Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-12-29 / 52. szám
831 DÜNANTŰLI PROTESTÁNS LAP Ily módon történvén a gyermek megkeresztelése, az egyházi és állami anyakönyvek lehető megegyezése czéljából, a keresztséget kiszolgáltató lelkész, rövid igazolást állítson ki arról, hogy a gyermek a keresztségben mely utóneveit kapott. Minthogy pedig az idézett állami törvény 42. §. kivételes esetekre a képen rendelkezik, hogy ha a gyermek utóneve a bejelentés idejében még nem volt megállapítva, az legkésőbb 2 hónap alatt a szülék illetőleg gyám által pótlótag bejelentendő; ily esetben az ily hosszú ideig halasztott megkeresztelésnél megint az auyakönyvek pontos megegyezése czéljából megkívánható, hogy a keresztelésnél jelenlevő keresztszülőknek hiteles tudomások legyen, a már állami anyakönybe bejegyzett gyermekeknek utónevéről. A keresztelési anyakönyv jövőre is az eddigi egyházi törvényeink által megállapított rovatok pontos betöltése mellett vezeteudő. Az egészre vonatkozólag csupán azon változtatás történik, hogy a halva szülötteknek vagy szülés közben elhaltaknak bejegyzése a halotti anvakönvbe vezetendő be, a szükséges megjegyzések megtétele mellett. V. Halotti anyakönyvek. 28. §. Az 1894. évi XXXIII. t. ez.; a halotti anyakönyvekről szóló fejezet 68., 70. és 73. §§-aiban ezeket rendeli: Minden haláleset legkésőbb a legközelebbi hétköznapon, az illetékes anyakönyvezetőnél bejeletendő. A bejelentéskor a halottkém által kiállított halottvizsgálati bizonyítvány felmutatandó, és erre a megtörént anyakönyvi bejegyzés az anyakönyvezed által rájegyzendő. A haláleset anyakönyvi bejegyzése előtt a temetés csak a községi elöljáróság kivételes engedélyével történhetik meg. Az idézett törvény mindezen rendeletéiből önként következik, hogy senkit sem részesíthetünk mindaddig temetési szertartásban, mig a megholtnak anyakönyvezetése az állami anyakönyvezed által meg nem történt s a szabályszerű anyakönyvezés előttünk, a halottkémi jegyzőkönyv és az arra történt anyakönvvezetői rávezetés felmutatása által nem igazoltatik. Az igy felmutatott halottkémi jegyzőkönyv a lelkész! okiratok között mindenkor megőrzendő. A halottnak az állami anyakönyvbe leendő bejegyzése előtt kivételesen csak a községi elöljáróság engedélyének felmutatása mellett temethetünk. Ezen községi elöljárósági engedély száma és kelte a halotti anyakönyv észrevételi rovatában megjegyzendő és a lelkészi okiratok között megőrzendő. 29. §. A temetés szertartására, valamint a halotti anyakönyvek vezetésére vonatkozó eddigi szabályok és az egyházi felsőség által tett intézkedések, továbbra is alkalmazásban maradnak. 10. §. A megholtra vonatkozó adatok, a megholtat bejelentő közlése, s a mennyiben ennek kiegészítésre volna szüksége, a felmutatandó halottkémi jegyzőkönyv szerint vezetendők be az egyházi halotti anyakönyvbe. f-32 31. §. Keresztyén felébaráti szeretetünk benső törvénye, de egyházi törvényeink is azt kívánván, hogy a halál nemére való tekintet nélkül az egyszerű temetési szertartásban minden keresztyén részesittessék, épen erre való tekintetből, ha valamely, a mi felekezetűnkhöz nem tartozó halottól, saját lelkésze bármi okból megtagadná a tisztességes temetési szertartást, azt a protestáns lelkész teljesíteni hivatva van. * Ily esetben azonban, az első sorban iletékes lelkész megtagadása 2 tanúval igazolandó, s ezen körülmény a halotti auyakönyv észrevételi rovalában, a tanuk nevének megemlítésével, bevezetendő. VI. Stósa. 32. §. A stóla érintetlen marad, azonban, annak meg nőm íizetese az esketés akadályául nem szolgál. Minthogy pedig a stóla kérdés, mely mai mivoltában* lelkészeink nagy anyagi veszteségét vonhatja maga után, a legmegnyugtatóbbau a megváltás által lesz megoldható, hívják fel az egyházkerületek az egyes egyházakat, hogy ezek találjanak utat és módot, különösen az esketési stóla kölcsönösen méltányos megváltására nézve. Egyébként pedig, hogy a stólakérdés tekintetében egyházi hatóságaink biztos tájékozást szerezhessenek,, ezennel felhivatnak az egyházkerületek, hogy minden egyházból szerezzék be a törványesen megállapított esketési, keresztelési és temetési stólák jövedelmének kimutatását az anyakönyvek alapján, tO évi átlag szerint, s e kimutatásokat, lehetőleg a legközelebbi konventre terjesszék be. VII. Családkönyv. 33. §. A családkönyv létesítésének kötelező, vagy nem kötelező volta felett, legközelebb tartandó egyetemes konventünk fog határozni, s e határozathoz képest intézkedni fog egyszersmind azon egyéb nyilvántartási bejegyzések miként leendő teljesítése felől is, melyek úgy átalában egyházi érdekeink-e való tekintetből, mint a lelki gondozás száljából még szükségesek, a melyekre nézve ez Utasítás, épen a kérdés jelen helyzetében, nem intézkedhetett. * Kelt a mag}'arországi ev. ref. egyház egyetemeskonventjének 1895. november hó 22-én tartott üléséből. Kun Bertalan püspök, mint a konvent egyházi elnöke. Tisza Kálmán főgondnok, mint a konvent világi elnöke. Pályázat. A komárom-szt.-péteri ev. reform. II. osztályú lelkész állomásra ezennel pályázat nyittatik. Pályázók kötelesek okmányaik kapcsában benyújtott kérvényeiket 1896 január hó 20-ig Perbetére, (Komáromul.) az esperesi hivatalhoz beküldeni. A megválasztott lelkész ez állomást 1897 márczius 12-én foglalhatja el. Kelt Perbetén, 1895 decz. hó 20-án. Vályi Lajos. h. püspök. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1895 az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
