Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-12-13 / 50. szám
Hetedik évfolyam. 50. szám. Pápa, 1896. deczember 13. <H© MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. í ártalom : Két vitás kérdés. Pálffy Károly. — Wesley. (Vége.) Csizmadia Lajos.— Megjegyzések a nt. Thúry Etele lelkész ur által irt szent-antalfai egyház történetére. Nagy Lajos. — Egyházi é 1 e t. Lelkészbeiktatás Esztergomban. Gartsik N. Sallai István. — T á r c z a. Urvacsorai beszéd a papkeszi-i templom felavatásakor. Thúry Etele. — Könyvismertetés. Borsos I. — Vegyes közlemények. Két vitás kérdés. Egyházi törvényeink több intézkedése szolgáltatott már okot ellentétes magyarázatra, jeléül annak, hogy hiányzik azokból a megkivántató szabatosság s szövege a majdan egybehívandó országos zsinat újabb átdolgozására szorul. Csak nem régiben is két kérdés körül fejlett ki vita a Dunántúli Protestáns Lap hasábjain. Egyik a meghivás utján való lelkészválasztás, — másik az egyházközségek szavazati joga. Az előbbit egyházi törvényeink 199 és következő szakaszai szabályozzák, — s az utóbbiról a 27 § 11-ik pontja rendelkezik. A meghivás utjáni lelkészválasztás körül kifejlett érdekes vitát a lap tisztelt szerkesztője bezárta; — s ha mindennek daczára röviden erre is kiterjeszkedem, teszem azért, mert azt hiszem, hogy álláspontom, melyet elfoglalok, a törvénynek ezen kérdésre vonatkozó alkalmazását is megfogja könnyíteni, — feltéve, hogy elfogadásra talál. Az én álláspontom t, i. az, hogy a midőn valamely tételes törvényt a gyakorlati életben alkalmazunk, hogy ugymondjam, a holt betűnek életet adunk, — nem helyes dolog a törvény meghozatalakor hangoztatott igen sokszor ellentétes nézeteket irányadókul tekinteni, mert ezek könynyen tévútra vezethető egyéni nézetek, — hanem mérvadó mindig a törvény elfogadott szövege, mert ez már a törvényhozó testület összességének, vagy legalább többségének megállapodása s akarat nyilvánítása. Az első vitás kérdést, vagyis a meghivás általi lelkész választást tekintve, az ezt szabályozó 199 §. következőleg rendelkezik: »Meghívás utján csak abban az esetben tölthető be a megüresült lelkészi állomás, ha az illető jogosult választóknak legalább kétharmada egy jelöltben állapodik meg.u E törvény kivételes intézkedést állapit meg, sőt újat is, mert a régebbi törvény a meghivás utjáni ielkószválasztást nem ismerte. Egy lépés ez a szabad választás megvalósítása toló, melyet ón a magam részéről óhajtottam volna jobban megközelíteni. Minden kivételes intézkedés szorosan magyarázandó, kibővítést az ilyen nem tűr, az pedig igen tág magyarázat lenne, ha a küldöttség a a negativ, nemleges kétharmad többséggel megelégednék, mert ez esetben a törpe kisebbség foganatosíthatná a meghivás utjáni választást. Ezen elvet szem előtt tartva, mielőtt az egyház presbyteriuma jelentést tesz az esperesnek arról, hogy az egyház meghivás utján kíván lelkészt választani, meggyőződést kell szereznie arról, hogy a jogosult választóknak legalább ada egy jelöltben állapodott meg, mert e nélkül a választó közönség akarat elhatározását nem ismerheti, tehát jelentésében a gyülekezet elhatározásának hü tolmácsa nem lehet. Mi módon szerzi meg a presbyterium ezen meggyőződést, az másodrendű kérdés, fő az, hogy a megállapodásról meggyőződést szerezzen, s azt a küldöttség előtt igazolni is képes legyen. v. Indokolhatnám álláspontomat bővebben, de tarELŐFIZETÉSI DÍJ: SgyiláK 6S ÍSkOla. köréből HIRDETÉSEK DIJA: Helyben és vidékre pos- 4 hasábos petitsor több- AD IÁNTIÍL1 EV. REF. EGYHÁZKER. HIVATALOS RÖZLÓSYE. r=ISr»r •* K v:----------------------------------------—Aí
