Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-12-15 / 50. szám
787 DŰNANTŰLI PROTESTÁNS LAP 788 okokból. A gabona konvencziót pedig azért, mert be - szedése — bár törvény szerint a presbyterium dolga — mégis csak a papra nehezedik, ha ugyan azt akarja, hogy annyira mennyire tisztességes, tiszta búza s ne szemetes rostaalja legyen. Hiába utal itt bárki is arra, hogy az a pap, a ki megkárositottnak, hogy ne mondjam rászedettnek érzi magát, ne fogadja el, illetőleg ne vegye át a presbyteriumtól a boszantóan silány gabonát, hanem forduljon az egyházmegyéhez orvoslásért. Ezzel ugyan uem segít magán; ellenkezőleg; bevágja lelkipásztori működésének útját. A következő javaslatok már uem egyes lelkészekre, nem is egyes gyülekezetekre támaszkodnak, hanem vagy valamennyi gyülekezetre, vagy az államra. Lássuk először Ferenczy ur javaslatát. Szerinte a belhivatalnoki fizetések egyöntetű rendezését és az ev. ref. egyházak anyagi megszerzését csak egy új adózási rendszer, a személyes adóval kombinált birtokaránylagos adózási rendszer mellett lehet keresztül vinni a saját erőnkből. E végből meg kell állapítani: minő intézményeket, hány lelkész- ég tanítói állomást kell e végre rendszeresíteni; ki kell jelölni ezek számára a legmegfelelőbb helyeket, a rendelkezésre álló anyagi erőt, a fedezetlen maradt költségtöbbletet ki kell vetni egy új egységes adózási rendszer alapján országszerte mindenütt,“ Fölveszi például a nagybányai egyházmegyét, „Van az egyházmagyében 42 anya-, 5 leány- és több fiókegyliáz. Az 1889-ben elfogadott rendezési terv szerint alakítandó a megye területén 29 lelkészi, 48 tanítói, paptanitói vagy segédlelkész adminisztrátori-állás. Meghatároztatván a lelkészi fizetés lakáson, tűzifán, földhaszonélvezeten és stólán kívül 600 írtban; a tanítói fizetés lakáson, tűzi fán, stólán kivül 400 írtban; az egyházak egyéb szükségeinek fedezésére hagyatván a tisztáa őtet illető földbirtok: előáll összes szükségletül 36000 frt. Ez összegnek fedezete az új rendezés szerint következőleg alakul : 1. 47 tanítói állomás után 20 holdanként 940 hold föld bérjövedelme á 10 frt 9400 frt. 2. 22000 mostani megyei lélekszám után négyesével 5500 család 1 frt 50 kr személyadójából 8250 frt-3. Családonként egy felnőtt családtag számíttatván 50 kros személyadóval 2750 frt. 4. Domesztikából, államsegélyből 1000 frt. 5. 47 egyház és a fiók-egyházak államadója körülbelül (a 3000) 144000 frt után 1270 egyh. birtokaránylagos adóból 17280 frt. 38680 frt. Ferenczy ur újra nyomatékosan ajánlotta figyelemre igen méltó javaslatát a tiszántúli egyházkerületi lelkészi értekezletnek az 1895. okt. 3l-én Nagyváradon tartott ülésében. Felolvasása egész terjedelmében még eddig közölve nem lévén, ide jegyzem a Sárospataki Lapokban erről szóló tudósítást. íme: „Meglevő tőkéinket, javainkat helyesebben kellene kezelnünk. Adósságunk egy millió forint, mely után drága kamatot fizetünk ; holott egy egyszerű konverszió évenként (40000) negyvenezer irtot takarítaua meg egyházkerületünknek. Nyolczmillió frt. vagyonunk van; az a helytelen kezelés miatt oszlik, porlik. Ezen körülmények is sürgetve követelik az egységes adózást. 600000 = Hatszázezer frt* évi egyházi adó fizettetik kerületünkben. Erre alapul szolgálna 185 ezer család adója (egyenként l frt 50 kr) — 277 ezer frt; a teljes korú családtagok fejadója (egyenként 50 kr.) 60—80 ezer frt. Mintegy 3 millió 111 ezer frtnyi állami adónknak 10, 8, 6 és 5 percentes egyházi pótadója, úgy hogy 500 írtnál magasabb egyházi adót egyetlen egybáztag se fizessen. Meg van tehát a biztos alap, a melyre egyházunkat felépíthetjük; nem kell tehát reménytelenül szenvednünk. Feltudnak-e nagyvagyonu egyházaink és embereink e magaslatra emelkedni: el tudják-e hinni, hogy a nagy vagyonra betáblázta Isten, hogy másokon is segítsünk ? Ne azért tartsuk gyűléseinket, hogy szép és nyájas szavak kicserélésével mulattassuk egymást; hanem azért, hogy bajainkra gyökeres orvosságot keressünk s azért, hogy gondoskodjunk létezésünk alapjáról stb. Javasolja: 1) A belhivatalnokok méltányos fizetésben részesittessenek. 2) Egyházi adórendszerünk helyébe a családadóval kapcsolatos progressiv egyházi adózási rendszer létesittessék. 3) A párbér-illetmény megváltassék. 4) Egyházfentartási alap gyüjtessék.“. . . A felolvasást igen nagy tetszéssel fogadta az értekezlet. — A tárgyhoz szólók mind hangoztatták, hogy az 1848. XX. t. ez. végrehajtását sürgetni kell (Kiss Albert, Zoványi): György Endre szerint eljött az idő teljessége a XX. t. ez. végrehajtására; enuél kedvezőbb alkalom nem volt rá soha. Ferenczy javaslatával meglehetősen megegyezik T <?csel Józsefnek, a tornai egyházmegye gondnokának indítványa, a mit a tornai egyházmegyei közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Az indítvány ez: 1) Magyarország terüetén a lelkészi hivatalok rendszeresítése, fentartása s az azzal járó javadalmazás kérdése egyesittetik s azok jövőben ne az egyes hitközségek jogait és kötelességeit képezzék, minden más az egyházi életünk különböző ágazatainak kezelésénél az eddigi teljes függetlenség érintése nélkül. 2) Egyházi terheink viseléséhez híveink a tiszta jövedelem aránya szerint járuljanak. A tornai indítvány e szerint alapjában megegyezik a Ferenczyével, de túlmegy rajta annyiban, hogy a tűzifát és a földhaszonélvezetet is lefoglalja a köz javára. A stólát azt hiszem ez se venné számításba. Vizsgáljuk meg most már Ferenczy urnák 1893. évi javaslatát. Mindjárt az elején egy igen helyes elvet akar e javaslat egyházi életünkben is érvényre emelni; t. i. azt az elvet, hogyT az egyenlő képesítéssel biró hivatalnokok alapfizetése minden esetre egyenlő legyen. Igen kirívó valami az, ha látjuk, hogy egy jóindulatú, szorgalmas buzgó pap, a ki úgy a gimnáziumi, miut a theologiai tanfolyamot nem közönséges sikerrel végezte alig 600 frtot, vagy annyit se érő fizetésen nyomorog, mig a szomszédjában levő lelkész - társa, a ki csak hogy épen elvégezte iskoláit s a kinek most is annyi ideje jut, a mennyi csak kell kártya asztal mellé, vigalmakra és vadászatokra — 2000 frt fizetést
