Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-10 / 19. szám
295 296 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. jelenhettek meg, ezért felkéri az értekezletet, hogy mivel a bizottsági tagok közül úgyis csak Zsoldos Sándor lelkész úr hiányzik, az értekezlet vegye fel ez ügyet a tárgysorozatba s készítsen javaslatot. Az indítványt az értekezlet elfogadja, s miután Fodor Gyula és indítványozó más egyházmegyék ez üg.ybeni intézkedéseit ismertetik, a számvevőszék „felállítását s annak munkakörét a következőkben javasolja: 1) Egyházmegyénk három, a pápai, marczalmelléki és bakonyi számvevő körre osztatik fel. A pápai számvevő-körhöz tartozuak: Pápa, Takácsi, Görzsöny, Acsád, Mezőlak, Nyárád, Borsosgyőr, Lak, Dáka, Dereske, Nóráp, Kúp, Kovácsi, Tapolczafő, Tevel, Bödöge, Gyimót. A marczalmelléki körhöz: Padrag, Ajka, Tósok, N.-Pirit, K.-Pirit, Csögle, Vecse, Egeralja, Adorjánháza, Mihályháza, Szalók, s a pápai és bakonyvidéki számvevő egyháza. A bakonyvidéki körhöz: Dudar, Csetény, Szentkirály, Varsány, Réde, Szentmiklós, Táp, Mezőőrs, Pér, Pázmánd, Szemere, Szerecsen, s a marczalmelléki számvevő egyháza. 2) Mindegjdk körbe egy lelkész számvevő választatik — a pápain kiviil, a hol már meg van, — a kik az egyházak számadásait átvizsgálva, felmentő vagy elmarasztaló javaslatot készítenek. Ezen jelentéseiket az egyházmegyei rendes gyűlés előtt való nap, az egyházmegyei világi számvevő elnöklete alatti ülésükben összegezik s az elnök beterjeszti jóváhagyás végett az egyházmegyei gyűlésre. 3) Munkálatáért a számvevőszék felelős. 4) Kötelesek úgy az anya, mint a leány egyházak rendes évi, magtári, esetleg építkezési, adósságtörlesztési, szóval összes vagyonkezelésüket feltüntető számadásaikat másolatban évenként ápr. 1-ig az illető számvevőhöz beterjeszteni. Amelyik egyház számadása ápr. 1-ig be nem érkezik, azon egyház lelkésze és gondnoka az egyházmegyei közpénztár javára egyetemlegesen 10 forint büntetésben marasztaltatnak el, s ezen felül a számvevő a szomszéd lelkészt megbízza, hogy a lelkész és gondnok költségére a számadásokat másolja le és küldje be. 5) A számvevőszék az egyházmegyei pénztár körül ugyanazon teendőkkel ruliáztatik fel, mint a mely teendője meg volt az eddigi számvevőségnek. 6. Bállá Endre felolvassa a közelebbi egyházmegyei gyűlés által elfogadott ügyrendet s azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy egyházmegyénk a gyűlés végén tárgyalván ezen nagy fontosságú tárgyat, a mikor már alig 5—6-an vannak jelen, s azok is a két napi munkában kifáradtak, ennélfogva nem tesz értekezletünk az egyházmegye ellen, sőt hasznos munkát végez, ha a már egyházmegyeileg jóváhagyott ügyrendet felveszi amegbeszélendők sorába s hiányainak pótlását hozza javaslatba. Előadó véleménye szerint a 2 §. második bekezdése így volna szövegezendő: „A rendes közgyűlés évenként csak egyszer tartatik Pápán Pünköst utáni csütörtökön, rendkívüli közgyűlés pedig stb. ... A meghívóban a gyűlés főbb tárgyai megjelölendők, a gyűlésen tárgyalandó ügyek pedig az esperesi hivatalhoz legkésőbb 14 nappal gyűlés előtt beadandók, hogy azok időben kioszthatók legyenek véleményezés végett a tanácsbirói kar tagjai között. Ezentúl csak is stb. . . .“ Ezen változtatást megokolja az, hogy egy régebbi egyházmegyei határozat szerint a gyűlések Pünköst hetében tartandók, melynek czélszerütlenségét még csak kérdésbe sem tette senki. Megokolja továbbá az egyházak érdeke. Az eredeti szöveg szerint ugyanis az egyházmegyei gyűlések „a kerületi gyűlést legalább hat héttel megelőzőleg tartandók“, a mely idő oly határozatlan, hogy ahhoz az egyházak, — ügyeik beadását illetőleg — magukat egyátalában nem tájékozhatják. Megokolja végül az az ellenmondás, a mi az eredeti szövegben van. Ugyanis a szerint a meghívónak legkésőbb 8 nappal kell gyűlést megelőzőleg az egyházakba megérkezni; az egyházaknak meg 5 nappal kell gyűlést megelőzőleg ügyeiket beterjeszteni, s az esperesnek, habár 5 nappal előbb köteles is elfogadni, mégis jelezni kell a főbb tárgyakat abban a meghívóban, a melyet legalább is 14 nappal előbb el kell indítania a gyűlésnél, hogy rendes időben megérkezzék. Mivel tehát ő gyülés előtt 14 nappal elindított meghívójában nem jelezheti azokat a tárgyakat, a melyek utánna még 8—9 nap múlva is érkeznek, ezért az ügyek beadásának határideje 5 helyett 14 napra teendő. De ezen beadási határidővel lesz csak keresztülvihető az is, a mit ama közbeszurás mond, hogy t. i. az ügjdarabok kiosztandók véleményezés végett a tanácsbiráknak. Pedig ha meggondoljuk, hogy ezen rendszerrel tárgj^alásainkat tárgyilagosabbá s mégis gyorsabbá tesszük; ha meggondoljuk, Jiogy ez által az esperest óriási munkától szabadítjuk fel, mert 1—2 héttel előbb beérkező 80—90 ügyet tárgyilagosan ismertetni s mindegyik felől helyes, alapos véleményt adni egy embernek majdnem lehetetlen; ha meggondoljuk, hogy igy méltán hallgat el amaz — eddig nem is alaptalan — felszólalás, hogy a tanácsbirák közgyűlési napidija eltörlendő, mert a közgyűléseken azoknak is csak annyi teendőjük van, mint bármely más lelkésznek; ha meggondoljuk, hogy az ügyrend 8 §. „előadódról tesz említést, a minek csak [ezen javaslat életbeléptetésével van értelme: akkor a közügy érdekében ennek elfogadásának szükséges voltát el kell ismerni mindenkinek. 3 §. Megtoldandó ezzel: Az egyház megbízott képviselője megbízó levelét az elnökségnek köteles bemutatni. Szükséges ez azért, mert van rá eset, hogy egy egyházból 4—5 tag is van jelen a közgyűlésen s igy szavazás esetén zavar támadhat. 11 §. Pótolandó ezzel: Pénzügyekben véleményeltérés esetén mindig névszerinti szavazás rendelendő el. Ez a felelősségben leli magyarázatát. Az értekezlet előadó indítványát teljes egészében magáévá teszi s felkéri a központi lelkészi értekezletet, hogy elfogadás esetén Írjon fel az egyházmegyére az ügyrend ily irányú megváltoztatásáért. Bállá Endke értekezlet! jegyző.
