Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-22 / 38. szám

605 60S DŰNANTŰLI PROTESTÁNS LAP hogy abban a gyászban, mely Fenségedet s magas csa­ládját borítja, mi is őszintén részt veszünk a méltán ke­sergő s gyászoló magyar nemzettel egyetemben. Isten, a gondviselő édes atya, kinek megmérhetlen bölcsessége nyilvánul még az emberek szenvedésében is? küldjön szent lelke által vigasztalást Fenséged megseb­zett atyai szivének s vigasztalja meg egyszersmind a Fenségeddel együtt gyászoló magyar nemzetet is abban a szilárd és soha nem szűnő édes szeretetben, melylyel cs# és kir. Fenséged és magas családja iránt viseltetik. Legmélyebb tisztelettel s őszinte hódolattal maradtunk Császári és királyi Fenségednek, fenséges és kegyelmes urunknak hódolattal tisztelő alázatos szolgái. Mindjárt ezután a barsi esperes választás és az el­lene a kei-, közgyűléshez beadott fölebbezések vétettek tárgyalás alá s Molnár Béla indítványára mint választás ügy általában a kér. közig, bírósághoz tétetett át. A n.-oroszi egyház lelkész állásának fölebbezett be­töltési ügye hosszas vitát idézett elő. A barsi e. megye a kerület azon határozatát, melyben a leányegyháznak lelkésztanitósággá szervezését engedélyezte, félreértvén, az egyházat rendes lelkészszel időszaki tanácsa által betöl­tette, a helyett, hogy ezen elvi jelentőségű határozat rea­lizálásának, jelesül a leikészi fizetésnek a minimumra fel­emelése és biztos alapokon nyugvása iránt; úgy szinte a Cultus-minisztertől a lelkésztauitóság engedélyezésének kieszközlése iránt tett volna lépéseket. Mivel az emlitett követelményeknek elég nem tétetett, s mivel a lelkész! dijlevél az egyházmegyére és kerületre felterjesztve és itt megerősítve nem lett, az egyházkerületi közgyűlés az egész eljárást semmisnek nyilvánította s a barsi e. megy ét a törvényes eljárás megtételére utasította. A kerületi egyházak a Gusztáv Adolf egylet czél­­jaira kegyadományok gyűjtésére, illetve adására határo­zatikig felhivattak. Hosszas és komoly vitát idézett elő a Koppi Mária­­féle alapítvány ügye, mely az időközi kamatokkal együtt ma már a 4000 frtot meghaladná, s melyből tényleg ma csak mintegy. 4—500 fi t van a b.-somogyi e. megye pénz­tárában. Az e. megye beadott jelentése szerint a pénz ve­szendőben mind. mivel az e. megyei ügyész a kellő tépé­seket a rosszul kihelyezett pénz biztosítására meg nem tette. A kér. gyűlés Darányi 1. főisk. gondnok felszólalására, mely a gyűlési tagokra általában nagy hatást gyakorolt, kimondta a Koppi Mária-féle hagyaték biztosítása érde­kében a belső-somogyi e. megye anyagi felelősségét s azt, hogy a jövő évi fe. kerületi gyűlésre a pénznek az egy­házmegyei pénztárba tői télit befizetéséről jelentését annyi­val inkább terjessze be, mivel az ellenkező esetben a fe­gyelmi eljárást lesz kénytelen az e. kerület elrendelni az egyházmegye tisztviselői ellen. A kér. gyámiutézet alapszabály tervezetére beadott egyházmegyei vélemények lehetőleg figyelembe vétettek, az elfogadott módosítások jegyzőkönyvbe vételével az . alapszabályok elfogadtattak. Legfontosabb ezen módosítá­sok között az. hogy a lelkészek e gyámoldából segélyt nem nyerhetnek, illetőleg az alapszabályoknak a nyug­díjintézetre emlékeztető része egészen kihagyatott. Az orsz. gyámintézet alapszabályai elfogadtatnak, csak arra kéri a kerület a Konveutet, hogy a mennyiben anyagi ereje engedni fogja a gyámintézetnek, részesítse rendes évi segélyezésben az öt éven alul elhalt lelkészek özvegyeit és árváit is.—Továbbá kegyadományt nyújtson azon lelkészek özvegye és árváinek, kiknek atyjuk hiva­talától itéletileg elmozdittatváu, a tárgyalás folyamán ki­derülne, miszerint atyjuk vétkében ártatlanok. A Szondi-Kenesey alap ez évi kamata a pápai e. me­gye folyamodó vecsei 1. egyházának adatott. A püspöki jelentés tárgyalása folyamán kiváló fi­gyelmébe ajánltatott az egyházak lelkészeinek a koníir­­mácziói oktatás s az agenda kötelesek összehozása, s ta­nítása, hogy ágendai oktatás nélkül lehetőleg senki se maradjon hitfeleink közül. Az államsegély, Baldaccy segély, a lelkészg3Támol­­dai segély osztó bizottságok munkálatai némi változtatás­sal elfogadtattak. (Folyt, köv.) VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Fogadtatás. Folyó hó 14-ikén d. u. 6 órakor vá­rosunkba érkeztiik alkalmával díszes fogadtatásban ré­szesültek Tisza Kálmán egyházkerületi fögondnok és Zsi­linszky Mihály közoktatásügyi államtitkár. A pályaudvaron várták őket az egyházkerületi gyűlés és igazgató-tanács tagjai, a tanári kar s Pápa város küldöttsége; a tanúié ifjúság pedig a városba vezető ut mellékét foglalta eL— Tisza Kálmánt az ig. tanács megbízásából Őzike Lajos főisk. gondnok üdvözölte meleg szavakkal, az államtit­kárt pedig a város nevében Osváld Dániel polgármester. Mindketten szívélyes szavakkal válaszoltak s ezután iskolaavatásra újonnan érkezett vendégekkel a tanuló if­júság lelkes éljenzései közt vonultak a városba. — Az ev. ref. vallásit siketnéma gyermekek ne­veltetése ezé Íjából mozgalom indult meg. E mozgalom ez élj a oly intézet létesítése, mely az ország ev. ref. val­lásit siketnéma gyermekeit nevelés és tanítás által azon szerencsétlen helyzetből, melybe a hallás hiánya követ­keztébe jutottak, kiemelni és a társadalomnak őket visz­­szaadni. Magyarországon a legutóbbi népszámlálás adatai szerint húszezer siketnéma vau, kik közül kétezer refor­mátus. így a ref. vallásit tanköteles siketnémák száma éven­ként négyszázra tehető, — s ezek közül csak tizennyolca* húsz tanköteles siketnéma az a szerencsés, a ki részint a váczi országos, részint a felekezeti jellegű budapesti iz­raelita, vagy a temesvári és kolozsvári városi siketuéma iskolákban tanittatik. A többi száznyilezvau tauköteles siketnéma tanítás nélkül — az állatiasság színvonalán tanítás nélkül marad. Méltó volna tehát, hogy a kezde­ményezők szava; — kik egyedül a szerencsétlenek iránti szeretettől lelkesítve, a szerencsétlen siketnémák nevébem. kiáltanak anemes szivekhez, ne volna kiáltó szó a pusztába»*

Next

/
Oldalképek
Tartalom