Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-12 / 15. szám
229 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 230 a dunántúli ev. ref. egyházkerület minden egyházában 1896. év május hó 10-én tartsanak hazánk ezredéves fennállásának emlékére hálaadó örömünnepi istenitisztelet, a szokott módon, hazafias éneknek, a hol énekkar van, annak közreműködése mellett, a hol az nincs, a gyülekezet általi éneklésével. Ugyanazon napon tartson a presbyterium [gyűlést, a melynek egyedüli tárgya legyen hazánk ezer éves fennállása nagy fontosságának méltatása az elnök részéről és a gyülekezet e feletti örömnyilvánulása emlékének jegyzőkönyvbe iktatása. A hol csak a viszonyok megengedik, létesítsen minden gyülekezet ezen napnak emlékére valamely jótékonyczélu, közművelődés, vagy nevelésügy előmozdítására szánt alapítványt, a melynek kamatai évenként, mint ezredéves emlékalap kamatai adassanak ki szegény gyermekeknek segélyül, népiskolai vagy felsőbb tanintézeti tanulóknak jutalmul. Az összes népiskolákban tartassanak ezer éves örömünnepélyek a nyári közvizsgákat megelőzőleg oly alakban, hogy azok alkalmasak legyenek a gyermeki szivben az ősök erényei átörökítésére, az irántuk való tisztelet felébresztésére s a honszeretet s hazafias kötelességérzet fejlesztésére. Ezen ünnepeket üljük meg egy akarattal hazánk ezer év előtti megalakulásának emlékére, kérve Istent, hogy tartsa meg drága hazánkat a második ezer évben is, és adja áldását Hazánkra, Királyunkra, a haza összes lakosaira ! Mely felhívásomat összes hitfeleimnek szives figyelmébe ajánlva vagyok Ácson, 1896-ik évi március hó 31-ikén Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök. Régiségek. Adatok a szentantalfai ref*. egyház történetéhez. Ötödik tanú, agilis Horváth Gryörgy, helv. hitvallású, ugyanide való lakos, körülbelül 60 éves, letett hite után vallja az 1-ső kérdésre. Mirigyhalálkor Csicsóban s azután pedig jakabfai helyiségben lakván a tanú, csaknem régiben vette lakását Antalfára, azért ö úgy tartotta és hallotta, hogy Antalfán a kálvinista eklézsia volt anyai ekklézsia, s hogy még a Török háborúban is volt Antaljának kálvinista prédikátora, az édes attyátul — a ki is igen öreg ember volt — hallotta. A 2-dikra. Tudja azt, hogy antalfai, jakabfai és csicsói helységeknek egy prédikátoruk volt és a prédikátor Csicsóban lakván, eljárt Antalfára predikácziót és könyörgést tenni, azt is pedig tudja, hogy ennek előtte mintegy 30 esztendőkkel hoztak és kezdettek magánosán prédikátort tartani, mivel a falu is előbb többire puszta volt, de ugyan csak exercitiumuk a csicsói közös prédikátor által tartatott mind Kurucz s mind mirigy halál idejében jól tudja. A 3- dikra semmit. A 4-dikre. Nem tudja s nem is hallotta, | hogy antalfai puszta templomban, vágyás oratóriumban | valaha szent mise szolgáltatott volna, hanem az ő emlékezetire mindenkoron a kálvinisták birván, s exercitiumukat abban tartották, tudja. Hatodik tanú, nemes Dobosi Miklós, ágostai hitvallású, ugyanidevaló lakos, körülbelül 55 éves, letett hite után vallja az első kérdésre, hogy a Szentantalfán levő helvét hitvallású egyház, a csicsói prédikátornak filiálisa volt és onnan járt Antalfára predikácziót és kö- Dyörgést tenni, s nem is emlékezik arra, hogy Rádóczy Péter nevű prédikátor előtt lakott volna más prédikátor Antalfán, hanem azt hallotta a régi öregektől, hogy régenten is lakott volna prédikátor Antalján, de ő arra nem emlékezik és igy a 2-dik kérdésre azt jól tudja, hogy csicsóiak, jakabfaiak és antalfaiak egy prédikátort tartottak, hanem lehet 30 esztendeje, mióta antalfaiak mirigy halál és Kurucz világ után kezdettek magánosán prédikátort tartani és exercitiumukat folytatni, tudja azt is, hogy annyira elpusztult Antalfa, hogy semmi nemű vallásnak nem volt exercitiuma. A 3 álikra. Jól emlékszik arra a tanú, hogy azon a helyen, a hol most a kálvinisták oratóriuma vagyon, más egyéb épület nem volt, hanem három régi talp la látszatott, s azokra is akkor akadtak, a midőn tisztogatták és azon helyre mást csináltak, de mindaddig mig föl nem épitették, hogy abban a régiben exercitiumok lett volna, arra nem emlékezik, hanem hallotta & régi öregektől, hogy ott lett volna régenten is a kálvinisták oratóriumuk. A 4-dikre. Tudja azt, hogy az ő emlékezetire azon puszta templomban, a vagy ott levő kálvinisták oratóriumában, szent mise soha sem szolgáltatott, minek utánna pediglen a kálvinisták ennek előtte mintegy 40 esztendőkkel a pusztulás után szaporodtak volna, Antalfán kezdettek épiteni oratóriumot, a pápistákkal és lutheránusokkal együtt, s attól fogva mindenkor kálvinista prédikátor szolgált benne. Hetedik tanú, Nagy Anna, ágostai hitvallású, ugyan idevaló lakos, körülbelül 66 éves, letett hite után vallja mindegyik kérdésre. Nem tudja a tanú, hogy szentantalfai helységben a helvét hitvallású eklezsia anyaeklézsiának tartatott-e vagy nem, hanem azt tudja, hogy Rádóczi Péter kálvinista prédikátor idejétől fogva mindenkoron a kálvinista vallásnak volt gyakorlása azon oratóriumban, annak előtte pediglen Csicsóban lakott Perlaki Péter nevű kálvinista prédikátor járt le Antalfára predikácziót és könyörgést tenni, s úgyszintén jakabfai - aknak is azon prédikátor szolgált; tudja azt is, hogy emlitett Rádóczy prédikátor előtt más prédikátor Antalfán nem volt s nem is hallotta, hogy lett volna. Annak pedig lehet 28 esztendeje, mióta antalfai kálvinisták, lutheránusok és a pápisták egyenlő akarattal az előbbeni s elpusztított oratóriumot épitették a régi puszta kőfal mellé, és sok ideig mind a három felekezeten levők abba jártak, s azon épitéseknek előtte is tudja a tanú, hogy azon régi puszta kőfalhoz volt ragasztva a kálvinistáknak imádságos helyek s abban az időben levél-szinnek hitták és abba jártak csicsói és ja-15
