Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-02 / 22. szám

849 És nem közeledett egyik fél sem a másikhoz, s a számadások vizsgálatra vártak. Ekkor az egyház a máj. 14-re Balatonfüredre hirdetett kér. gyűléshez folyamo­dik, hogy rendelje el, hogy a collegiumi számadások a parochia termében vizsgáltassanak meg, s ezzel kapcso latban kéri, hogy a professorok az egyházker. korábbi határozata, értelmében a professori eskü letételére utasit­­tassanak ')• A kér. gyűlés az eskü letételét a Csepen, 1805. máj. 21. tartott gyűlés értelmében elrendelte, ha­nem az igazgatói számadások megvizsgálása helyéül a Collegiumot jelelte ki. Ez és a professori eskü ügyében hozott határozat igy szól 2): „a collegiumot illető száma­dások is a Collegiumban, hol annak cassája is tartatik és a melyet a számadások alkalmatosságával látni és megvizsgálni szükséges volna, a constitutionális törvény értelme szerint az Ecclesiastico — Scholastiko — Consis­­torialis tagoknak jelen létekben menjenek véghez; aPio­­fessorok pediglen a Debreezeni és S.-Pataki s más Colle­­giumoknak és Gymnasiumoknak példájához képest ezen Superintendantialis Gyűlés által ki dolgozott és eleibek szabott esküvésnek formája szerént, mind most, mind jö­vendőre mindenkor hiteket letenni tartozzanak. A mint­hogy is ámbár ezen bit letételnek szükséges voltát mind a két mostani Professorok, jelessen pedig Márton István ur azon okból, hogy már ő különben is 16 esztendők el­­forgása alatt a kívánt hit letétel nélkül is maga hivata­lát ditséretesen, és úgy ennekutánna is tőle kitelhető te­hetsége szerént folytatni kívánná; Tóth Ferencz ur pedig már akkor midőn a Theologiai Professorságot magára vál­lalta, Komáromi Superintendentialis Gyűlés előtt magát ezen szent Hivatalban lejendő hűséges forgolódásra es­küvés által lekötelezte volna; magokra nézve felesleg valónak lenni állították légyen: mégis mind ezen mostani Superintendentialis végzés iránt való kész engedelmessé­geknek meg bizonyítására, mind a Pápai locale Consis­­torium kívánságának, minden további vonakodás nélkül való tellyesitésére nézve, ezen Consistorium színe előtt az alább Írásban foglalt és a Superintendentialis Gyűlés ál­tal feltett esküvésnek formája szerént hiteket valósággal le tették, igy a mint következik: „Én N. N. esküszöm az élő Istenre, ki Atya, Fiú és Szent-Lélek, hogy én a fel vett Professori hivatalom­hoz köttetett tudományokat Isten segedelmével, tanítvá­nyaimnak előmenetelekre, tehetségem szerént előadom s azon lészek, hogy nékiek elméjekbe mind Isten, mind a Felséges Fejedelem, s mind felebarát eránt tartozó köte­lességeket plántálván, olly fundamentomot is vethessek, melly által belőlök, mind Isten dicsőségére, mind az Ural­kodó hatalomnak s a hazának javokra jövendőre hasznos tagok válhassanak, ezen Pápai Reformatum Collegium boldogságát minden szabados utakon és módokon teljes erőmből elő mozdítani, jövedelmeit, leveleit, Írásait, köny­veit, fundatioit, beneficiumait hűségessen oltalmazni és sza­porítani igyekezem; egy szóval minden dolgokat, a 350 mellyek hivatalomra tartoznak, tehetségem szerént tellye­­siteni iparkodom. Isten engemet úgy segéljen“. Újabb aggodalomra adott okot a pápai egyházra nézveKomáromnak a fejedelemhez 1807. mart. 15 tett ama felterjesztése, melyben két uj tanszék felállítására kér engedélyt *). A véleményadásra felkért egyházkerület ne­hogy ez alkalomból a székhely kérdés ügye ismét fel vet­tessék, szilasbalhási gyűlésében kijelentette, hogy a rév­komáromi iskola tanterve felterjesztetik, de a kerület anyaiskolája a pápai collegium, melyben az ifjúság há­rom tanár vezetése alatt „Theologiai, Physicai és Histó­riai tudományokra tanittatik, és a melyhez vágynak ra­gasztva minden közönséges beneficiumok, fundatiók, mell$ Collegiumot továbbra is megtartani akarunk“ 3). Midőn e határozatot az egyházkerület gondnoka Pázmándy József még novemberben sem küldte fel a hely­tartótanácshoz, Tóth Pápai Pál kér. főjegyző őt erre íi­­gyelmeztette, ki is erre azon választ adta, hogy a jelen viszonyok közt e határozat felküldését nem tartja czél­­szerünek l). De a pápai egyház mégis tartván a komáro­miak befolyásától ismét folyamodvány utján kéri a hely­tartótanácsot, hogy a rév-komáromi egyháznak úgy a collegium áthelyezésére, valamint az uj 2 tanszék álütha­­tására vonatkozó kérelmét figyelmen kiviil hagyja*). 1809- máj. 8 kelt a pápai egyház e kérvénye, s még 1809-ben megérkezett a helytartótanács véleménye alapján kiadott 5741. sz. rendelete az uralkodónak, mely szerint Rév- Komárom kérelmével elutasittatik, melyre vonatkozólag Írja Szilassy József főgondnok, hogy „ha a Tettes Sz. Ekkla meg nem elégedvén azzal, hogy a Komáromi Sz. Ekkla kérésétől indorsata mellett elmozdittatott, s ezen Tárgy­ban ő Felségének kegyelmes Resolutióját maga szokott uttyán, s módja szerint expediáltatva megnyerni kívánná, az nem máskülönben, hanem cs*k úgy végrehajtható, ha a Főtiszteletü Superintendentia egyenesen maga a dolgot repraesentálui, s a már megtörténtekre emlékeztetvén ő Felségét Kegyelmes Resolutióját ki instálni fogja* 5). A nélkül is meggyőződött Komárom, hogy ö a vesz­tes fél, s ezzel a hat évig húzódott első küzdelem, az egy­házkerület végzése az uralkodó tetszésével is találkoz­ván, 1809 ben véget ért. Kis Ernő. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — A győri tornaverseny. Újaink 43-an indultak máj. 29 én d. u. a tornaversenyre Borsos-István és <ir, Kapossy Lucián tanárok vezetése alatt. Ugyanazon vo­naton utazott a veszprémi, székes-fehérvári, kaposvári és szombathelyi iskolák ifjúsága. A többi irányokból is majd­') Pápai ref. eh. lt. g51. sz. s‘ Egyházker. Jkv. II. 183. 1. *) Pápai eh, lt. 656. sz. *) U. o. 658. sz. *1 U. o. 665. sz. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. ') U. o. 641. sz. *) Egyházker. Jkv. 11.. 115 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom