Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-11 / 32. szám

507 DIJNÁNTÚLIPROTESTÁNS LAP 503 III. Rendes tanítóságok 400-ra emeléséhez szük­séges : 1. Bars egyházmegyében tizenkét állomás után 1227 forint. 2. B.-Somogy egyházmegyében tizennyo’cz állomás után 1725 írt. 3. Dr.-Palánk egyházmegyében két állomás után 347 forint. 4. Komárom egyházmegyében huszonegy állomás után 1767 frt. 5. Mezőföldi egyházmegyében hat állomás után 284 frt 6. Őrségi egyházmegyében 10 állomás után 834 frt. 7. Pápa egyházmegyében 20 állomás után 2113 frt. 8. Tata egyházmegyében nyolcz állomás után 968 frt. 9. Veszprém egyházmegyében tizennyolcz állomás után 2227 frt. Összesen 115 állomás után 11.490 frt. IV. Korpótlókra kell 22,150 frt. Összesítés: I. Minimális összegre 3888 frt. II. Má­­sodtanitóságokra 400-ig 13,890 frt. III. Rendes tanítósá­gokra 400-ig 11,490 frt. IV. Korpótlék 22,150 frt. Fede­zendő összeg 15,418 frt. Szekeres Mihály. esperes t,. b. elnök. Jegyzetek Berzevitzi Gergely evangélikus Inspek­tor 1822-ik évi munkájából. III. Ki hitte volna, hogy a vallási törvénynek követke­zendő szavaival: „Midőn a katholika vallásból az evan­­gelika vallásra való általmenetel, a R. catbolica vallás princípiumainak ellenére van: tehát az ilyen esetek Ő Császári Királyi Felsége eleibe terjesztessenek, hogy az általmenetel gondolatiamé ne történjék“, üldözésre, és a legutálatosabb erőszakoskodásokra éljenek v.ssza? A gyermekek szüleiktől hajdúk által elragadoztat­­nak, a házaspárok egymástól elszakasztatnak, a tisztes­séges virtusos emberek, a tolvajok és gyilkolok között tömlöczöztetnek, velek rosszul bánnak, a legrettenetesebb lelki szenvedésekkel kinoztatnak. Valóban evangyéliom szerint való mártírok. Es ez mind azon szóknak erejénél fogva. Nem az ország törvényének, hanem a kath. vallás­nak van éli énét e az általmenetel, azt mondja az artikuius, nincs megtiltva az általmenetet, csak gondatlanul ne tör­ténjék. azért terjesztessék ő Felsége eleibe; nem keli azt a Királynak tiltani, hanem a 6 heti tanítás által akadá­lyoztasson az meg, hogy gondolatiam ne történjék. Bogy lehetne vétek vagy gonoszság az országba hevett egyik vallás­ból a másikba való általmenetel? Azt éppen nem lehet gon­dolni, hogy a magyarországi fényes uralkodó cath. eklé­zsiából az elnyomatott, üidöztetett evangélikusokhoz való általmenetel másból történhetne meg, mint meggyőződés­ből, midőn nem csak az, hogy semmi haszon nincs benne világ szerint, sőt inkább nagy károkkal van összeköt­tetve. Mária, egy utálatos atyáuak szép leánya, gyermek­ségétől fogva egy nemes evangélikus háznál neveltetett. Midőn 15 esztendős volna, a rósz erkölcsű atyát megfog­ták rekrutának; ez hogy Magát megmentse a katonaság­tól, a kath. vallási a általment. Három esztendővel ez után a leánya ellen panaszt tettek, hogy megátalkodva meg­marad az evangelika vallásban. A vármegyéről kikülde­tett szolgabiró megparancsolta neki, hogy tartozik pápis­tává lenni, a gazdának pedig, hogy őtet házától elküidje,. a hol a kath. vallás gyakorlásában akadályoztatik. Mi­dőn ez mindjárt meg nem lett, a helytartó tanács paran­csolatja következtében, a gazda ellen processust indítot­tak; a leányt pedig tanítás végett egy katholikus papnak általadták, még pedig maga tulajdon költségén való életre. A leány nem akart elmenni, azért is megkötözve elvitték. A pap igen keményen bánt vele, éhséggel és szomjúság­gal kinozta, boszorkányokkal ijesztette; későbben bele szeretett, és azután másképpen kinozta őtet. Mária ellent állott, és hasznát vette ezen nagyobb szabadságának arra, hogy élete veszedelmével elszökjön; mert egy sebesen folyó vizen menvén keresztül, abba bele fulladt volna, ha egy halász ki nem fogja. Hijába tett ő a pap ellen panaszt, nem hittek neki. és az ő állításának. Midőn ma­gát elszánva, megkeményitette akaratát abbau, hogy pá­pistává nem lesz; három hónapig becsukták tolvajok és gyilkosok közé. Ebben az áristomban a hajdúktól és vele levő foglyoktól a legnagyobb méltatlanságot szenvedte. Midőn aludt, meleg hamut hintettek rá, becsunyitották a fazekát, melyben magának főzött; a férgekkel leginkább tele levő foglyoknak fekvő helyére kellett neki feküdni. Panaszkodott, de a bizonyságok ellenkezőt állítottak, s azután mint hazugot megbüntették. Három hónap múlva az áristomból kieresztették, de egyszersmind keményen megtiltották neki. hogy evangélikus templomba ne men­jen, evangélikus urnái ne szolgáljon, evangélikushoz férj­hez ne menjen, s magát evangélikus prédikátorral ne co­­puláltassa. Elment Bécsbe, audiencziát nyert 0 Felségé­nél. és bepauaszkodta az ő nyomorúságát; a Császár ke­gyelmesen azt felelte; ő senkit sem akar arra kényszerí­teni. hogy katholikus legyen, az ő magyarországi birái elfogják itélui az ő ügyét. A leánynak instantiája a ma­gyarországi udvari cancelláriára jött, a mely azt iudor­­salta reá: „mivel recursusa az ő megátalkodottságának (protervia) ujjabb bizonysága: tehát még egyszer tanításra adassák“. Ekkor egy öreg paphoz ment, a ki keveset tö­rődött vele, hanem dolgoztatta. A kiállott 6 hét után, megtagadta tőle a bizonyság levelet, elkiiidötte magától. Mária ismét köuyörgött az ő vallásának szabad gyakor­lásáért. Egy vármegye deputatioja megkérdezte őtet, hogy micsoda ok. t adja a kath. vallástól való idegenkedésé­nek. Mit tudnak az ilyen emberek a dogmatikához. Mária azt felelte • ő tiszta szivéből az evang. vallást szereti, a melyért olyan sokat szenvedett; sem az ostyát, sem a szenteket nem imádhatja, és a fülbe gyónást csúnya ol­dalról tanulta megismerni. Erre jött egy Dicasteriumi re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom