Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-09-20 / 38. szám
607 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 603 tói.*) Ugyanis nem kevés okot szolgáltatott minékünk a félelemre az, midó'n pápista hiten levó' törvény-biránk hitivel pecsételi mondván: Isten engem úgy segéljen, nem is volt szándékunk, hogy a haranglábat mi ott felállítsuk, hanem csak rákértek bennünket, hogy kötődjünk kegyelmetekkel. Az mely esküvését és mondását mi is hitünkkel készek vagyunk confirmálni, kik akkori mondásán jelen voltunk és hallottuk. Actum Rátóth 1752 Die 2-a Januarii. Rátóti Helvetica Confession levők közönségesen úgy mint esküitek Dacz György, Major Ádám, Bindes János, Márkus Mihály, Vég Gergely, Veres Imre. FöLDVÁKY LÁSZLÓ VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Nyilatkozat. „Egy érdekes törvénymagyarázás“ czimen a Dunántúli Protestáns Lap 36-ik számában X. Y. közölvén a tatai egyházmegyei gyűlésen tett azon kijelentésemet, hogy a lelkész minősítésnél a múlt kerületi gyűlésen megállapított fokozatot még az esetben is érvényesnek tekinti a kerületi elnökség, ha utólag kiderülne, hogy a minősítés megállapításánál tévedés történt: felkéri a hozzá értőket, mondják el véleményüket a kerületi elnökség megállapodásáról. Részemről köszönettel veszek úgy e tárgyban, mint másban is minden vélemény nyilvánítást és hogy az alapos lehessen, tartozom a következő felvilágosítással. A lelkész minősítési fokozat megállapítását az egyházi törvény 188 §-a az egyházkerületi elnökség jogkörébe utalja oly discretionalis joghatálylyal, hogy az elnökség határozatával szemben jogorvoslatról nem gondoskodik. A múlt évi lelkészminősitési fokozatok megállapításánál, — mert csak erről van szó, — fordult elő némi tévedés. Felmerült tehát illetékes helyen az a kérdés, lehet-e joga valakinek, jelen esetben a hivatalbeli utódnak, a szerinte téves minősítést és az esetleg arról kiadott bizonyítványt érvénytelennak nyilvánítani. A kerületi elnökség abban állapodott meg, hogy inkább az egyházi törvény 190 §-át tekinti ez esetre irányadónak, tehát nem a 110 §. mint tévesen említve van, mintsem önkényüleg minden törvény nélkül járjon el. Annyival inkább igy kellett eljárni az elnökségnek, mivel a minősítés egy évre lévén a törvény értelmében érvényes, az elkövetett hiba legtöbb esetben helyrehozható. Nem gondolom, hogy e miatt az elnökséget, mert eljárását törvényre alapítja, betüimádással lehetne vádolni, mert az, a a mit tesz, csak jogtisztelet, a mint hogy a jogi életben csak kevéssé jártas ember is tudja, hogy a téves jogczimre akárhányszor alapittatik jog; például a sok ezer eset közül *) A mitől féltek, bekövetkezett, mert a következő év január 19-én tartott veszprémi megye gyűlésre köziilök 18-at be idéztek; 16 meg is jelent s »Perczel Imre V. bíró ur azzal adott testimoniálására, mintha azok a plébánosra rárohantak és a harangláb fölállítását utolsó csöpp -vérükig akadályoztatni kívánták, közülök hatan tömlöczre s 50 pálczára ítéltettek; azonban nem vigyázván a determinatiora, ezeknek 60 pálcza adatott oly sulylyal, hogy a deresről némelyek föl nem kelhettek, hanem lefordultak s úgy tömlöczre vettettek; tíznek pedig 50 pálcza adatván eleresztettek.« (Dunameléki egyházkerület levéltára R. jegyű köteg 30 és 34 sz. okm. Ezen kívül van még 19 db a templom lerombolására vonatkozó. 26-41 sz. a.) felemlítem, hogy a ki tévesen felvétetett a képviselő választók névjegyzékébe, ha utólag kiderül is, hogy tévesen vétetett fel, ezt a jogot gyakorolhatja, a ki pedig tévesen, talán azért, mert több helyen is bir a választói joghoz megkivántató kellékekkel, a névjegyzékből kíhagyatott, az bizony jogát nem gyakorolhatja és képviselővé sem választható. Antal Gábor. — Kitüntetés. Nt. Őzike Lajost, főiskolai gondnokunkat, O felsége kir. tanácsossá nevezte ki egyházi és iskolai téren szerzett érdemei jutalmazásául. E kitüntetés valóban érdemes férfiút ért, ki azt egyáltalán nem kereste, de sokoldalú, s eredményes munkálkodásával nagyon kiérdemelte. Kívánjuk, hogy minél hosszabb életkorral és erővel ajándékozza meg a Mindenható, hogy hazáját és egyházát az eddigihez hasonló buzgalommal szolgálhassa. — Választásainkhoz. A dr. Darányi Ignácz főgondnok ur () nagyméltóságának a komáromi egyh. megye gondnokává történt megválasztás által üresedésbe jött kerületi tanácsbirói állásra a nagy többség, mint halljuk Horváth Lajos losonczi anyakönyvi felügyelőt, ki a legutóbbi kér. aljegyzőségre történt szavuknál csak 5 szavazattal maradt kisebbségbe, óhajtja megválasztani. Az egyház szolgálatában buzgó munkássággal töltött húsz év nyer ez által megérdemelt elismerést. —Tizéves találkozás. Főiskolánk 10 növendéke, a kik 10 évvel ez előtt végezték a theologiát, u. m. Bajcsy Gyula, Bakó József, Borsos István, Fodor Gyula, Csekey Dávid, Gózon Gyula, Gyalókay László, Hetessy Zsigmond, Neupor Béla, Tuba Gáspár, szép bucsuestét rendeztek akkor a Grif-vendéglő nagy termében, melyre szeretett tanáraikat is meghívták. Ritka meleg és őszinte barátság kapcsolta őket egymáshoz s azért elhatározták, hogy 10 év múlva ismét találkoznak. Kedves tanáraikat előre is meghívták, hogy szerencséltessék kis körüket becses megjelenésükkel. A találkozás estéje szombaton, azaz 12- dikén este volt a Casino helyiségében. A társak mind megjelentek Gyalókay László kivételével, de viszont megszaporodtak egy régi tarmlótársnkkal, dr. Antal Géza főgymn. tanárral, a ki mindig együtt tanult velük, csak az utolsó évet töltötte külföldi egyetemen. Most ő is felvétetett a kis körbe, mely újra elhatározta, hogy 10 év múlva találkozni fog s addig és azután is lehetőleg ápolja tagjai közt az Őszinte barátságot. Nagy örömöt okozott e kis baráti körnek, hogy régi szeretett tanáraik mind megjelentek és megjelenhettek körükben. Ott volt ugyanis — habár elfoglaltsága miatt rövidebb ideig, — főtiszt. Antal Gábor most már püspök ur; s ott voltak nt. Kiss János, ióth Dániel és Németh István urak. Adja Isten, hogy jövő 10 éves találkozásunk alkalmával is hasonló ép erőben üdvözölhessük körünkben valamennyiöket. — Megjelent a főiskolai igazgató tanács 1896. szept. 11 és 12-ik napjain Pápa városában tartott gyűlésének, jegyzőkönyve n. 8. r. 13 1., 37 számot tartalmaz. Laptulajdonos és felelős szerkesztő NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1896. az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
