Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-19 / 20. szám

315 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP Oszlopinak ki dülések után, 'pusztulását is elkerülhetetlen­­nek lenni, úgy a közjóra mint a magok Lelki esméretek­­aiek meg nyugtatására intézett czéllal, a Venerabile Pub­licum előtt fel fedezni, és ugyan azért aDnak más Helyi e, nevezetesen a Rév-Komáromi Sz. Ekklésiában való által rendelését eszközöltetn:, vagy pedig azon eseti e, hogy ha az általok elöl adott, s ezen Superintendentiális osko­lának mostani Helyétől az ő Ítéletek szerint el válhatat­­lan akadályok, a Publicum megvizsgálása után 1 sekélyeb­beknek találtatnának, mint ők találták, eddig tett hív szol­­gálattyaik után, az általok meggyözhetetleneknek Ítélt aka­dályokkal való küszködéstől magokat megszabadítattni, és más rendes Ekklesiai Hivatalra promoveáltatni kivánnyák, fölol­vastatván, minekutánna ezen nagyfontosságu és az egész Publicumnak figyelmetességét magára vonszó különös objectum illendő meghányás vetés és tanátskozás alá vétetődött volna, jól lehet egy részről a Professorok elöl adásaikhoz képest ezen Superintendentiális Anya oskola fogyatkozá­sainak orvosoltatása szükségesnek és a V. Publicum rész­rehajlás nélkül leendő törekedéseinek egy legfőbb tár­gyának lenni, azonnal ugyan megesmértetett; más rész­ről pedig a Rév-Komáromi Sz. Ekklesiának ezen Gyűlésen jelen lévő Érdemes Deputatussai által ezen Superinten­­dentiális Anya Oskolának magok Sz. Ekklájok kebelébe való fogadása és ennek különös buzgósággal leendő előre segittése és boldogitása felől tett magok meghatározása írásban is kinyilatkoztattatott volna; minthogy azonban a Helybeli Pápai Consistorium részéről az oskola dolgában a Piofessorok által minden lépéseiknek és ezen Superm­­tendentialis Gyűlés eleibe terjesztett jelentéseiknek egy­­átallyába ellene mondattatván, mind azoknak, mint hely­teleneknek és fundamentum nélkül valóknak, nem tsak bővebb megvizsgálása és az ő különössel) leendő meg­­hallgattatások is kérettetett és sitigettetett volna; de egyszersmind az is jelentetett, hogy mivel ezen Anya Os­kolának Pápáról leendő elmozdittása eránt a Prof. által alattomos utakon és módokon is Pápaiaknak nagy Prae­­judiciumával intézett szándékjokat és czéljokat már előre is észre vévén és tapasztalván, az egész dolgot már egye­­nessen a Fölséges Király eleibe terjesztették légyen, és így a felső helyről érkezendő Rendelésekig ezen pontban a Superintendentiális Gyűlésnek akárminémü intézeteibe is egy átallyában meg nem egyezhetnének; mindezekre uézve tehát köz megegyezéssel meghatároztatok és el vé­geztetett az, hogy ez a Superintendentiális Anya Oskola eránt való további tauátskozásoktól és intézetektől a Pá­paiak lnstantiájára érkezendő fölsőbb Rendelésekig most re­sist ál ván, annak elérkezésével tüstént egy Deputatio által­­melly is az alkalmatossággal ki neveztetett Személyekben, úgymint Laky Mihály és Hollósi László Coadjutor Cura­tor rs Tiszt. Búzás Pál és Vásárhelyi Sámuel urakból fog állani, egy érkezendő fölsőbb Rendelésekhez képest is minden szükséges vizsgálatok véghez vitetődjenek és va­lamint Pápaiak úgy Rév-Komáromiak is meghallgattatván, ezen deputatio a maga Relatióját azonnal átadja a Supe­­lintendentialis Gyűlésnek, melly mindenesetre ezen Köz­gyülekezetből activitáltatik és Tettes Feo Curator ur által 3T6 a mennyire tsak lehet, számosabb és minden részrehajlás nélkül tsupán a Köz Jóra ügyelő Individiumokból, ugyan Fő Curator Ur által defigálandó helyre, egyben fog hivat­­tatni; praesentálván, ugyan ezen Part. Gyűlésből mind a Felségnek a Reflexiók föl küldessenek, mind a környmállá­sokhoz képest az Iskola eránt Rendelések és meghatározások tétessenek: addig is pediglen Pápai Oskola mindenekre nézve mostani állapottyában maradván, mind a Professo­rok hivatalos kötelességeiknek tellyesitésére, mind a hely­beli Consistorium erántok való respectussal való viselte­­tésre köteleztettek, egyszersmind pediglen, hogy ezen Superintendentiális Anya Oskolának a mostani környülál­­lásokban lett helyheztettetése miatt ne talán a szokott Beneficiumokra nézve valamely tsonkulása és kára ne kö­vetkezzék; arra való hűséges és gondos vigyázásra a Tractualis Deputatus és Senior Urak reíiectáltattnak ‘j. így végzett a hőnyi gyűlés, az egész ügy megvizs­gálását egy és a Főgondnok által egybehivandó bizottságra ruházta, mely bizottság a maga véleményét az uralkodó­hoz is fel fogja terjeszteni, mint a hol a pápai egyház kérvénye ez ügyben elintézésre vár, addig pedig minden a mostani állapotban maradjon. Mikor pedig a nyár s vele együtt az iskola tataro­zásának ideje elérkezett, s a pápai egyház csak hozzá fo­gott az iskola tisztogatásához, az engesztelhetetlen pro­fessorok átirtak az egyháztanácshoz, thogy azt ne tegye, mert az eme válságos napokban még zavarokra is adhat okot 2). Mi jót reméljen ily körülmények közt az iskolájára féltékeny pápai reformátusság '? Megsürgeti egy uj kér­vényben ügye eldöntését az egybehivandó kerületi gyü­­lésen, kérelméhez most már oda csatolván, hogy ha a ke­rület az iskolának Pápáról leendő elvitelét mondja ki, „a pápai egyház mindenki ellenében meg fogja védemezni az iskolához való jogát“ 3). Nyilván való dolognak látj?u az egyház, hogy az egész iskola áthelyezési kérdés a professorok által táp­­láltatik, többé nem kérlelően, hanem követelőleg lép fel ellenök. Bírói utón vonatja őket kérdőre a következők iránt: a) Mi az oka annak, hogy a professorok a helybeli consistorium mellőztével kizárólag magukat kívánják a collegium képviselőiül tekintetni? b) Miért nem adják vissza többszöri felhívásra a nekik csak ideiglenesen, használat végett átadott alapít­ványokat, kötelezőket, s egyéb a pápai egyházat jogosan illető leveleket? A tellett keidéskre azt válaszolják a professorok, hogy ők a cancellaria határozata értelmében jártak el, a melynek leirata szerint a székhelykérdés eldöléséig „re interea integre servata“ maradjon minden a mint van, s ezen rendelet az alapítványokat és kötelezőket ő náluk érte 4). Az egyház most a helytartótanácshoz folyamodik az irt rendelet ilynemű magyarázata ellen. * *) ') Egyhker. Jegyzkv. II. 54. 1. ’) Egyli. levélt. 607. sz. *) U. o. 608. sz. *) U. o. 610.. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom