Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-24 / 47. szám

751 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 752 gókra és számos előfizetőre talál. A kaposvári evang. re­form. missió egyház nevében kifejezett alázatos kérésünk­kel maradunk kiváló tisztelettel: Kaposvárott, 1895. szep­tember 5-én dr. Rózsa Ernő ev. ref. egyházul, gondnok. Csertán Márton evaug. reform, helyettes lelkész. — Kiadói értesítés. Tompa Mihály hátrahagyott Iratainak I. kötete immár sajtó alatt vau s nemsokára napvilágot lát igaz örömére a protestáns lelkészi karnak, mely előtt a Tompa Reliquiák kinyomatása fontos irodalmi eseményt jelent. Az előfizetés — első körözvényem sze­rint — október hó 31-ig tart, nehogy azonban a netaláni későbbi előfizetők a nagybecsű munkától elessenek, vagy azt drágábban kénjdelenittessenek megvásárolni, az elő­fizetési határidőt 1895. évi deczembar 15-ig meghosszabbí­tottam. A két kötet ára 3 frt. Ferenczi B. könyvkiadó Miskolczon. — Milleniumi történet. Az Atheneum r.-társaság kiadásában megjelenő A magyar nemzet története czimii tiz kötetes nagy munkának (milleniumi kiadás) az imént megjelent 45. és 46. füzeteivel a harmadik kötet („Az Anjouk kora“) folytatása rövid időre megszakittatott, a mennyiben 47. és 48. füzetek a félben maradt második kötet („Az Árpádok kora") folytatását képezik. Az Athe­naeum r.-társaság azonban akként intézkedett, hogy úgy a második, mint a harmadik kötet rövid pár hónap alatt teljes befejezést nyerjen. Ezekben a második kötethez tartozó füzetekben Marezali Henrik egyet, tanár III. Béla uralkodásának és családi összeköttetéseinek ismertetésé­vel veszi fel az Árpádházi királyok történelmének meg­szakított fonalát és a következő V. fejezetben (III. könyv) Halics elfoglalását és a keresztes hadjáratok történetét ismerteti. A IV. könyv „A rendi alkotmány kezdete" czi­­met viseli és Magyarország állami, társadalmi és gazda­sági életének uj korszakába vezet bennünket, leírván Imre király és Endre herczeg életét, valamint a magyar állam területének a Balkán felé terjeszkedését; tüzetesen is­mertetvén az akkori belső állapotokat, birtokviszonyokat, a rabszolgák helyzetét stb. A következő fejezetek az egy­ház és az állam közötti viszonyról, 31. Endre adományo­zásairól, a magyar drámairodalom egyik legklasszikusabb alkotásának történelmi alapjáról, Gertrud királyné meg­­öletéséről Bánk bán által, végül a II. Endre alatti ke­resztes hadjáratok történetéről szólanak. Ez a korszak talán legmozgalmasabb volt hazánk történelmében, mert a most már hatalmasan kifejlődött nemzeti öntudat erős ellenállást fejt ki a hatalma delelőjéu levő pápaság és az európai idegen áramlat befolyása ellen. Ezekhez a fü­zetekhez, a melyeknek szövege is igeu érdekes, pompásan sikerült műmellékletek vannak csatolva. így a 47-ik fü­­zethes van csatolva a budai várkápolnában őrzött „Szent István jobbja ereklyetartójának“ bámulatos tökéletesség­gel előállított színes fénynyomata és a XIII. század leg­fontosabb okmányának, melyben „1290 augusztus 31-én Habsburgi Rudolf Magyarországot fiának Albertnek ado­mányozza,“ — sikerült hasonmása szövegolvasással és magyar fordítással. Ennek a nagybecsű okmánynak ere­detije tudvalevőleg a bécsi udvari levéltárban őriztetik. A 48-ik füzethez a derzsi unitárius templom XIII. szá­zadbeli falfestményének „Szent László párbaja a kun vi­tézzel“ — színes másotata van csatolva remek kiállítás­ban. Ugyancsak itt találjuk „III. Béla és hitvese sírjában talált királyi jelvények“ fényképét a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött eredetiek után. Ezekben a füzetekben is egymást érik a szebbnél-szebb szövegképek, a melyek közül ki kell emelnünk a legrégibb magyar kódexnek, melyben egyszersmind a legrégibb magyar nyelvi emlék a „Halotti beszéd foglaltatik, a deáki miseköny rnek kánon előti képét és annak a lapjának fénynyomatát, me^en az ősrégi naptár augusztus hava van, már Szent-István magyar király neve napjával. Az egyes füzetek ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr, félévre­­(24 füzet) 7 frt 20 kr. Kapható minden hazai könyvke­reskedésben. HIVATALOS RÉSZ. Körlevél a nt. E'-peresi hivatalok s általok közvetve az összes­egyházak lelkészi hivatalaihoz. Hagytiszteletü Esperes Úri A vallás és közoktatásügyi m. kir. Miniszter f. évi november hó 5-ikén 26661 sz. a. kelt leiratában közli, mi­szerint az ausztriai értékű 20 kros ezüst és 4 kros réz­váltópénz az állampénztáraknál és hivataloknál már csak 1895 évi deczember hó 31-ig fogadtatik el. Ezen idő után pedig sem névértékben, sem anyagértékük megtérítése mellett többé sem fizetés képen el nem fogadtatnak, sem át nem váltatnak. E tárgyban már a Miniszter 1894 évi november L6-án 2325 sz. a. bocsátott ki egy körrendeletét, melyet a püs­pöki hivatal ugyanazon évi november hő 15-én az egyhá­zak tudomására is juttatott. Tekintettel azonban a határidő szem elől tévesztése folytán úgy az egyházakra, mint egyes hitrokonainkra hárulható anyagi veszteségre: újólag felkérem nt. Esperes Urat, szíveskedjék a hatósága alá tartozó egyházak lel­készi hivatalait figyelmeztetni és felhívni arra, hogy a bevál­tás határidejét tartsák szemük előtt s híveiket figyelmeztes­sék a netán birtokukban levő ezen pénzeknek az állami adóhivataloknál leendő sürgős beváltására. Kitűnő tisztelettel vagyok Révkomáromban, novemb. 17 ikéu 1895. 8221 Válye Lajos. 1895. helyettes püspök. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, JL8yö az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom