Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-01 / 35. szám

553

DUNÁNTŰLIPROTESTÁNS LAP

554

egyházi felsőség által tett .ntézkedések továbbra is alkalmazásban maradnak.

22. §. A megholtra vonatkozó adatok, a megholtat bejelentő közlése, s a mennyiben ennek kiegészítésre volna szüksége, a felmutatandó halottkémi jegyzőkönyv szerint vezetendők be az egyházi halotti anyakönyvbe.

Ha talán akadnának a vallásnak olyan nem remélt jnegvetői és egyházi életünknek olyan hitszegői, a kik a temetési szertartásban nem kívántak részesittetni: azok halálozása a „családkönyv“-ben jegyzendő meg.

25. §. Keresztyén felebaráti szeretetünk benső törvénye, de egyházi törvényeink is azt kívánván, hogy a halál nemére való tekintet nélkül, az egyszerű temetési ..szertartásban minden keresztyén részesittessék, épen erre való tekintetből, ha valamely, a mi felekezetűnkhöz nem tartozó halottól saját lelkésze bármi okból megtagadná a tisztességes temetési szertartást, azt a protestáns lelkész teljesíteni hivatva van.

Ily esetben azonban az első sorban illetékes lelkész megtagadása két tanúval igazolandó s ezen körülmény a halotti anyakönyv „Észrevételt rovatában, a tanuk nevének megemlítésével bevezetendő.

Kun Beetalan, mint az értekezlet elnöke.

r

Értsük meg egymást!

(Folytatás.)

A mi pedig Drummond könyvét illeti, tőle a tudományos jelleget azon az alapon, hogy a természettudományi részleteket csak alapul veszi Isten országáról való tanításaihoz — elvitatni nem lehet. Könyvének éppen az adja meg becsét, értékét, hogy a természettudomány egyes tételeit, az egyes megállapított természettörvényeket — az ő saját kifejezése szerint — lefordítja a vallás nyelvére. Tudományosan bizonyítgatja és mutatja ki, hogy a szentirás egyes tételei nem a babona, nem az idétlen képzelgés szüleményei, hanem a tudomány által fölismert és megállapított természettörvényekkel, a continuitás alapján azonos s a szellemi világban is érvényes természeti törvények. És ha értekezései többé-kevésbbé építő irányúak is, azért az nem vesz el becséből semmit sem. Elvégre is a tudomány azóta végtelen fontosságú ránk nézve, a mióta vívmányait gyakorlatilag alkalmazzuk. Drummondot tehát nem érheti gáncs, ha a vallásos igazságok elfogadására és gyakorlati követésére a tudomány erejével és hatalmával ösztönöz minket. Egyébiránt mellőzve a predikáczió színezetű fejezeteket, van ott még elég fejezet, melyekben van oly mélységes tudományos fejtegetés, a milyen csak lehet egy-egy értekezés szűk keretén belől. Ilyenek pl. a Biogenesis, az Elsatnyulás, Halál, Örökélet, Élősdiség, Osztályozás czimü fejezetek. Ezekért mertem -As merem mondani, hogy attól a könyvtől a tudományos jelleget teljesen elvitatni nem lehet. Ámde voltaképpen nem is az volt köztünk a Casus belli. Hanem azok a tételek, melyeket kegyed a tudományos művek ismertető jegyéül felállított.

Hát azt a felvilágosítását, melyet tételeiről válaszában adott, elfogadom. Ám legyen, hogy azok „teljesen subjectív, a műre tárgyilag nem tartozó dolgok“. De mégis megbocsásson, ha valaki egy könyvről beszélve így szólr „cime, mondom, ellenkezőre jogosított fel engem. Azt hittem, kifogja mutatni, hogy a természeti törvények a szellemi világban is érvényesek, tehát . . . “ etc. s itt felsorolja tételeit s utánnuk még hozzá teszi; „Olyanokat, vagy efféléket hittem és vártam czirne után e könyvtől“. — Megbocsásson, de az olvasó mégis okvetetíemil arra gondol, hogy mindezeket várta, és éppen a kezében levő könyvtől várta. S csupán azért sorolja föl azokat, mert nincsenek meg benne, sőt ez a könyv éppen azok ellen tanít.

Azokra a tételekre megmondottam a magam véleményét. Nem is vesződném velük most sem, ha Rácz ur bizonyításai nem hagytak volna magok után kívánni valót. Rácz ur első tételének értelme: a tudomány sem a természetben, sem a vallásban nem engedi meg a csudát. Erre azt kérdeztem: „nem tudom, hogy a doctor ur tulajdonképen mire czéloz. Meglehet Drummond amaz egynéhány nyilatkozatára, hogy mysterium környez bennünket“. Ebből kitetszik, hogy én Rácz úrról feltettem, miszerint nem tudja a miraculum és mirabile közt levő különbséget. Viszont Rácz ur válaszából kitetszik, miszerint nagyon is jól tudja azt a distinction Ámde feleletében nyomát sem találom annak az útbaigazításnak, a miután kérdzősköátem, bogy t. i. Drummond miben és hol vétett eme tétel ellen?

Most már látom, hogy Rácz ur a lélek halhatatlansága felől nem materialista nézeteket táplál, hanem egy nagy tekintélyre, Wundt európai hirü psychologusra támaszkodik. De engedjen meg, a mit Wundtól idéz, abból nem igen lehet kiolvasni azt, a mit kegyed kiolvas. Szerintem nem igen beszélhetünk „a szellemi fejlődés folytatásáról minden bármikor és bárhol elért határon túl“, ha mi a testi élet megszűnésével az egyedi lélek életének megszűnését is valljuk. A test halála után való szellemi tovább létezésnek, és a szellemi fejlődés folytatásának — egész általános értelemben véve is — csak úgy van értelme, ha az egyedi lélek nem olvad föl az általános létbe, hanem megtartja tovább is individualitását. Megvallom, e tárgyban minden fllosofusi okoskodásnál többre tartom Jézusnak a hitetlen sadduceusokDak adott eme feleletét: Isten mondá: „Én vagyok Ábrahámnak Istene és Izsáknak Btene és Jákobnak Istene: Az Isten pedig uest holtaknak, hanem élőknek Istenek“. Máté 22. 32.

A mi a jövő életről való nézetemet illeti, Mgyje el Rácz ur, hogy az üdvösséget én is Isten szabad adomáit} ának tartom. Az üdvösséget én sem az érzékies örömökbe és gyönyörökbe helyezem; hanem a bűntől, a bűnös hajlandóságtól való megszabadulásban, a tökéletességben, Isten ismeretében, szemetében és az ő hozzá való hasonlatosságra való végtelen fejlődésben és haladásban találom. Nem helyeslem, nem is helyeseltem soha azt a felfogást, mely szerint valaki jutalom reményének fejében keresi és szolgálja Istent. Hanem igenis hiszem azt, hogy Isten keresése és szolgálata — már magában véve —