Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-10 / 10. szám
153 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 154 vénytelen származásáról: nem esketem meg addig, mig a keresztelési anyakönyv bejegyzése miniszteri engedéllyel kiigazítva nincs. Ha esketés után jönne tudomásomra a dolog, akkor természetesen úgy a keresztelési, mint az esketési anyakönyv kiigazításáért folyamodnom kell. 1».-Komárom, 1893. febr. 25. Boross Károly, ev. ref. s. lelkész. Megjegyzések Boross úr véleményére. 1. „A hibás anyakönyvi bejegyzésért a keresztelő lelkész vonható felelősségle, hogy a leány keresztelésekor miért nem követelte be a szülék esketési bizonyítványát“ — ez annyira közönségesen tudott dolog, hogy fölöslegesnek tartottam megemliteni a válaszban, annyival inkább, mert e tekintetben kérdés nem is tétetett. 2. „Szerintem Berecz Mária néven — a lelkész tudtával — nem teheti le az esküt Jaukovics Mária.“ Hát kérem ez az úgy mondják Jankovics Mária a lelkészt hivatal előtt még mindig Berecz Mária, csak úgy, mint mikor egész leikéből meg van győződve egy keresztelő lelkész, hogy ennéjt vagy annak a bizonyos nőnek, a ki férjétől már évek óta elválva él, gyermeke születik, hogy ez a gyermek nem a törvényes férjnek a gyermeke, tehát közfelfogás (mondjuk köztudomásj szerint törvénytelen — és mégis törvényesnek írja be; törvényesnek még akkor is, ha a törvényes férj tiltakozik az ilyen beírás ellen. 3. „Ha magam is meggyőződtem a leány törvéuytélén származásáról: nem esketem meg addig, mig a keresztelési anyakönyv kiigazítva nincs“. — Ugyan mi jogon és mi czélból? Talán valamely házassággátló akadály forog fenn. Igen —mondaná Boross úr — Jankvvics Mária nem teheti le az esküt Berecz Mária néven. De hisz közhitelességit okirat, keresztelő levél van az eskető lelkész kezében, a mitől nem szabad eltérnie! Ez az okirat őt mindenesetre megvédi. De hát nem támadhatja- e meg az igy kötött házasságot később a férj; nem forog e fenn tévedés (error)? Hát először is: azt mondják, hogy köztudomású ez a dolog, no akkor szinte lehetetlen, hogy a vőlegény rokonai, s ezektől a vőlegény is meg ne tudja. De a saját megnyugtatása és okos elővigyázat szempontjából — maga a lelkész is figyelmeztetheti a vőlegényt tanuk jelenlétében és ha a vőlegény kijelenti, hogy nekem mindegy akár Berecz, akár Jankovics Mária ez a személy, akár törvényes akár törvénytelen, én nőül akarom venni: ugyan mi jogon függeszti fel a hirdetést, vagy talán az esketést a leikész? — És ha később — a minek meg is kell történni — a Berecz név csakugyan kiigazíttatik Jankovics névre: más lesz e a személy? Csak úgy nem, mint ha Schmied Károly kérvényezés utján Kovács Károlyra változtatja a nevét. De talán még se így áll a dolog, mert a törvénytelen gyermek nem részesül a törvényes gyermekkel hasonló jogban. Igaz; tehát a törvénytelenné nyilvánítás visszahat ennek a leendő Jankovics Máriának az örökösödésére is; ennek folytán aztán talán semmi örökséget se kap majd. (Azt hiszem különben, hogy mint Berecz Máriára se sok vár, mert ellenkező esetben akadt volna már érdekelt fél, a ki az anyakönyvi kiigazítást kérte volna.) Hát legyen, hogy semmi örökségét se kap, azért nem kérheti a férj tévedés alapján a házasság érvénytelenítését. Annyival inkább nem, mert ha köztudomású, hogy a leány esetleg más vezeték nevet kaphat, úgy ő is tudja; de meg ha tévedés volna is valóban, akkor is — a tévedés magánjogi akadály lévén — ha ő nem panaszol, másnak semmi köze hozzá. Boross úr azonban — úgy látom — arra fekteti a súlyt, hogy hibás bejegyzés ne csúszszék be az ö anyakönyvébe. Erre csak annyit mondhatok, hogy a mit én a törvények értelmében másként nem tehetek, abban én hibát nem követek el. Az az anyakönyvi kivonat olyon közokirat, a mitől eltérésnek nincs helye. Ha hát hibát se követek el, ha a házasság érvénytelenítését maga után vonó tévedés se forog fönn: ugyan mi czélból és mi joggal függeszzhetném fel a hirdetést vagy az esketést? Szerintem ebben az esetben a füzesgyarmati lelkész, bátrau eskethet, sőt jogosan nem is tagadhatja meg az ös-zeadást. Ha én volnék a füzesgyarmati lelkész, nem jelenteném fel a szomszéd kollegát; hanem Írnék neki, hogy itt valószínűleg hiba van, tegye meg hát a szükséges lépéseket. Mert mégis más színezete van a dolognak, ha ó kéri a kiigazítást, m:nt ha följelentés folytán történik az meg. „Házasságtörésből született, és igy nem is törvényesíthető„ ez a Berecz Mária, mondja Boross úr. Én is azt hiszem, hogy ez a leány, bárhogy kívánnák is szülői, vagy ő maga, nem nyerné meg a törvényesitést. De azt hinni, hogy a házasságtörésből született gyermek semmi esetre se törvényesíthető: tévedés. Az egyházjogtanok szerint a gyermekek törvényesitésének három módja van, t. i. az utólagos házasság, az örökbefogadás és a királyi, kegyelem által való törvén}Tesités. Csak két prot. egyházjogi Írónak a véleményét Írom ide: Kovács Albert (II. k. 634. 1.) „utóházasság nélkül is törvényesíthet kegyelem utján a király“. Csecsetlca Sámuel (Egyházjogtan 826. 1.) „A törvénytelen gyermekek törvényesithetők még királyi leirat által akkor, ha a törvényesités sem utólagos házasság, sem. örökbefogadás által nem eszközölhető“, E két véleményre azonban azt lehetne mondani, hogy ezek csak azokra az esetekre vonatkoznak, a mikor a természetes apa már meghalt, vagy ha a szülők valamelyike idő közben törvényes házasságra lépett, vagy ha az örökbefogadás az örökbefogadui akarónak törvényes gyermekei miatt nem lehetséges, — de nem vonatkoznak a házasságtörésből született gyermekekre. Sztehlo Kornél szerint azonban a házasságtörésből született gyermekek is törvényesithetők királyi kegyelem által. „Ha a házasságban élő anya követte el a házasságtörést, a gyermek előbb a törvényes férj keresete folytán törvén} - telenitendő és csak azután törvényesítheti féjid dm kegye-
