Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-19 / 3. szám

A 5 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP ritkán előforduló ünnepély ez, hogy sokan életükben sohasem, legtöbben pedig csak egyszer lehetnek látói és tanúi az eféle ünnepélyeknek. Tudom, hogy közülünk is csak kevesen vannak, kik ilyen ünnepélyben részt vettek volna, — mert mi emberek jövünk és megyünk egymás után.; egyik nemzedék kidől, s másik kél utána- 70 év 80 év is csak keveseknek adatik a nap alatt. Mi tehát czélja mostani összejövetelünknek ? Mit jelent az öröm, vidámság mindenkinek arczán ? Az em­beri igyekezet, s törekvés látható eredménye az, mely­ből sugárzik mostani örömünk. Mert im jó Istenünk megkoronázta sükerrel e sz. ház körüli munkáinkat megáldá sz. szándékunkat, mely vallásos buzgósággal ihletett keblünkből eredve, akadályt nem ismert, áldo­zatra kész volt, csak hogy az Isten dicsőítésének e szent hajlékát újabb fényben és diszben állíthatja fel, s le­gyen ez továbbra is a vallásnak virágoztatója, az ártat­lan erkölcsöknek őrállója, — a vigasztaló hitnek élő kút­feje s kiszolgáltatója. És Istenünk e szent munkában im annyira megsegített már, hogy egyházunk újonnan épült tornyára, annak koronáját a csillagot vagyunk felteendők, és hogy ez emlékezetes maradjon közöttünk, azért rendeztük ez ünnepélyt, hogy legyen ez is egyhá­zunk s vallásunk iránti hő szeretetünknek s ragaszko­dásunknak bizonysága és hirdetője. De váljon mit jelképez hát a csillag, melyet a pro­testáns templomok tornyain látunk mindenütt ragyogni s melyet mi is most felteennők vagyunk ? E symbolum, e jelkép Jézus életének történetéből vette eredetét. Tud­juk ugyan is Jézus élettörténetéből, hogy a keleti böl­cseknek egy csillag jelentette meg Jézus születését s ezen csillag vezérelte őket a Jézus születése helyéig s azon épület felett, hol Jézus volt, megállott. A protes­táns tornyok tetején ragyogó csillag tehát még ma is azt jelenti, hogy azon egyházban, mely felett az áll, ta­láltatok a Jézus, vagy is inkább az ő tudománya, lelke, szelleme ; ott kell életadó tudományát hallgatni, tanulni, ott kell lelki áldozatnak drága ajándékaival neki szol­gálni. De a magasban ragyogó csillag még azt is hirdeti, hogy azon szent hajlékban, mely fölött az áll, a hivő léleknek, valahányszor ott Istenét imádja, az égbe a ma­gasságba kell ragadtatnia, — azért csak a test kötelékei­ből égbe emelkedő lélek lehet szent áhitattal teljes, buz­­góságtól ihletett erkölcsileg jó és nemes, — szóval a csillag azt hirdeti, hogy mi protestánsok az Istent nem testi kiábrázolásban, hanem elvünk szerint lélekben és igazságban imádjuk. Imó ezen nagy és fontos igazságokat jelenti s hir­­detendi azon csillag is, melyet most mindjárt tornyunk főié emelendünk: de mielőtt ezt tennők, mondjunk a felett szivböl eredt imát ekképen : Nagy Isten! Kit az egeknek egei be nem foghat­nak, a te tiszteletedre s szent neved dicsőségére emel­ték őseink e szent hajlékot, melyet mi is az ő példáju­kat követve újabban fel disziteni óhajtunk. Áldott légy5 hogy ezen szent munkánkban eddig megsegitettél, erőn­ket megszaporitottad, igyekezetünket sikerrel koronáz-45 tad s nem engeded sziveinkből a vallásos buzgóságot kihamvadni. Áldd meg kérünk mostani foglalkozásunkat is. Cselekedjed, hogy e szent hajlék fölött ragyogó csil­lag hosszú éveken keresztül fenálljon; őrizzed azt min­den szerencsétlenségtől, az elemek pusztításától s le­gyen hirdetője annak, hogy az alatt hirdettetik a Jézus tudománya a keresztyén vallás, — emelje magával ma­gasba a buzgólkodó lelkeket, hogy tégedet igazságban dicsőíthessenek, tiszteljenek! Áldd meg uram az egész népet, mely téged keres, téged imád, hozzád ragaszkodik, áldd meg mindnyájun­kat földi s mennyei áldásodnak bőségével. Amen. K. K. Apróságok külföldről. A lipcsei lutheránus misszió-egyesületnek az indiai Tamulok közt 1894-ben folytatott működéséről közöljük, a következő adatokat: A misszió működése területén a keresztyének száma 14,130-ról 14,517-re emelkedett, a tanulóké pedig 4807-ről 5316-ra. Megkereszteltetett a 30 főállomáson s az ehhez tartozó 617 helységben 433 po­gány és 496 keresztyén szülött, konfirmáltatott 242. Úr­vacsorával éltek 7098-an. Meghalt 409 gyülekezeti tag. Felvételi oktatás alatt állott 191 pogány. A misszió terü­letén működött 23 misszionárius, 17 benszülött lelki pász­tor, 44 katecheta, 91 gyülekezeti elöljáró és 66 alsóbbrendű, egyházi szolga. A gyülekezetek 5350 rúpiával járultak fenntartásukhoz, s csaknem 80 ezer rupiányi tőkéjük van. Iskoláik száma 180, melyekben 296 tanító s 46 ta­nítónő oktat. A növendékek közt 2414 pogány és 305 mohamedán is volt s befolyt tőlük 7418 rúpia tandij, mig a hatóság 8833 rupiíval járult az iskolák fentarfcá­­sához. A német egyetemekre az elmúlt téli semesterre 29,117 tanuló iratkozott be, majdnem ezerrel több mint az előző félévben. Ezek közül 2917 a protestáns theolo­­giát, 1450 a katholikust, 7791 a jogot, 7763 az orvosi tudományokat, 3451 a philologiát és históriát, 1771 a mathematikát és természettudományokat, 1158 a gyógy­­tudományokat, 870 a gazdászatot, 587 az államszámvitelt és 359 a fogorvosságot tanulta. Lényegesen apadt ismét a theologusok száma. A német birodalom népessége a múlt év jun. Il­ikén tartott számlálás szerint 51,758,364 főnyi; tehát 1890 decz. l-je óta 2,329,894 lélekkel szaporodott, vagy­is a szaporodás évenként ezer lélekre IOT4°/0. Az isko­lázás nagy haladottságát pedig mutatja az, hogy a múlt évben besorozott 256 ezer ujoncz közül csak 0 22% nem tudott írni és olvasni. Sokáig tart, mig mi ezt a fényes helyzetet el tudjuk érni. Francziaországban Világ-Liga név alatt katholikus egyesület alakult, melynek czélja és hivatása a „szabad­kőművességu elleni küzdelem s hogy annak működését ellensúlyozzák. Jelképül a labarum-ot, Nagy Konstanti­­nus hadi zászlaját választották. A tagok persze sokat imádkoznak, hogy az isten hiúsítsa meg a szabadkőmü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom