Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-13 / 41. szám

651 DUNÁNTÚLIPROTNSESTÁ LAP-652 2) A Hegedülés mindenkor Tzél nélkül való Mu­zsika, a mit Deákjaink az oskolai Ai nyékidőn túl semmi tisztességes állapotban, kivált Prédikátori s Mesteri Hi­vatalban, a minek Seminariuma a Collegium, botránkozás nélkül nem gyakorolhatnak,: s ez az oka, hogy Debre­­czenben s Patakon is 400 Deákok közzül edgy Időben alig van több 10 Muzsikusnál, azok is pedig jobbára Kor­­helyekből, s Erköltstelenekből kerülnek ki — a mit eléggé megbizonyitt tsak az is, hogy száz Prédikátor között sem találhatni edgy Hegedűsre, s kétszáz köztt sem edgyre, a ki azt, ha tudná is, gyakorolni ne szégyenlené, — Es mégis ugyanazok, kétszer, s háromszor is tovább lakván a Collegiumban, mint a mi Deákjaink, nem panaszkodnak arról, hí gy minden Emberiéletet vidámitó mulatságokról, s örömökről el lévén zárva, Ifjúi s Oskolai Életek virág­ját tsupán tsak a Lélek gy ötrésben töltötték volna el, a mii-t az Instantia 5-ik puuctuma tartja. B) A szükséges Tudományos Foglalatosságoktól Üres szabad Órák telyességgel nem elégségesek arra, hogy Deákjaink a három Esztendeji Cursus alatt a Hegedülés­­benn annyira mehetnének, hogy azzal magoknak, s má soknak is gyönyörűségekre lehetnének: a honnan a lenne, hogy az ollyatén Üres órákat is, a mell}eken különben a következő Tanítási órákra — Tudományokra kellene ké­szülni, Hegedülésre fordítván, tsak több több borhelyek privilegizáltatnának. — Sőt még a mi több, a szabad órákon való Hegedülés bizonyosan az Ifjúságot az any­­nyira szükséges Sétállásbeli Recreatiótól is elvonná, a mivel, a külömben is megszorított Levegő miatt még több több betegségre adódna alkalmatosság. — Hogyha pedig «zen Hegedülésbeli Szabadság még a Classistákra is ki­terjedne, a kiket különben is ezen mi borházakkal s tsap­­székekkel bővös Városunkban nagy munkával, s a legsze­­mesebb figyelmetességgel is alig lehet az Erkölcsiség középszerű Határiban megtartóztatni, már akkor az e gesz oskolai Ifjúság Erkölcsei megvesztegetésére magunk nyit­nánk önként ajtót, — a mit még a Szülék megingatásá­val sem szabad tselekednünk. 4) Ezen Hegedülési gyakorlás, a mint az Instantiá­­nak czélja is mutatja, kéttség kivül kompániái ássál lenne összve köttetve, a mihez osztán ugrálás, tántz, borozás, lárma, külömbkülömbféle palykosságok, s más számos ex­­cessusok járulnának, mint másutt is; a mi rész szerént tsak erkölts meg-vesztegetéssel, — rész szerént a Colle­gium! épületek megrongálásával eshetnék meg,—a melly mert tsak a többeknek eleven sétálásokkal s ajtók bé­­tsukásával is rendülésbe jő.— A mondatik ugyan az lus­tán tiába, bogy a Hegedülés alkalmatosságával történhető excessusokért diktálandó büntetést az Instánsok készek lesznek kiállani: De az okos Igazgató s Nevelő inkább arra vigyáz, mint vethessen a megtörténhető excessusók elébe gátot,* mint hogy azt büntethesse meg, a mit bün­­tethetetlenné tehetett volna. 