Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-05 / 27. szám
Hetedik évfolyam. 37. szám. Pápa, 1896. julius 5. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: a reakczió s a protestantizmus, r. l.~ Régiségek (Folytatás) Thúr / Etele. — Egyházi élet. Barsból. Vertes. — A pápai ev. ref. egyházmegye folyó évi julius hó 1-sö napján tartott évi közgyűlése Pápán. N . . . — Apróságok külföldről. Borsos István. — vegyes közlemények. A reakczió s a protestantizmus. Aki éber figyelemmel kisérte néhány év óta a külföldi s hazai szellemi mozgalmakat, tapasztalhatta, hogy vallási téren a reakczió mind nagyobb tért hódit. Európa mindazon országaiban, a hol még rövid időnek előtte a szabadelvű intézmények létrehozásában találta minden munkára hivatott elme örömét s a vallási kérdések is a kölcsönös felebaráti szeretetet és az egymás iránti türelmet respektálták, ott ma már a felekezeti féltékenység s kisebb-nagyobb mértékben az újításokat megvető s a múltnak adott intézmények visszaállitását követelő szellem kezdi irányítani úgy a főbb társadalmi, mint politikai vezér körök törekvéseit. így van az a kath Francziaországban és Belgiumban s nincs máskép a protestáns Németországban és Angliában sem. Mig Yoltér s Rousseau hazájában a reakczió az uj intézmények ellen nem sokára megindítandó háborúval mer kérkedni: addig Belgium szabad földjén készülnek a torra, a melyet a modern alkotások: a szabadság, egyenlőség és testvériség törvényeinek romjain fognak megülni. Mig Németországban az állam tekintélyét a házassági ügyekben az egyházaknak akarják alávetni: addig a szabad gondolkozásu brittok közt már másodszor gyors egymásutánban elhangzott a római pápa fölbivó szózata: Hagyjátok el régi egyházatokat! Egyesüljetek velem! Nem keressük e szomorú állapotok okait, hanem sajnálattal konstatáljuk, bogy ime a reakczió legveszedelmesebb fajának tünetei megnyilatkoztak a protestánsoknál is. E vallási visszahatásban nem az a szomoritó, hogy reakczió, hanem az, hogy katholikus szinezetü reakczió. Mert mit cselekesznek azon német protestánsok, a kik a kötelező polgári házasság eltörlését s minden házasságkötésnek az egyház előtt történését óhajtják? Azt, hogy közvetve annak a katholikus dogmának adnak igazat, a mely a házasságot szentségnek mondja ki s megkötésére egyedül jogosítottnak a papot tartja. Igaz ugyan, hogy most csak átmeneti formában nyer ezen óhaj kifejezést; de ez csak addig marad meg ez alakjában, mig a régi törvény el nem bukik. A mint ez bekövetkezett, föllép a tulajdonképi vágy: kivenni teljesen az állam kezéből e jogot s visszaadni a vallás őreinek. S ha amaz győzött, ezen törekvés még biztosabban s még előbb fog diadalra jutni. S ez a diadal nem a protestánsok, hanem a katbobkusok diadala és pedig a protestánsok fölött. Mert a társadalom jól tudja, hogy kezdettől fogvá mily merev viszszautasitó magatartással s makacs küzdelemmel ostromolták ók e törvényt s ha látja, hogy a mi ellen barczoltak, az csakugyan elbukott: a győzelem oroszlánrészét nekik juttatja s őket a tár^ sadalmi és vallási kérdésekben ez időtől fogva még inkább első rangú tényezőkké emeli. A ki ismeri a protestántismus történetét, az előtt az olyan pbázisok nem ismeretlenek, a melyekben a reakczió éppen e módon tette urakká 26 5^------————--------— ^2 ____________________ előfizetési díj: egyház és iskola köréből hirdetések dija: Helyben és vidékre pos- 4 hasábos petitsor több *TM“-- liü, REF.EGTHÁZKER. HIVATALttS KÖZLÖNYE. SSKí"----- ~~ -------"X x-------—----———-----x
