Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-06 / 40. szám
633 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 634 ■meg nem tagadjuk az Urssztalához való járnlhatás jogát senkitől, mint tette az ős egyház öt-hat éven át. Igen,véleményem szerint nincs értelme annak, hogy mi népünk ügyeimét a hiterősités szertartásánál, mint főtárgyra, a vizsgára engedjük tévedni, avagy csak annak száraz és hosszadalmas voltával kifáraszszuk figyelmét, hogy a gyermek fogadás-tételét, az egyház önálló tagjául való bevétetését, az érte való imát, tépett szárnyú, lankadt buzgóságu lélekkel kisérje. (Folyt, köv.) Peti Lőrincz. Tájékoztatás. Addig is, mig a főt. Convent az egyházpolitikai törvények végrehajtása után követendő lelkészt eljárást szabályozó utasításokat adhat, tájékoztatóul közlöm lelkésztestvéreimmel a következőket : Az anyakönyvek — egyházi czélokra — október első napjától kezdve ezután is vezetendők. A közhitelességgel {közokirat jellegével) bíró anyakönyvek szeptember 30-ik aapján este lezárandók s a lezáró vonal alá következő megjegyzést kell úgy születési, mint az esketési s halotti anyakönyvbe beírni: „Jelen (születési, esketési, halotti) an3Takönvv az 1894. XXXIII. t. ez. életbeléptetése folytán, mint államilag érvényes közokirat mai nappal berekesztetik. ________1895. évi szeptember 30-án. N. N., ev. reformált lelkész. A folyó évi október 1-ső napja e[őtt vezetett anyakönyvek jövőre is közokirat jellegével bírnak s azokból csakis az illetékes lelkészek adhatnak kivonatokat. A lezárás után nem kezdendők újra a sorszámok, jövőre is csak év kezdetén kell újra kezdeni a sorszámokat. A lelkészi összes liturgiái teendőket ezután is az egyház által megállapított liturgiái rend megtartásával végzik a lelkészek. Az állam az egyházpolitikai törvények megalkotásával csakis saját jogait érvényesítette, de az -egyházat megillető jogrendbe nem hatolt, azt érintetlenül hagyta. . Keresztel és. Óhajtandó, hogy hitrokonaink'az újszülötteket, kiknek születési esete az állami anyakönyvvezetőnél a szütetéstől számított egy heti időtartamon belül büntetés terhe mellett bejelentendő, a bejelentést megelőzőleg kereszteltessék meg, hogy így a szent keresztségben nyert keresztnevet lehessen az állami anyakönyvbe beírni. Ez esetben a keresztelés megtörténtét igazoló keresztelési jegyet ad át a lelkész a keresztszülőnek vagy bábáknak dijmentesen s azon felhívással, hogy azt az állami anyakönyvvezetőnek az ottani bejelentés alkalmával mutassák fel. Ha a keresztelés az állami anyakönyvezés után történik, akkor tudomást kell szerezni a lelkészeknek, minő nevet nyert az anyakönyvben az újszülött s arra a névre kell azt keresztelni. Házasság egyházi megkötése. A polgári egybeadásnak s anyakönyvezésnek meg kell előznie az egyházit. A lelkész csak akkor esketheti össze egyházilag a házasokat, ha — polgári anyakönyvvezetői igazolványt mutatnak föl arról, hogy polgáril&g össze vannak adva, s házaséletre lépésök az állami anyakönyvbe bevezettetett. Az a lelkész, ki ily igazolvány nélkül adja össze egyházilag a nála jelentkezőket, első ízben. 1000 koronáig terjedhető birsággal, ismétlés esetén a bírságon felül még két havi fogházzal is büntettetik. Az állami egybeadást igazoló tanúsítvány az egyház levéltárában megőrizendő, ily tanúsítvány nélkül a lelkész esak azon esetben eskethet, ha a házaséletrelépni akarók egyike orvosilag igazolt halállal fenyegető betegségben szenved. Az esketés az eddigi módon történik (előfohász. alkalmi beszéd, esketés, megáldó ima), de mert már törvényesen összeadott házastársak eskectetnek, a férfi esküjében e tétel helyett: „szeretetből veszem hozzám“ es teendő: „szeretetből vettem hozzám“, és a nőében e tétel helyett: szeretetből megyek hozzá“ ez a tétel: „szeretetből mentem hozzá“. Azok a kérdések, melyeket eddig az esketést megelőzőleg tettünk föl, jövőre elmaradnak, mert azokra az állami anyakönyvvezető előtt már megfeleltek. Ha keresztyén jelentkezik nem keresztyén házastár? savai és kéri az egyházi áldást, azt reformált lelkésznek megtagadnia nem szabad. Eíek megáldása által igazolja azt, hogy nemcsak ajakkal hirdetője, hanem szivvel és létekkel is követője a szeretet vallásának. A hirdetést esküvő előtt az tette szükségessé,' hogy ha esetleg van a jegyesek között házasságot gátló akadály, azt a hirdetés időtartama alatt bejelenthessék. As akadályokról tudomást szerzés ezentúl nem a lelkészeknek, hanem az állami auyakönyvvezetőaek kötelessége” Egyházi összeadásra már polgárilag összeadott, s igy oly házastársak jelentkeznek, kiket a lelkész a létező akadályok nyom »zása uélkiil összeeskethet. De ha a jegyesek óhajtják, hogy ne csak a polgári, hanem egyházi utón is hirdetve legyenek, az esetben óhajtásukat teljesíteni kell. Azon h izastársakuak — kik egyházilag egybekeltek — ez a tén\ e, mint vallásosságuknak bizonyítéka, esketés utáni vasárnapon aszószékbőlkihirdetendő, hogy agyüiekezet előtt s azzal együttesen kérhessen áldást a lelkész házaséletökre. Azok egybekelése — kik mellőzik az egyházi egybekelést — szám nélkül vezetendő be a házasultak anyakönyvébe. A házastársak egyházi esketését az a lelkész végzi, aki eddigi gyakorlatunk és szabályrendeleteink szerint arra illetékes. Ha nem egy egyházközségben laknak & házastársak, akkor a nő egyházközségének lelkésze. Halottak temetése. A halottat a lelkész csak akkor temetheti eí, ha, igazolva van, hogy a halottnak állami anyakönyvezése már megtörtént. EJz az igazolvány az irattárban megőrizendő. Halva születtek s születésközben elhaltak csakis a halotti könyvbe s sorszám nélkül Írandók be.
