Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-17 / 11. szám

271 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 17*2 Nyolcz éve már annak, hogy én az esperességről lemondottam. Egy minden tekintetben ngies, — talán nagyon is ügyes, — szemes, mindent meglátó, mindenbe beavatkozni szerető, egész környékének ügyes-bajos magán dolgait is nyakába vevő, azok orvoslásában szívesen fáradozó és hatáskörén is túl terjeszkedni szerető, tudó egyén lett utánam esperessé s mellette egy olyan egyházmegyei gondnok áll, aki számos éveken átt megyei ügyészként működött s magas képzettség és éles látással rendelkezik-, aki elnök társát mindig híven támogatja, akire tehát es­peres ur föltétlenül támaszkodhatik: s ily elnökség 8 év óta sem látja meg, hogy veszély fenyegeti, nemcsak a kikölcsönzés könnyelmű volta miatt, hanem veszély fenye­geti méginkább az ügyre ügyet sem vető „nembánomság11 miatt a Koppy féle szent hagyományt, annyira, hogy 8 év óta kamatja sincs fizetve ezen összegnek s hogy ne­kem kelle az egyházmegye elé vinnem azt az ügyet, sür­getnem az intézkedést. S ámbár még 94. júl. 24. elren­delte az egyházmegye a vizsgálatot, még sem történt ez ügyben semmi. De hát hol van az egyházkerület legnagyobb egy­házmegyéje? Miért nem áll sarkára ily fontos ügyben az? .. . vagy tán aluszik?. . . Hogyan ismerje az egyházmegye az ügy állását, holott 8 év óta soha sem főgymnáziumi, sem egyházme­gyei, sem gyámoldai, sem semmiféle pénztár nem volt az egyházmegyei elnökség által vizsgálva, tehát róla az egy­házmegyének jelentés téve. Miként ismerje az egyházmegye pénztárainak hely­zetét, holott 5 év óta semmiféle pénztári számadás szám­vevőség által nem lett fölülvizsgálva s az egyházmegye elé terjesztve. Az egyházmegyei pénztár, melyben a Koppy féle alapítvány kezeltetik, pláne költségvetést sem terjeszt elő, csak esperes és pénztárnok diskretiója szerint kezeltetik s miután immár a tőkék fogynak (még 8 évvel ezelőtt Ü50 írt évi többletet mutatott föl a számadás) maholnap szépen el is kopnak, daczára annak, hogy N. J. ur any­­nyira földicsérte annak kezelését. Ki tehetné ily körülmények között, — mint a főt. egyházkerület éppen a Koppy féle alap veszélyben léte folytán hangoztatja, — felelőssé az egyházmegyét? felelőssé az esperes mulasztásáért! . . . Ha pedig az egy­házmegye felelős, felelős az egyházkerület is, mely szin­tén nem teljesiti felsőbb felügyeleti teendőjét. 8 ubi om­­nes peccant, nemo peccat\?w S mondja meg R. Cs. ur, volt pénztárnok ipának, — ha már sírját megbolygatta, — hogy azon egyének kö­zül, akiket veje felelősekké akar tenni, az egyik az é ifjúkori barátja, — aki nehéz viszonyok közt is, folyton kegyelettel őrizte és megőrizte, az ő nehéz termé­szetével szemben is, az igaz baráti viszonyt, — éppen nem kívánja sem az övét, sem az ő hátrahagyottjaiét; és hogy nem akar ő megfutni a felelősség terhe elől sem hisz akkor követné a bölcs elvet: „quieta non movere“; de nem akarja elveszni hagyni sem azt a szép alapít­ványt, — melynek elveszését némelyek tán kárörvende­nék is, — amelyet ő szerzett meg, egy r. kath. nő hagya­tékából, a legszentebb protestáns és nemzeti czélra, egy­házkerületünk buzgó s tudatosan protestáns érzületben és tettekben excelláló kerületi főgondnoka utján, s így bizony keresi, nemcsak a halottal, hanem, ami kellemet­lenebb, az élőkkel szemben is az igazságot, azt tartva, hogy: „amicus Plato, amicus Aristoteles, sed magis arnica veritas“. Es ha az igazság-keresés sötét óráiban, a tetemre hivatkozás folytán, éjféli jelenet támad: az elől sem fog alolirott visszarettenni, mert tudja, hogy elhunyt barátja is ember volt s minden erős karaktere mellett is hibázhatott ez ügyben is az, aki a csurgói köztkrtási alapból is e. megyei ügyész megkérdezés nélkül, minden betáblázás, minden jótállás nélkül s minden formai kelléket nélkülöző köt­vényekre adott ki százakat, jó szivének egy gyenge órá­jában s amelyek szintén törlesztetlenek máig is. Épp úgy kiadhatta a 2000 frtot is F. J. rimánko­­dására jószivüleg; vagy neki dobhatta kunyerálására,. boszuságában, csakhogy szabadulhasson tőle. En nem akarok kibújni a felelősség alól; de nem akarom, hogy kibújhasson alóla az, aki törvény szerint felelős, legyen az jóbarát vagy ellenség, élő vagy halott. Körmendy S. Apróságok külföldről. Gyakran kicsiny és jelentéktelennek látszó eszkö­zök segélyével is mily nagy dolgokat cselekszik az Ur, élő bizonysága az „Amerikai Bibliaterjesztő Társulat Ez a hatalmas társulat, mely sokat tesz a keresztyén szellem terjesztése érdekében, létrejövetelét az Amerikai William-Kollégium négy növendékének köszöni, kik egy zivatar alkalmával 1816-ban egy széuakazal tövében meg­húzódva tervezgették ki, hogy mit kellene tenni a keresz­tyén vallás terjesztésére s mint lehetne előmozdítani a keresztyénies érzés és gondolkozásmodot. Szent ihlettel fogtak munkához s csakhamar számos kisebb biblia-tár­sulatot hoztak létre, melyek czélul tűzték ki, hogy a bib­liát minden család körébe bevigyék. 1816-ban alakult meg a nagy biblíaterjesztő társulat 35 ily kisebb egye­sületből, melyhez a következő évben még 84 csatlakozóit. A társulat központja New-York, hol egy hat emeletes palotában vaunak elhelyezve a nyomdák, könyvkötő mű­helyek s egyébb üzlethelyiségek, bllősegitik a társulat munkáját a kisebb helyi biblia-társulatok melyeknek száma az Egyesült Államok területén most 2000-re megy. Fennállása óta óh,374,430 bibliát és biblia-részletet ter­­tesztett el. A múlt évben kegyes adományokból 325 ezer dolár bevétele volt a társulatnak. íme a valódi lelkese­dés és buzgalom mily nagy dolgokat alkothat Isten se­gítségévei kis kezdetből is. Hogy mily ovatosoknak és kitartóknak kell lennünk a valódi protestáns szellem megvédelmezésében, tanulsá­gos példát nyújt az anglikán egyház, mely egyházi tan

Next

/
Oldalképek
Tartalom