Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-20 / 42. szám

665 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 66S azon fákból melyek előbbin voltak mást fölállítanak ; de mivel nálok se fa, se vessző nincsen, meg nem fonják az oldalait, hanem sövény helyett léczeket szegeznek az ol­dalára, azt sározzák meg, gondolván maguk együgyiisé­­gekből, hogy az akár sövény legyen, akár mondott mód szerint, mindegy volna. Mindazáltal hogy együgyüségek­­ből vagy tudatlanságukból Tts Ns vármegye ellen ne vét­senek, jelentett főbíró urat magukhoz viszik, 'hogy tekin­tené meg az oratóriumot, ha valamiben nem vétettenek-e. A ki mindazt hogy sövénynyel nem fonták, mind hogy a füles ágasok sűrűbben voltak mint a másikban, mind hogy a karók is vastagabbak, difficultásba tette és velek ki­hányatta, parancsolván, hogy többi mód szerint a karó­kat vékonyítsák, az ágasokat ritkítsák és sövénynyel fonják. Ezt is véghez vitték az helységbeliek, és addig ad­dig sározásához nem kezdettek, mig ismét jelentett főbíró urat oculátára ki nem vitték, a ki ocuiálván helybehagyta munkájokat s úgy aztán szabadságot adott a sározásra, meg is sározták. Ezen épületnek gerendái, padlásdeszkái, koszom és szalufái, s léczei mind azok, melyek az előbemben vol­tak ; hanem a mesterember, a ki csinálta, öt pár uj sza­lufát tett köziben más avit és pudvás szalufa helyett, s a léczeknek egy része helyett is újat rakott föl, mert azo­kon dolgozni nem merészelt, félvén az eltűrésétől, mikor neki rajta állaní kelletett. Vagyon ugyan a mestergerenda alatt is belől az oratóriumban két uj ágas; mégis a fel­séges Consilium előtt el vannak árulva a Tts veszprémi káptalan mint földesurok által, hogy ők uj templomot Ns vármegye engedeime ellen csinálnak. Arra nézve felséges Consilium nemcsak az építéstől akarta őket tiitatni, ha­nem az exercitiumjoknak régiségét és minémuségét is in­­vestia-áltatni, a mint is az építőstül inhibeáltattak, most pedig in junio a parancsolt iuvestigatíót véghezvitték, a helység is megszűnt az épitéstől. Mit tapasztalt az exmissus szolgabiró ezen paran­csolt investigatiojában ? nem tudatik ; minthogy pedig el­kezdett munkájokat continualm kívánják, az exercitiumu­­kat is kérdésbe vétetni nem akarnák : Fölséges asszo­nyunknál instálri kivannak, hogy oratóriumuknak további építését continuálhassák. A mi ugyan az exerctiumot il­leti, annak kezdetére senki se emlékezik, oly régi; és continualtatik most; hanem circa annum 1700 onnét a prédikátor kiüzettetett és plebánus illocáltatott. a ki mint­egy két esztendeig helyben volt, de mioekutánna a kuru­­ezok kiűzték, és az akkori templom is Hajszter vagy Rabatin generálisok katonái gyújtogatásával elégett: a helységbeliek nemcsak prédikátort vittek a faluba, hanem új templomot is építettek, közel az elégett templomhoz, melyet most a fönt irt mód szerint reparálui kívántak, és igy ezen mostani oratóriumban soha plebánus nem szol­gált, de nem is tehetne szolgálatot, mert pápista ezen helységben szolgáló jobbágy egy, árendás kettő a lakos, több nincsen. * II. Infra'scripti praesentibus recognoscimus, quod Anno, die locoque datarum praesentium ad requisitionem V. Ca­pituli Cathedralis Ecclesiae Weszprimiensis juxfa sub­­nexa Deutri puucta a testibus infra scriptis sub jura­­mentő examinatis, praesente admodum Keverendő Duo Ste­phano Gitzey parocho Palotensi et ejusdem Districtus V. Archi-Diacono, veiut homine Dioecesano sequentem res­! civerimus omni modam certitudinis veritatem. \ y De eo Utrum? 1- o. Tudja-e a tanú, avagy hallotta-e és kitől, hogy i kint a mező kö/epin, a hol most is látszik és meg van­nak a templom falai és régi házak helyei, lett volna Fok­szabadi helység? s mikor és miképen pusztult el ? stb. 2- o. Tudja-e a tanú, vagy hallotta-e s kitől, hogy kik voltak és hova szálottak elsőben azok, kik a török veszedelemből megmenekedtek ? stb. 3 o. Tudja-e a tanú vagy hallotta-e, hogy ha ott hagyták vám-házi lakásukat mindjárt, hogy a földről a török eltakarodott és a midőn ide szállottak, csináltak e mindjárt maguknak oratóriumot? stb. 4- o. Vallja meg a tanú, volt-e valaha Fokszabadiu plebáuus ? ha volt, meddig és hol lakott? és minémii templomban szolgált ? stb. 5- o. Vallja meg a tanú azt is, nemde miután ezen Esztendőben Fokszabadiaknak instántiájokra a Ns Vesz­prém vármegye megengedte oratóriumoknak sövényből levő rongadozott falait előbbeni formájára megerősíteni, ők ax előbbit egészen lerontván ujjat csináltak ? stb. Primus Testis: Providus Georgius Méreg, helv. conf. addictus, incol a Possessionis Fokszabadii, annorum eireí­­ter 66, juratus, examinatus fassus est: ad 1-um: A fa­­; teus születésétől fogva ezen helységben lakván, a régi j öregektől és édes atyjától sokszor hallotta, hogy ezen i helység mezeinek a közepin volt az helység, a hol mos­­: tanság is a templom falai és régi házak helyei meglát­szanak, a mely is a török által akkor, a midőn Fehérvá­­rott lakott, pusztítatott el, és azon mezőben most is látható templomnak kerítésében ezen helységnek lakosi maguk védelmezésére bemenvén, ott egy lábig levágattattak az említett pogány ok által; mely kerítésből négy vagy Öt gazda kiszökvén, a Sió bozótjában a lápon lappangottak I s ott maradtak meg. Azon alkalmatossággal pedig, a mi­dőn t. i. a templom kerítésében Fokszabadi lakosok le­­vagdaltattak, az ott levő házak is mind elégettettek azon ! pogányok által. Ad 2-um. Hallotta azt is az öregektől é* I édes atyjától, hogy azon megszabadult vagy is a templom ! kerítéséből kiszökött fokszabadii lakosok egy ideig, míg­­len t. i. a török Feliár várból ki nem üzettetett, a török félelme miatt a Sió bozótja mellett először töld likakban lappangottak. azután pedig azon bozót mellett levő vám­ház mellé házakat építettek ; de a török elmenetele után nem sok időre ott is a házakat elhagyván, a hol ezen falu mostanság fekszik, oda szállottak és igy lassan-las­­san itt épült ezen helység. Ad 3-um. Az öregektől hal­lt tta a tanú, hogy midőn a mostani Fok-Szabadi helysé­get megszállották, mindjárt fából oratoi iuniot csináltak maguknak, mely is a mostanin alul volt. Ad 4 tun. A la­tens mint régi lakos tudja bizonyosan, hogy ezen hely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom