Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-26 / 17. szám
265 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 266 kifejezést; de tekintve, hogy egyház kerül etünk nagy nevű és nagy befolyású főgondnoka és a főtiszt, konvent világi elnöke tette az indítványt s tekintve azt, h°gy úgy a közoktatási miniszter mint a költségvetést előkészítő pénzügyi bizottság, valamint a képviselőház minden pártja részéről kedvező hangulat mutatkozik szegény lelkészi fizetéseinknek már a jövő évi költségvetésbe fölvétettél kiegészítésére : biztos reményünk lehet arra, hogy 97*ben már minden lelkészi javadalom 600 frt minimális összegre ki lesz egészítve s talán rövid idő alatt 800 írtra is fölemelve. Tisza Kálmán konventi világi elnök előterjeszti a tegnapi napról mára áttett azon indítványát, miszerint a vallás és közoktatásügyi miniszter urnák a lelkészi javadalmak kiegészítése tárgyában kelt leirataira válaszolóig intézett egyetemes konventünk egy fölterjesztést a nevezett miniszter úrhoz, a melyben megköszönve eddig tett ez irányú lépéseit, az azokban rejlő elvi elismerést, s bizalmat fejezvén ki további intézkedései iránt fejtse ki, miszerint egyetemes konventünk szegény lelkészeink fizetés rendezési ügyét csupán oly törvény hozatalával véli végleg megoldatni, a melyben a javadalmak 800 frtra kiegészitése s a megfelelő őszszegnek egyetemes konventünk utján egyházaink részére folyósitása kimondassák, természetesen az 1868- tól kezdve folyósított rendes államsegély és az 1894. évtől kezdve közalapunk részére folyósított államsegély alterálása nélkül, mint a melyeknek más rendeltetésük van. Ha és a mennyiben azonban az állam pénzügyi helyzete még a legközelebbi költségvetés egybeállításakor nem engedné meg a 800 frtra való kiegészítést: a 800 frtos minimumnak törvényes (t. i. törvényhozás utján) biztosítása mellett egyelőre legalább 600 frtos minimumra való kiegészítésnek, már a legközelebbi költségvetésbe fölvételét és részünkre való folyósítását, a halasztásból származó veszélynek tudatában föltétlenül kérelmezzük. Ezen indítványt egész terjedelmében elfogadván egyetemes konventünk, fölkéri az elnökséget arra, hogy a megfelelő föliratot a vallás és közoktatásügyi miniszterhez terjeszsze föl s annak kedvező elintézésére a szükségesnek vélt lépéseket tegye meg. Körmendy Sándor. Millenniumi ének. (A XC. Zsoltár dallamára.) Népeknek őre s Atyja — jó Istenünk ! Hozzád zeng ajkunkról hála-énekünk. Te adtad őseinknek e szép hazát, Hol nemzetünk ezer esztendőt élt át. Légy áldva tőlünk nagy kegyelmedért. Légy áldott a lefolyt év-ezredért! Védő karod ezután is terjeszd ránk, Veszélyektől oltalmazd meg szép hazánk, Völgyek, hegyek csepegjenek áldástól, Mezőt, szőlőt ments meg minden csapástól. S ha az új ezred évek lefolynak: Dicső híre legyen a magyarnak ! Id. Kutasi Ferencz. Templomi ének az ezredóvi emlék-istenitiszteletre. Dallam : LXXXIV. Zsoltár. Oh seregeknek Istene . . . Isten! Nemzeteknek Atyja! Áldva nézz le a magyarra Magasságiból szent egednek. — Ezer év a tanúságunk: Hogy helyünkön jól megálltunk, Mert vész, vihar mindig engedtek, Ha hű néped összetartva Állott ki a nehéz harczra. Árpád! — ne féltsd ős nemzeted ! Nem vész el, — ha el nem veszett Annyi baj, oly sok viszály után. A dicsőség, a szabadság Ezt a földet el nem hagyják, S nemzedék kél az ősök nyomán, Mely hirdeti: szívvel észszel Megyünk szembe a veszélylyel! Ezer esztendeje annak, Hogy a magyarok itt laknak, Istenünknek nagy kegyelmiből! Zálog ez a jövendőre, Számos ezer esztendőre, Hogy e honnak völgyi- s bércziiől Magyar fohász száll az égre. — És nem dűlünk semmiségbe! Oltárodnál im megállunk, Isten ! fogadd el fohászunk ! Ha fel zeng hozzád néped szava: Mig a mezőn virág terem, Lobogjon a honszerelem! Éljen, éljen a magyar haza! E sokat szenvedett népre Szálljon áldás, — szálljon béke ! Az egyiptomi tanulmányút. A Tulun mecsetet Abul Abbas Ahmed ibn Túlim alapította 879-ben, azért ez a legrégibb moschee, miután az ó-kairói Amru mecset régi épülete teljesen elpusztult volt és jelen alakjában Ibrahim el-Mohalli kereskedő ajándékából épült fel. De ezt se használják mostanában, valamint a Tulun mecsetet se, hanem inkább csak műtörténeti becse van.
