Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-17 / 7. szám
105 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP Maga a szerző műve előszavában a legkisebbik, legigénytelenebb papnak mondja magát, kinek ismeretlen neye nem lehet kedvező ajánló levél. E munkájával a legelsők közé szárnyalt s nem habozom kimondani, hogy valahány újabb munkája fog megjelenni, az mind eseményszámba megy. És én fel is kérem collegialis szeretettel, ne tegye le többé azt a tollat, mellyel ily értékes dolgokat produkált; ha egyházi beszédei ilyenek, minő szépségek tündökölhetnek szertartási beszédeiben? a ki szólni igy tud a néphez, milyen lehet annak fohásza, ba Istenhez szárnyal? Az aratásra váró gabona sok, az arató kevés; ne tegye le addig sarlóját, mig munkája folytatására erőt ád neki az Aratás ura. Mi pedig kér. lelkész-testvéreim, tegyük félre a közönyt, nyújtsunk módot arra, hogy az a sok drága kincs el ne vesszék. Nem szabad a munkásnak az eszközéért kiadott pénzt sajnálnia; valamint hogy az is igaz, hogy jobb eszközökkel több és sikeresebb munkát végezhetünk. Még csak annyit, hogy a munka 50 kros havi füzetekben jelenik meg Hornyánszkinál akkora alakban: oly elegáns kiállításban, mint a letűnt „kalászok“ s hogy a két kötetre tervezett cyclus 4 frt 50 krért rendelhető meg szerzőnél. Nem bánja meg, a ki megrendeli. Melegen üdvözlöm szerzőjét. Keresztes, 1S95. í'ebr. 4. Babay Kálmán. reform, lelkész. Ä meso-eőrsi ev. ref. egyház története. Hogy mikor kezdődött Mező Eőrsön a reformatio, ki volt, ki a Krisztus tudományát eredeti tisztaságában kezdette itt tanítani, mellyik év volt az, hogy fölsütött az igazságnak, felvilágosodásnak fényes napja ? azt a hiányos följegyzések miatt meghatározni nem lehet; de hogy már az 1590-ik évben kellett lenni virágzó gyülekezetnek, az következtethető Bereczk Mártonnak 1800-dik évben mint mező-eőrsi papnak régi iratok és Kaszás István 82 éves ember tanúsága alapján készített jegyzeteiből. A templom első elvétetését 1690-re teszi, de még titánná 6 évig fönállott a vallás gyakorlat, azonban csak egy színben. Később egy deszka bódét csináltak, hol isteni tiszteleteiket tartották, mig nem ez is elvétetett, és 1696 ik évben vágattatott össze Grf. Eszterházy József által. Micsoda körülmények szolgálhattak alapul a reformatio gyors terjedésének, az onnan magyarázható, hogy, bár Mező-Eőrs az Eszterházy Grófi familiaé volt, de zálogba bírta ezt az Iványos família, mely maga is a prot. eszméknek volt híve, és majd Mező-Eőrsön, majd pedig Győrben lakott. Hogy mikor került vissza a Grófi család birtokába bizonytalan, mert az Iványos család után még Meszlényi ^János Győrvármegye viceispánja birta. Csak ezután vette birtokába az Eszterházy Grófi család, melynek ekkor há-106 rom férfi tagja volt: Antal, Ferenez és József. Ez utóbbi consiliarius volt, ezzel kezdődtek azután a sanyargattatások és üldöztetések napjai. A templomot építették magok a mező-eőrsiek kőből és téglából; azon a helyen volt, hol most a rom. cath. templom áll. A torony szinte kőből épült, de nem volt a templomhoz ragasztva, hanem külön állott. Előbb volt nekik két harangjuk, az egyikben egy -j- jelvény, ez most is meg van a kathólikusok használatában, a másik elhasadt, ezt újra öntették, de a költségekhez hozzá kellett járulni a reformátusoknak is, azért temetések alkalmával használták is. A templom békés használata megzavarására ürügyett kellelt keresni; azt találtak is — hogy mikor, az idő nincs följegyezve. — Egyik okul állítják a templom elvételére hogy „Fehérvárról bucsusok mentek Szeutmártonba István király napra. Ezek két deákot előre elkfildöttek, hogy a falun átvonulásuk díszessébb legyen, húzzák meg a harangokat, a kik meg is húzták, de ekkor Halász Mihálynak fiai Mihály és István, utánnak mentek a toronyba, onnan a harangozó deákokat az ablakon kidobták. Másik okul állítják, hogy Gróf Eszterházy József öt katonát küldött Mező-Eőrsre, kik a paptól a templom kulcsokat kérték . . de az a kiadást megtagadta, sőt a nép dorongokkal fenyegette őket. Csak Kaszás István kertére nem bántották. így minden bántódás nélkül mentek el a vitézek, kik azután az őrsieket bevádolták. Bereczk Márton két lelkészt nevez meg, Némedit meg Újvárit, de Újvári János nem lehetett, mivel az még 1674-ik évben gályára vitetett, onnan való megszabadulása után pedig nem jött vissza Mező-Eőrsre. A templom elvétele után is fon maradt még a vallás gyakorlat 6 évig, mint fölyebb is említetett. A paplakás volt a mostani plébánia lakáson alól 6-ik ház, az iskola és tanító lakás pedig a mostani róna. catli. iskola mester lakása helyén. így kiüldözve lakó helyeikből, hol itt, hol ott húzták meg magokat az urnák szolgái, kiknek nem volt helyök hol fejüket lehajthatták volna. De még nem tellett meg a keserűség pohara, mert egyszer csak megjelent Gróf Eszterházy dózsef számos katonasággal, — kik megállották a falun kívül levő gyöpön. Azt állították az őrsiek, hogy azon félelem miattr hogy megtámadják őket, — a Gróf pedig azt állította, hogy azért várakozott, ha csak egy ember ment volna is ki könyörögni, meg kegyelmezett volna a deszka bódénak; — én az elöbbenít hiszem, — mert azután bejövén a tahiba, magokkal a mező-eőrsiekkel szedette széllyel és vágatta össze a dészka bódét, hol eddig templomuk elvétetése után isteni tiszteletüket tartották. így végleg meg lett szüntetve a ref. vallásig) akorlat« Ezután következett az üldöztetés. Hogy a deszka bódét engedély nélkül készítették, az elöljárókat 3-val hordották Pápára börtönbe. Mikor 3 kitöltötte a rámért büntetés-időt, ismét másik3-at vittek el. Ezt mind addig folytatták, mig reversálist nem adtak
