Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-08 / 36. szám

Hatodik évfolyam :*(>. szám. Pápa, 1885 szeptember 8. DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DU: Helyben és vidékre pos­tai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből a *­HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor több­szöri közléséért 5, egy­szeriért 7 kr sorja. Ezen-, kívül bélyegdíj 30 kr. 1 *e MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: A vegyes püspöki-kar javaslatáról. Hodosi Jdkó. -Protestáns vallástanitás a szt.-gotthárdi m. kir. állami algymnáziumban. FLilöp József. — Egyházi élet. Tudósítás a komáromi egyházmegyéből. T. K. — A socialisták. Barakonyi Kristóf. — Vegyes közlemények. A vegyes püspöki-kar javaslatáról. Ismerjük már azt a javaslatot, a melyet a reformá­tus és az ágost. hitv. egyház püspökeinek közös értekez­lete készített és nyújtott be a konventekhez, hogy alap­ját képezzék annak az utasításnak, a melylyel a konveníek az egyházaknak, de kivált lelkészeknek az egyházpoliti­kai törvények életbe lépése után való teendőit szabályozni fogják. Az, hogy ez a javaslat a két testvér pifot. egyház püspöki-karának közös munkája, .engem nem arra indít, liogy annak már előre valami csalatkozhatatlauság-félét tulajdonítsak, hanem arra, hogy annál szigorúbb vizsgá­lat alá vegyem, hogy nagyitó üveggel is keressem benne a netaláni hibákat;— az pedig, hogy a benne levő téve­dések, a szerzők nagy tekintélye által támogatva, a kon­­venti utasításba is nagyon könynyen bele csúszhatnak, szinte kényszerit, hogy az illetékes férfiak figyelmét rá­­jok irányozzam, s igyekezzem meggátolni, hogy legfőbb egyházi hatóságunk ebben a nagyfontosságu ügyben nem­­minden tekintetben kifogástalan munkát végezzen. En okvetlenül szükségesnek taitom, hogy a majdani kon ven ti utasítás a régi szokásokat ok nélkül meg ne szüntesse, újakat ok nélkül be ne hozzon; kétes értékű, sőt károssá is válható nagy munkára az időt ne pazarol­­tassa; átalában mindenütt, de különösen a vitássá lehető dolgokban határozott legyen és dogmatikai tekintetben is felül álljon minden bírálaton. A vegyes püspöki-kar javaslata, — noha egészben véve jónak mondható — nem mindig felel meg ezeknek a szükséges kivánalmaknak, legalább én nem vagyok tel­jesen kibékülve vele. Hogy miért? majd kitűnik az aláb­biakból. A miket a lelki gondozás, az evangelizácio és bel­­misszio köréről és eszközeiről mond a javaslat, azokat el­fogadom egész addig, mig át nem tér a család-könyvekre és ezeket úgy nem állítja elébünk, mint a sikeres mun­kálkodásnak nélkülözhetetlen föltételét; — erős hang­­súlyozással követelvén, hogy azok jövőre minden egyház­ban megkezdessenek. Én eddig csak egyféle család-könyvet ismertem, s ez nem volt más, mint az egyes családok anyakönyvi ada­tainak egyszerű csoportosítása, egy előre elkészített érte­sítő, egy nagy nyilvántartási napló. Az ilyennek a kúra násztorálishoz semmi köze; némi statisztikai fontosságot nem tagadok meg tőle. de ez úgy aránylik a ráfordított idő és munka értékéhez, mint — nagyon sokat mondok — az egy a tízhez. A javaslat nem ilyet, jobban mondva nem csak ilyet kivan, neki olyan család-könyv kell, a melyből ismerje meg a pásztor az ö juhait. Azt kívánja, hogy készítsük el minden család értesítőjét az anyaköny­vekből és az egges családok ivére jegyezzük jel az azok éle­tében koronként történő és feljegyzésre méltó mozzanatokat, hogy ezekből az egyes részletekből és azok rendszeres összetételéből bármikor megalkothassuk magunknak az egyház múlt és folyó történetét. Arról nem is szólok, hogy az ilyen családkönyvek elkészítése a nagy egyházakban, tehát a legfontosabb he­lyeken, úgy szólva legyzőhetetlen akadályokba ütközik, csak azt mondom, hogy tiltakozik ellenek a morális érzés, legalább az evangélium tiltakozik — ki biztosit bennünket arról, hogy azok a családkönyvek, a mellekbe be kell írnunk a családéletében koronkint történő és feljegyzésre méltó mozzanatokat, nem fognak-e a legnagyobb visszaé­lésre vezetni ? A pap is csak gyarló ember, a kiben ro­kon és ellenszenv működik. Ám készítsen a lelkész jegy­zeteket tapasztalatairól a maga számára, de csukja be azt a legtitkosabb fiókjába, hogy idegen szem bele se pil­lanthasson! Inkább szűnjék meg most csirájában minden papi gondozás, semhogy a lelkész subjectiv benyomásai a tervezett családkönyvbe íratván, elevenekről és holtakról alkotott Ítéletei a messze jövendőnek hagyassanak örök­ségül vagy a rosszakarat által közszájra bocsáttassanak. 36 A DDNÁITŰL1 MI EMKER. HIVATALOS KÖZLÖSTE.

Next

/
Oldalképek
Tartalom