Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-05 / 27. szám
425 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 426 Hogy pedig a dolog teljes világlatban legyen, röviden lerajzolva, e két tanitóválasztás ime így történt. A nagyodi tanító állomásra a pályázat egyházmegyénkben köröztetvén, miután aspiráns nem jelentkezett, a Néptanítók Lapjában hirdették ki. A pályázati határidő kítüzetett, -- mint a Néptanítók Lapja folyó évi 4-ik száma igazolja, — február 1-re. Február 1-ig beérkezett egy pályázat. Az esperes el is rendelte a választást; a választó bizottságot is kinevezte s mégis február 6 án felvett egy másik pályázatot, állitván, — saját keze Írása — hogy a pályázati határidő az ő naplója szerint február 10-re és nem mint a Néptanítók Lapja mondja, febr. 1 re volt kitűzve. Nos ? Hol a hiba ? A Néptanítók Lapja szerkesztősége kimutatja, hogy igenis február 1-ig lett a pályázat az esperes által kihirdetve, az esperesi napló pedig 10-ig?! Kérdem, lehet-e, szabad-e ilyen eltérésnek történni? Szabad-e a pályázati határidőn túl pályázati kérvényt elfogadni ? S ha február 10-ig volt a pályázati határidő, miért nem lett a Néptanítók Lapjában az állítólag téves közlés kiigazittatva, s ha febr. 10-ig van a pályázat, febr. 6-án szabad-e a választást 11-re elrendelni, a bizottságot kinevezni, értesítvén, hogy csak egy pályázó van ? Hátha 10-ig még jön pályázati kérvény ? Február 6 án elrendeltetett a választás, ugyanakkor az esperes felvett egy másik kérvényt is. Mindezen eljárás valóságát a vizsgálat beigazolta. S mert Nagyodban a törvényes határidőn túl pályázó tanítót választották meg, a másik pályázó fellebbezéssel élt, de az egyházmegyei bíróság a választést megerősítette. Pedig ha a jelölés törvénytelen, a választás is az. Másik a nagy szecsei tanító választás. Csak röviden ismertetem. Ide a pályázati határidő márczius 5-ig volt kitűzve az egyházmegyei tanítók között. Nevezett napig érkezett 5 pályázat, négy az egyházmegyéből, egy pedig más vidékről. A 4 egyházmegyéi pályázat közül azonban egy pályázat, mint később kiderült, márczius 7-én lett beadva az esperesi hivatalhoz és mégis márczius 4-re volt dátumozva az érkezte ? ?! ! Ez a kérvény később a választás előtt visszakéretett. Élt a gyanúperrel. Megtörténvén a választás, de mert az, kit a nagy-szecseiek tanítójuknak óhajtottak volna, jelölve nem lett, mint ők állítják, a törvény kötelező ereje folytán választottak ugyan, de a választást, a szerintök hibás jelelés folytán megtámadták. Az egyházmegyei bíróság a fellebbezést elvetette s a választást megerősítette. Megjegyzem, hogy az elválasztott tanító most jött az egyházmegyébe, ugyanezen gyűlésen lett Töhölre megerősítve s Nagy-Szecsére szintén ugyanazon nap és órában. Éhez is sok szó fér! Azonban ezen választás a kerületre lévén fellebbezve, ott az iratok- és vizsgálati jegyzőkönyvből minden látható, azért bővebben vele nem foglalkozom. Egyházmegyénkben az egyházi fő és aljegyző, két egyházi és világi tanácsbirói állás már régóta üresedésben lévén, a szavazatokat a gyűlés első napján délután bontották fel. Egyházmegyei ügyrendünk 19 §-a szerint: »Az esperest és gondnokot az anyaegyházak presbitériumai, a többi egijházmegyei tisztviselőket az egyes gyülekezetek presbitériumai általános szótöbbséggel 10 évre választják. “ Egyházmegyénkben van a kerületi névtár szerint és valósággal 25 anyaegyház, 14 leányegyház, egy adminisztratura és egy lelkésztanitóság is, tehát összesen 41 egyházgyülekezet. Mint a szavazatbontó bizottság jelentéséből láttuk, beérkezett még is 46 szavazat. Nagyon meglepett, hogy 41 egyház hogyan adhat 46 szavazatot, holott nálunk 1500 lelket meghaladó, sem két lelkészt tartó gyülekezet nincsen. Kérdésünkre az elnökség azt a választ adta, hogy igen 46 törvényes szavazat van, mert Nagy-Salló anyaegyházhoz tartozó Mező-Kis-Sálló és Hölvény szintén külön szavazattal bírnak?! No ez még soha sem történt! Egyházi törvényeink 10 §-a szerint „Az egyházközségek anya-, társ , leány és fiók egyházközségek“ stb. A 11. §. azt mondja: „Az anya-, társ-, leány- és fiók egyházközségek mostani határai és egymáshoz való jogviszonyai törvényeseknek tekintetnekA stb. A 12. §. szerint „Az anya-, társ-, leány- és fiókegyházak közötti közigazgatási viszonyok és ezek alapján kötelező jogok és kötelességek, az érdekelt egyházközségek közt létre jött egy esség s ennek nem siker ülése esetében bármelyik félnek előterjesztésére az illető egyházmegyei bíróság és felyebbezés folytán az egyházkerületi bíróság által állapíttatnak meg A Tehát vannak anya-, társ-, leány- és fiókegyházak. Az anyaegyházak azok, melyek lelkészt és tanítót tartanak ; társegyházak, melyek közösen tartanak lelkészt és tanítót. Ezek társulnak, mert külön maguk sem lelkészt sem tanítót tartani nem bírnak. Tehát a terheket külön viselni nem bírják. Hogy ezt tehessék, hogy lelkészük, tanítójuk és anyaegyházi jogaik meglegyenek, azért társulnak, közösen alkotnak egy egyházat, közösen viselik a terheket, nagyon természetesen közösen kell hogy gyakorolják a jogokat is a köztük fennálló törvények szerint. Ilyen társegyházai Nagy Sallónak Mező-Ki s-Salló és Hölvény. Közösen tartanak lelkészt és tanítót; a megállapított arány szerint viselik a terheket közösen. Hogy lehetne még is, hogy a jogokat külön-külön gyakorolják? Az egyházaknak ezen egymáshoz való viszonya oly régi keletű s oly mélyre ható, hogy azt egyik vagy másik kérelme nélkül az egyházmegyei gyűlés vagy bíróságnak oly könnyen felbontani, vagy újólag tetszés szerint prezcizirozni nem lehet, de nem is szabad. Eddig nem is történt, csak most Nagy-Sallónál. Verus. A pápai ev. ref. egyházmegye folyó évi julius lió 1-én tartott évi közgyűlése. A nagy körültekintéssel készített s az egyházmegyei élet minden nevezetesebb mozzanatát felölelő' esperesi jelentés egyházmegyénk hű képét tárta szemeink elé. E képből meglátható, hogy egyházmegyénk gyülekezeteiben mindenütt rend és béke honol; az egyházpotikai törvények semmi változást sem idéztek elő', mert a hívek mint azeló'tt, úgy most is élnek a lelkész szolgálatával; s e közönyösnek mondható korban a vallásos buzgóságnak több gyülekezetben szép jeleivel találkozunk.
