, ha az egész világ meghódítására méltónak tartja magát. Mert a hitbeli meggyőződés, a mely ilyen hivatást kizár magából, gyenge alapokon nyugszik s egyszersmind nyílt bevallása annak, hogy még önmagában sem bízik teljesen. Minden világmisszióra törő vallásnak tehát e két most említett okból terjeszkedési vágyát természetesnek találjuk. Ennélfogva aróm. katholiczizmust sem érheti e tekintetből semmiféle szemrehányás. De csak addig, a mig e vágyától sarkalva túl nem lépi azt a határt, amelyet a szív örök törvénye, a keresztyén vallás egyik sarktétele vont terjeszkedése elé: szeretettel, türelemmel s ne erőszakkal bird rá felebarátaidat, az összes embereket az igaz élő Isten imádására ! Amint e törvényt áthágja a katholiczizmus : egyik legfőbb hitczikkelye ellen, Krisztus ellen, az egész emberiség legtiszteletreméltóbb érdeke ellen s mindenekfölött önmaga ellen követ el bünf, amelyet tisztára mosni sohasem tud többé s a melyért a történelem bármikor számadásra vonhatja őt. Pedig, bárhogy verdesse is mellét Kóma, bármikép is igyekszik hódításra kiterjesztett kezét tisztára mosni, — az erőszakos térítés legkilönbözőbb módjait s eszközeit állítja örök vádlóként ellenébe a történelem. A keresztyénség első évezredének különféle eretnekjeit és szakadárjait vájjon az isteni szeretettől áthatott atyai bölcs intelem, vagy a „tolerari non posse“ minden kegyetlenségre hajló kérlelhetetlen parancsa igyekezett-e az egyedül üdvözítőnek hirdetett vallás korlátái 5»------------------------* x . rjr Vf------------------------X ELŐFIZETÉSI DU: AZ ©gybáS ŐS iskola köréből HIRDETÉSEK DIJA: Helyben és vidékre pos- 4 hasábos petitsor több- iDIÁHTÍL1 IT. REF.EGTHÄZKER. HIVATALOS 48SR& <1-------------------X X-------------------x?
