Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-13 / 41. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 646 645 tiát; és bizalmi állását, — a tanácsbirói állást, — mint szerinte árnyalatot, — odahagyja. Mert egy hitfelekezetünkhöz tartozó egyéntől — s tanácsbirótól, megkívánjuk, hogy ne árnyékban, — hanem világos helyen járjon. O-Szőny, 1895. október 11. Czike Lajos a tatavidéki ev. ref. egyházmegye esperese. EGYHÁZI ÉLET. V Észrevételek a barsi ev. ref. esperes választásról. E becses lap 39-ik számában egy közlemény jelent meg „Spectator“ aláírással, mely a barsi ev. ref. esperes választással foglalkozik. Szerző tárgyilagos akar lenni, pedig a tárgyilagosságtól messze van; a tényeket nem minden elfogultság nélkül közli; számítása hibás; a választás lefolyását nem ismeri, vagy ha igen, akkor szándékosan a közönség félrevezetésére egyoldalulag közli.— Hogy tehát e becses lap olvasói tájékozva legyenek a tulajdonképeni helyzetről s a választás lezajlásáról, legyen szabad nekem is, mint a körülményekkel meglehetősen ismerősnek eme választáshoz szótanom. Nt. Jókai Lajos az esperesi hivatalról lemondott. — Hogy mik késztették a lemondásra ? maradjon, mi itteni lelkészek tudjuk. Az esperesi szék e szerint megüresedvén, elrendeltetett a választás. A főgonduok által minden anyaegyház tel lett híva a szavazásra, egy egyháznak, az oroszinak mellőzésével. Miért lett az mellőzve ? Azt mondják nem jogosult a szavazásra. Hát egy egész éven át jogosult volt? Az 1894. évi kerületi jegyzőkönyv 11. b pontja alatt a nem szavazó egyházak között van kimutatva. Egyszóval egy éven át Oroszi szavazott az egyházmegyére, az egyházkerületre s szavazata érvényes volt, — s most egyszerre minden indokolás nélkül egyszerűen mellőztetett. Mint a választásra kiküldött bizottság jelentéséből kitűnt; beadatott 25 szavazat. — Egy egyház, Szádó, nem szavazott. Ez is különös? Szódó gondnokság alá van helvez\ *. Eddig a szavazatot kiállították és szavaztak a lelkész és a gondnok s a szavazat érvényes volt; most is kiállította a lelkész a szavazati lapot, de mert a gondnoknak más véleménye volt, a szavazati lapot nem irta alá s így Szódó nem szavazott. A beadott 25 szavazatból a szavazatszedő bizottság jelentése szerint Juhász Pál ur kapott 13 szavazatot; Varannay Lajos 9 et és nem 8-at, mint Spectator állítja és Tolnay Dénes egy szavazatot; mint szabálytalan nem fogadtatott el két szavazat. így oszlott meg a 25 szavazat. Igen ám! csak hogy az ember tévedhet! Mi megtörtént a szavazatbontó bizottsággal is. Ugyanis a gyűlésben világlőtt ki, hogy egy hiányos szavozatot J. P. javára számítottak, mit ha levonunk a 13 szavazatból, marad 12 és nem 13. Egyházmegyei rendtartásunk (1894. jk. 10 §) világosan kimondja, hogy az esperest az anyaegyházak presbitériumai választják általános szótöbbséggel. Huszonöt szavazatnak általános többsége 13 és nem 12 !! tehát Spectator nagyon téved, mikor azt állitjá, hogy J. P. nagy többséggel lett megválasztva. Ez azonban nem minden ! Spectator úgy látszik nem tudja, vagy tudni nem akarja, hogy a szavas alatt egyik-másik egyházban mitörtént. — Hogy hű képet nyújtsak, kénytelen vagyok a T. közönség előtt föltárni. A mit soha, mióta ev. ref. egyházunk fenn áll, hallani nem lehetet, egyes gyülekezetekben valóságos harcz folyt a presbitérium tagjai között; a presbitérium tagjait fölbujtogatták a lelkész ellen,. nem csak megyebeliek, de á szomszéd megyéből is jöttek kortesek. Minek következménye lett, hogy némely egyházban a lelkészt, ki teljes nyugodtsággal végezte teendőit, leszavazták. —Sőt még most is járnak egyének tüzelni az egyházak presbitereit, aláírási ivet hordva magukkal, hogy azt aláírva, ez utón szavaztassanak bizalmat J. P. urnák. — Hova fog ez vezetni ? Mi lenne, ha a választással elégedetlen 17 lelkész hasonlóképpen cselekednék? mert ezek is tudnának ám aláírásokat gyűjteni a nép között! Ily szomorú események történnek itt. Kizavarja a békét, a rendet ? A lelkészek, kik ily méltatlan eljárás ellen egyetértőén föllépnek? Oh nem! És mégis minket kárhoztatnak, zavargóknak, béke fontoknak bélyegeznek, mi több a gyűlés teremben, mert óvást emelnek a történtek ellen, szavunkat megvonják. Hát már ennyire jutottunk?! Igazainkat védeni sem lehet többé? Ugy-e igen! Hiszen Spectator szerint a lelkész nagyon kis pont. Igaz, hogy az egyház jogainak gyakorlását a presbitérium van hivatva teljesíteni, a lelkész ezt maga nem teheti; nem is gondolom, hogy ezt bárki is önmagának vindikálná. — De mégis, engedje meg a Spectator, a lelkész több mint csak az igehirdetésére és a sakramentumok kiszolgáltatására rendelt közeg. Különösen falusi gyülekezeteinkben, ki az egyház szellemi és anyagi ügyeinek is éltetője, vezetője ? Kitől függ első sorban a gyülekezet előhaladása, virágzása? És ha hanyatlás van, kit terhel mulasztás vádja? Első sorban is a lelkészt. Törvényeink a lelkészt anyagilag is felelőssé teszik. Tehát neki nem csak az igehirdetés a kötelme. Spectator nagyon kicsinyítő üveget használ, midőn a lelkészi állást és hivatást mérlegeli. Hogy a gyülekezeteknek a lelkész a vezérlő szelleme úgy az igehirdetés mint az adminisztratio terén, azt egyházaink századokon át elismerték s ha szavazni kellett, a presbitérium szavazatát mindig a lelkész útmutatása szerint gyakorolta. Fájdalom, ma itt Barsban, egyikmásik egyházban nem igy van. No de az is haladás. — Hiszen Bars régen is az újításoknak volt zászlóvivője ! Most maradna veszteg, mikor az újítások korát éljük?! Hát az épenséggel nem tűnik fel Spectator előtt, hogy 27 lelkész közül 17 egy véleményen van s a választással megelégedve nincs? Mi vezeti eme lelkészeket? Talán mindnyáját a személyes gyűlölet? Épen nem. Mi vezeti ama tiszteletben és szeretetben megőszült, a lelkészi hivatás terén apostoli buzgósággal működő, az egy
