Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-07 / 14. szám

223 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. — Darányi Ignáczot, főiskolánk lelkes világi gond­nokát, a képviselőház alelnökévé történt megválasztatása alkalmából a tanári kar is melegen üdvözölte. A sok sze­­rencsekivánathoz mi is örömmel csatoljuk a magunkét. — Igazgató-jelölés. A Szilágyi József elhalálozásá­val megüresedett főgimnáziumi igazgatóságra a múlt hét folyamán tartott tanári gyűlés első helyen Kis Ernő mos­tani helyettes igazgatót,- második helyen pedig Sebestyén Dávidot jelölte, illetve aján ja megválasztásra a főtiszt. Egyházkerületnek. A választás a legközelebbi kerületi gyűlésen fog megtörténni s a jelöltek közül akármelyikre esik , méltó és hivatásának magaslatán álló férfiúra fog esni. — Beküldetett. Az újonnan alakított főiskolai igaz­gató tanácsba minden egyházmegye már véges-régen meg­választotta képviselőjét; csupán a pápai egyházmegye mu­lasztotta el ezt a fontos jogát gyakorolni. — Kiváncsiak vagyunk, hogy mikor szándékozik ezt megtenni. Már itt volna az ideje, mivel az ig. tanács tavaszi ülésén a leg­fontosabb iskolai dolgok jönnek tárgyalás alá. Eyy érdeklődő. — Felvilágosítás. Nt. Szűcs László senyeházai lel­kész és tanácsbiró úrtól vettük a következő helyreigazító sorokat, melyeket kész szívvel sietünk közzé tenni: „Becses lapjuk f. évi 13-ik számában „Iélemén)/ az országos ev. ref. lelkészi özvegy árva gyámintézet legközelebb megjelent alap­szabály tervezete felett“ ezim alatt megjelent c/.ikkben az állitatik, miszerint a gyámoldának a gyülekezetek által való segélyezésénél „az ácsi ref. gyülekezet szép példa adá­sával egyes-egyedid maradt.^ Ezen állításra vonatkozólag van szerencsém tudatni, hogy a senyeházi ev. ref. gyüle­kezet még 1893 ik évben egyhangúlag megszavazta a lel­­készi gyámolda S7ámára a 12 frt évi segélyt és ezen ösz­­szeget az 1894-ik övben be is fizette az őrségi egyház­megyei gyámoldába. Sőt tudomásom van arról is, hogy az Őrségi egyházmegyének 6 vagy 7 egyházközsége már szintén határozatot hozott arra nézve; hogy mihelyt az országos gyámolda felállitatik : annak fentartágához évi 12 írttal hozzá fog járulni. S hogy az alapszabály terve­zethez is némileg hozzá szóljak, az én véleményem az, hogy a lelkészi karra szebb, — a gyámoldára nézve pe­dig talán jövedelmezőbb lenne, ha nem úgy vettetnék ki a gyámoldai segély a gyülekezetekre, mint egy adó, ha­nem ugv kéretnének fel, hogy saját maguk állapítsák meg adományuk mennyiségét. A magyar embernek szokása az; hogy inkább ad ajándékképpen egy forintot, mint „mu­száj“-ból két krajczárt.“ — Négy dolog szükséges. Vettük s szívesen kö­zöljük a következő érdekes sorokat: „Olvastam, de meg­mosolyogtam, hogy a Protestantismus visszatér a katholi­­cLmusba . . Most Zichy Nándor ismét, mint bizonyost ál­lította ezt a főrendiházban. Hát ők minket oly gyengéknek, oly elzüllötteknek látnak, hogy nviltan merik hirdetni a lehetetlent? A világ kereke visszafelé nem fordul, s tu­dom, hogy a katholicismusnak kell időfolytán beolvadni a protestantismusba s m m megfordítva. — Ez oly bi­zonyos, hogy erről beszélni sem szükséges. — Hanem igen is kell arról, hogy a korszellem követelte irányzat­004 tál szemben mire van sürgős szüksége szegény egyhá­zunknak? Mert az a mi bajunk, hogy szegények vagyunk, szegény a pap, a tanító, szegény a nép, szegény az egy­ház. Nem az ott a baj, hogy nincs buzgóság, mert ázván, de az, hogy szegény mindenki. De nem akarok arról be­szélni, ho»T a szegénység mily nyommasztó a lelkész életében, csak arra mutatok rá, hogy e téren bűnös mu­lasztás történt s történik ma is. Szerintem is első szüksé­ges dolog istentiszteletünk vonzóbbá tétele, mélyebbé té­tele, úgy. a mint azt-X+Y. e lap 12. számában javasolja. Második a lelkészi s tanítói fizetések rendezése a gyüle­kezetek terhelése nélkül. Ez utóbbit megemeli a korpót­­lek és a 400 forintra felemelés ... az állam által. Az elsőt is az államnak kell tenni úgy, hogy lakáson, tűzi­fán, kerten kívül legyen minden lelkésznek 1000 forint alapfizetése. Ezen alól minden javítgatás czélt tévesztett lesz. Ezt kell az államtól kérni (a kiegészítést) az 1848. XX. t. ez. nérnü némfi pótlásául. Ez törvény, ezt végre kell hajtani. Addig lelkészeink finomsága, urias társadalmi megjelenése diszes ruhában csak Kármánféle idealismus marad. Harmadik a gyülekezetek terheinek könnyítése. Ennek is meg kell lenni, ha bár egyelőre pár forinttal is. Szerintem a kér. jkönyveket, névtárakat s a gyüleke­zeteknek küldött nyomtatványokat fizesse a kerületi pénz­tár. Miből? Az az ő dolga. Ha akarja, talál arra forrást. Ott van a tized pénztár. Nem napi dijjak fizetésének az újabb kiterjesztésére — mint tervbe van véve — hanem erre van szükség. Negyedik a lelkész özvegyek helyzeté­nek könnyítése. Ennek is meg kell lenni okvetetlen. A tervezet elég szép, világos, méltányos. Csak egyet meg kell még tenni a konventnek a köz alapból. Azt t. i. hogy az 5 éven belől netán leendő özvegyeket és árvákat segélyezze addig, mig maga a pénztár azt átveheti. Ek­kor a közalap igazán nemes Samaritanus lenne. Fel azért lelkészek, érdeklődők! Értekezletek, gyűlésekben oda hatni, hogy istentiszteletünk vonzóbbá, mélyebbé tétessék, a lelkészfizetések 1C00 forintra emeltessenek, gyülekeze­teink terhei egyelőre a kerület által könnyítessenek, s a lelkészi özvegyek a páriák közül kivetessenek. Refor­mátus. — Megjelentek: Zábrák Dénes. Krisztus az én életem. Egyházi beszédek. V. füzet. Tartalomjegyzék: Nagypén­teken. Husvét első ünnepén. Husvét második ünnepén. Husvét után I, II, III. IV. V-ík vasárnapon. Ára 50 kr. II. A magyar protestáns irodalmi társaság kiadványai közt. Természeti törvény a szellemi világban. Irta Drummond Henrik. Az angol eiedeti XXIX-ik kiadás után fordította Csizmadia Lajos. Felülvizsgálta ;lr. Szabó Aladár. XL. 269. 1. Mindkét érdekes munkát lovebben fogjuk ismer­tetni. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. rapan, lötíö az ev. ref. íötanoda betűivel ny. Kis Tivadar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom