Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-03 / 9. szám

141 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 142 hoz, hogy engedtetnék nekik templom építés, és levita tartás, ki az oskolában tanitson, a templomba reggelen­ként könyörgést tegyen és innep napokon predicáljon. Először gróf Eszterházy — mint földes uraság elle­nezte a templom építést, de Szerdahelyi Pál Győrvárme­­gye alispánja erélyes fellépése segített rajtuk. Szerdahelyi Pál viceispán utasítása következő. Főszolgabíró Bitó Uramhoz. Nota. 56S7. A helvetica confessiot tartó mező-örsi gyülekezet panaszképpen jelenti, hogy a földes uraság részéről kétségben vétetett, mintha ezen gyülekezetnek, az által a resolutío által, mely in net 448R-dik Numerus alatt kiadatott, csak egyedül az ő vallásbeli mesternek bevitele, nem pedig egyszersmind az imádkozó háznak felállítása is' engedtetett volna meg. Mivel pedig a fellyeb említett Kesolutio, hogy ha ezen gyülekezetnek első vagy fundamentális jussával egybe vettetik, mely abból állott — hogy neki ollyas mester, a ki egyszersmind előttük imádkozhasson, és prédikálhasson is; és azon végre imádkozó háznak felállítása is enged­tessék, azon szavai által: „Tehát itt semmi ellent nem áll, hogy az ott való Helvetica Confession levő gyüleke­zetnek az az engedelem ne adattassék, mely szerint ő a kívánt oskola mestert maga számára különösen a normá­lis szerint való végre bevihesse, és a hozzá tartozó épü­leteket is fölállíthassa“ elég világosan értésül adja, hogy a könyörgő gyülekezetnek egész kívánsága, s következés képpen az imádkozó háznak felállítása is megengedte­tett légyen. Annak okáért kegyelmed Szolgabiró Uram ezt az itt támadott kétséget a fellyebb irt mód szerint iga­zítsa vagy vágja el. Győrött die '8 no X-bris 1787. Szer­dahelyi Pál m. p. NB, Az előbbeni nehézség, a hibás fordításból szár­mazott — mellyet akkor szolgab ró ur úgy fordított, a mint jut eszembe, Normális szerint tanítson; holott pedig az igaz értelme ez: Normális Kesolutio szerint való végre, vagy haszon vételre, melly tudnillik Die 20-a Februárii 1787. vSub Nro. 9218 Költ a Felséges Consiliumtól, és a mely szerint szabad az oskola mesternek mindenütt, várme­gyéknél teendő jelentés nélkül is a nép előtt prédikálni és imádkozni csak a Superintendens találja alkalmasnak arra. A mint a földes uraság infurmáltatott. utasította az ászári tisztartót a templom és oskola hely kimérésére, a a mi meg is történt 1788. api-. 28-án. Ugyan ekkor Be­­zerédy Tgnácz kir. tanácsos és a csákvári és tatai ura­dalmak igazgatója Ígéretet tett, hogy az oskola házat a census alól fölmenti, mind ezek daczára Czompó Mihály ászári tisztánó követelte tőle a ceusust. Hogy a fizetendő censustól meguienekedjeuek. semmi fáradságot sem sajnáltak; azért folyamodtak Bnzerédy Ignácz prefectushoz, mind a csákvári és tatai uradalmak teljhata)mii igazgatójához. Nagyságos Ur! Udvari tanácsos, nekünk igen kegyel­mes urunk. Jóllehet, hogy Nagyságos Urunk, nekünk sze­gény jobbágyoknak u. m. mező-örsi református társaság­nak kívánt helyet, a mellyre szükséges iskola házat és alkalmatos oratoiiumot építhessünk, kegyelmesen rendelni és assignálni méltóztatott. mellyet is tisztartó Czompó László ur már 28. api*, maga bölcsen kiméretett, és azofl zsellér házat, mellyet maga Nagyságod méltóztatott látni, s ítélni, hogy az leendő épületnek alkalmatos lenne, kö­vetkező képpen szegény zsellértől modalitate amícabili, vagy becsli szerint megváltanánk, mellyet is megcsele­kedtünk Helység bírája és Nótáriussá jelenlétébe, melly részről Tisztartó urnák valóságos köteles relátio ada­tott. melyben is í-emmi ellenkező nem találtatott. Mivel pedig mi teljes bi/(»dalommal feibiztattatváu (a mint nagy­ságod kegyelmes urunk mondani méltóztatott) hogy semmi czenzust azon helytől nem kívánnak, csak addig is, inig ha 0 Felségének eránta egyí-b parancsolatja nem érke­zik: arra való nézve azon házikót elbontottuk, és minden nemii fáját egy Morzsík szegény lakónak 18 forint kész­pénzen kívül oda engedtük, hogy ha Méltóságos Uraság kegyelméből, valahára más helyet (a hová építhetne) ki­nyerhetne, liasznájára, és segítségére lehessen, melynek felállítására ingyen való jóakaratunkból segíteni szándé­­koskodunk. Azon okból hogy ismét a királyi adó és Mél­tó sá go s Uraság Censusa meg ne fogyna. Mostanában pe­dig Tisrtartó úrtól értettük, hogy az elbontott házikótól,, minden adó esztendőről esztendőre és úgy örökösseu raj­tunk maradjon. Ugyan azon végre Reversalis pro Sub­­scriptioue feltétetett, melyre éppen magunkat nem kié­lezhetjük, mivel mindenkoron azon alázatosam instáltuuk, hogy Méltóságos Uraság maga immunitált fuudusábói, valahol, fent említett épületnek helyet kegyelmesen en­gedni és assignálni uGltóztassou. Azért mind ezen jelen való, mind pedig következendő kőrnyül állásokra való nézve ismét • nagy «alázatossággal könyörgüuk, s esede­zünk Nagyságod előtt, hogy ezen fundusuak fizetésétől kegyelmesen bennünket imniunitalni méltóztassou, vagy nagy ható földes urasági autoritásából megengedni, pa­­rantsolni, hogy töbször említett zsellérnek elbontott házi­kóját ujjonnan helyre fölállíthassuk, úgy következendő képpen az iskolaház census nélkül maradó lehessen. Mely nagy s meg nem becsülhető nagy kegyelmességéért élünk, vagyunk és meg is halunk. Nagyságodnak ke­gyelmes Urunknak Mező-Őrs die 30 ápr. 17S8 alázatos en­gedelmes fej hajtó szegény jobbágyi eörsi reformátusok társasága egyetemben. Indorsatum. Tarcsa magát Ászári tisztartó ur a múlt lióuapuak. 23-ik napján Ászárott Írásban adott determinatióhoz, hogy t. i. az instansok Reversalist adjanak magukról, miud az iránt, hogy ha a Méltóságos uraság fundusára, maholnap­­a Felség parancsolatjából valamely teher háromiauék, azon terhet a Méltóságos uraság helyett ők tartozzanak: viselni, mind pedig az eránt, kogy a minémü zseiiérház, azon fundusnak a végén az uttza felől vala, ha ugyanis istenes bonificatio által az instansok magokévá tehetik* minthogy azon ház numerizálva is vagyon, attól mind a, királyi adót, mind pedig a Móltóságos uraságnak űzetni tartozzanak. Így tehát ezen reguládénak teljesítését k— vánom, ha mindazonéltal (a mint az instáiisok követjei Soos János Babarczi János előttem mondják) valamely iu­­nocens fundus találtathatnék, a melyre az elébbi zselléír

Next

/
Oldalképek
Tartalom