Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-12-06 / 49. szám
781 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 782 — Rövid válasz Sz. Zs. urnák. Bár e becses lapok 47. számában röviden elmondtam mind azt, a mit a dolog érdemére nézve szükségesnek láttam; mindazáltal, mivel a 48. számban Sz. Zs. ur többrendbeli kérdést intéz hozzám — már pedig a kérdésekre felelni illik — igyekszem a felvetett kérdésekre egyenes és megnyugtató válaszszal szolgálni. 1. Nemcsak az én jelentő-ivemen áll üresen a „Levonás adóra“ czimü rovat, de egyházmegyénknek általam revideált 40 — 50 jelentő-iveiben is. Az okát megmondtam a múltkor. Nem kell hozzá sublimior mathesis. Jövedelmi (személyes kereseti) adó ép oly természetű kiadásnak vétetett, mint p. o. a ruházatra, vagy élelemre fordított kiadások, s valamint ezeket nem hozhattuk levonásba, amazt sem hozhattuk. De már a földadót levonásba kell hozni a lelkész jövedelméből, ha ő fizetné; mert itt az az általános elv, hogy a földadót az egyház fizeti ; ha a lelkész fizeti, ez kivétel, s ezt a kivételes kiadást levonásba kell hozni. Mert különben a földadót fizető lelkész igaszságtalanul kárt szenvedne a földadót nemfizető lelkészekkel szemben. 2. Igenis foglalkozom középiskolákban vallástanitással; az államtól állandóan kiutalt évi tiszteletdijat húzok, melyet az adóhivatal szol_ gáltat ki, levonván közvetlenül és azonnal az 1 ^ jövedelm. adót. Természetes tehát, hogy ez a jövedelem sem az adóbeval lásban, sem pedig 3. a jelentő ívben nem szerepel, mert itt tisz. tán csak lelkészi jövedelem szerepelhet. Szóval: én adózom a gyámintézetnek a) lelkészi készpénzfizetésem, b) parochiális szőlőm és kertem jövedelme, c) a deputátum fa értéke, d) a királyi törvényszéki fogházbeli rabok lelki gondozásáért az államtól nyert tisztelet díj után, végre e) a stóla után — mert ezek mind lélkészi jövedelmek s dijlevelemben ekép ben_ foglaltatnak; úgy hogy az én jelentőivem dijlevelemmel pont. ról pontra megegyezik ; de semmi egyéb „mellékjövedelem“ után nem adózom, mert nem is adózhatom. Ezekben megfelel vén Sz. Zs. kartársam kérdésére, még csak azt ajánlom figyel mébe, hogy intézzen egy bélyegtelen folyamodványt a győri m kir. pénzügyigazgatósághoz, hogy a községi adóját és útadóját (mert törvényhatósági joggal felruházott városokban a lelkész útadót sem fizet) írják le s visszamenőleg 3 évre le fogják írni községi és útadóját. Megjegyzem azonban, hogy 16 évesnél időssebb családtagjai után egyenként 2 frt, cselédjei után pedig 1 — 1 frt állami adót, s ezen adók után községi adót is köteles fizetni,fazonban saját jövedelme — ismétlem — teljesen mentes a községi adó alól. R. K. —Megjelent: A dunamelléki ev. ref. egyházkerület Bpesten 1896. okt. 17-én tartott egyházi értekezletének emlék_ könyve. Az értekezlet megbízásából szerkesztette S z ő t s Farkas, az értekezlet titkára. 69 lap. Tartalma : I. Az intensiv keresztyén munkásság apologiáj a. Kecske méthy István. II. Legsürgősebb teendőink az egyház belső építésében. Lévay Lajos. III. A lelkészek pastorális magatar. tása a vegyes házasságokkal szemben. Fábián Dénes. IV. Evangelizáczió a gyülekezetben. György László. V. Az értekezlet naplója. Hamar István. VI. Titkári jelentés. S z ő t s Farkas. VIII. Indítvány és határozat a lelkészárvák számára állítandó szeretetház ügyében. VIII. Számadás az 1895. évi bevételek és kiadásokról. IX, Kimutatás az 1896. okt. 17-én egybegyült adományokról. Szőts Farkas. — Megjelent a „Protestáns Pap“ czimü lap Xl-dik november) száma, Lágler Sándor és Kálmán Dezső szerkesztésében Kölezsden, következő tartalommal: Erős várunk. Teendőink, Guggenbergertől. Adventi egyházi beszéd, Bocsor Lajostól. A Jézus csudatetteinek meggondolása ma is erősiti a bölcs keresztyént vallásos hitében, Gödöllei Józseftől. Ünnepi suspiriumnak. Halotti beszéd, Kálmán Dezsőtől. Törvények és rendeletek tára, Kund Samutól. Irodalom, Tantó Jánostól. Papválasztások. Halálozások. A lapra elő fizethetni a szerkesztőknél egy egy évre 4 írttal, félévre 2 írttal, negyedévre 1 írttal. Kaphatók még a régibb évfolyamokból teljes példányok, a folyó évfolyam azonban csak áprilistól fogva, mert az első negyedévi folyam tökéletesen elfogyott. — Megjelent a „Protestáns Szemle“ 9-ik füzete a következő tartalommal: I. Értekezések és tanulmányok: 1. Az erdélyi fejedelmek viszonya a magyar prot. egyházakhoz. Pokoly József. 2. Az 1791. évi budai zsinat naplója. Révész Kálmán. 2. Adalékok: Siinándi B. Mihály életéhez, Földváry László. II. Irodalmi szemle. a) Hazai irodalom. 1. Az első magyar ujtestamentum 1896-ból. Dr. Rupp Kornél. 2. Szabó Aladár: Uj óramutató. S—s. 8. Ádám G. és Joó I.: A nagykőrösi főgimnázium története. S—s. b) Külföldi irodalom: Frank: Geschichte und Kritik der neueren Theologie. Sz. M. — A zsidók száma a világon. Lexis professor, hires statisztikus Göttingában, a föld öszes lakosságát 1400 millió lélekre becsüli. Ezek közül 153 millió protestáns, 233 millió róm. katholikus. A zsidók száma a földkerekségén az ő számítása szerint 7,403,000. Ezek közül 6,800,000 él Európában és pedig Oroszországban 3,600,000, az Osztrák és Magyar monarshia területén 1,860,000, Németországban 568,000 Romániában 400,000, Holandiában 97 ezer, Törökországban 80 ezer, Francziaországban 56 ezer, Angolországban 46 ezer, Itáliában 40 ezer, Bulgáriában 24 ezer. Európa többi államaiban nem üti meg a 10 ezeret a zsidó vallásnak száma. Tízezer lakosra Romániában 794, Ausztriában 478, Magyarországon