5. Mind magok a Hegedűsök mind Tzimborássaik s az ezek' által megvesztegetettek, a városon szinte úgy, mint külföldön a közönséges expeditiók alkalmatosságá­val annál könnyebben vetemednének minden gyalázatos excessusokra, mennél inkább az illyen pajkosság lassan, bennek hajlandósággá válna, s mennél könnyebben vét­kezhetnének ott, a hol a Törvény Őrzőjétől üresek és mi­vel a szabad hegedűiéinek szükséges következése a Táulz, a minőikül az, kivált Ifjúnak, tsak Tantalus almájja; kétt­ség kivül a Hegedülés megengedését a Tántz felszabadí­tásának is kellene követni, holott szomorú példákból tud­juk, míüémü botránkoztatásra s Jóakaróinknak tőllünk való elidegenítésekre adott alkalmatosságot, hogy az In­­nepi Deák edgy vagy más zugolyba tántzolni tapasztalta­­tott. Vallyon a Hegedűs Oskola Mesterrel nem élne e vissza sokképpen a Köznép viszketegsége mind az ő tulajdon, mind a Collegium betsületének elvesztésére, a midőn az illyetén biztos társalkodásnak sok keserű gyü­mölcsei szoktak lenni. 6) Továbbá ezen tsak magába is lármás Muzsika a Collegium fekvése miatt soha a jövő menő embereknek, kivált a Romano Cathoiicus atyafiaknak tetemes megbot­ránkozások nélkül meg nem eshetne, a kikben ezen tsap­­széki distractio mindannyiszor megutáltatást szerezne, s azok eránt, a kik külön is kevés Polgári betsületre tart­hatnak számot, annyival is inkább pedig, mivel a Romano Cathoiicus atyafiak számos Innepjeikre, böjti napjaikra, s más áintatüsságbeli gyakorlásaikra lehetetlen olly szoro­san számot tartani, hogy a legnagyobb tilalom ellen is valaha valami botránkoztatás meg ne történhetne, — a kikkel való békességünkre szükségünk is van, — de meg is kell betsülni. Ellenben a szabadon Hegedülést bizonyo­san a Collegium ablaklyainak béhajigálása követné, mind tsak nem régen is ezelőtt a kiliallatszó lármát követte, a minek a téli ablakok által lehetett elejét venni. 7) Végezetre, a mi a Hegedülés mellett az Iustáu­­tiába előhordott okokat illeti, azok átollyába semmirekel­lők. Mert a Clavicordium drágasága szintén úgy nem állhat ellent a vevésre, mint a zsebbeli órák megszerzé­sére azoknak drágaságok, a miktől sok tilalmak által le­hetett tsak a Deákokat elvonni, — és ha drágátska is, minthogy a Hegedűt sem adják ingyen, annak betses s tisztességes volta mindenkor kipótolja sokszorosan a He­gedű oltsóságát s hasznavehetetlenségét. Hogy Debre­­tzenben és Patakon szabadon gyakoroltatik a Hegedülés, azt az odavaló más környülállások tehetik szenyvedhe­­tővé, — s itt is, ha környülállásaink nem tiltnák az oda­való proportió szerint 50 Deák közül talán keltő tsele­­kedhetné. — Hogy a Hegedülés a Choralis és Theatralis éneklést segitti, az igaz; de a Reformátusok harmóniajjá­­va 1 semmi köze sints. Ha tsak 300 Deákunk lesz is ; a Hegedülés nélkül is virágozhatik a Harmónia. — A Se­­rainariumokban s Klastromokban igen is, hogy vágynak Hegedűk, kik a Choruson szolgálnak, de hogy ezzel va­lami lármás Compániákat gyönyörködtetni, s mulattatni szabad volna, maga ezen Institutum sem engedi meg — de meg sem engedhetné. Költ Pápán Januárius _'9 dik Napján 1803-dik Esztendőben a Pápai Reformatum Col­legium Professorai és azoknak nevekben Tóth Ferentz mint mostani Rector.“ A végeredmény ez ügyben az lett, hogy az egyház­

Next

/
Oldalképek
Tartalom