Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-04 / 31. szám
489 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 490 minden ellen nézetet annyira képtelennek tart, hogy ellenfelét, mert az nem azt hiszi, a mit ő, nem azt tartja a keresztyónség lényegének, a mit ő, nem azon az utón akar íiclvözülni, melyen ő, — egyenesen vallási nihilizmussal vádolja. Föl se tételezi, hogy talán azt is tiszteletre méltó indokok vezérlik gondolkodásában, meggyőződésében; nem, a ki másként hisz, az— semmit sem hisz! A római egyház csak a maga tanát és egyházi rendszerét tartja egyedül üdvözítőnek, Csizmadia ur tovább megy, ő a másként hívőket egyenesen hit és Isten nélkül valóknak nyilvánítja. Vájjon nem jogosan nevezték-e hajdan a törökök a magyarokat hitetlen gyauroknak, ha ma. a XIX. század alkonyán, a műveltség és felvilágosodás zo mánczával ékeskedő hithősök is ezt teszik? De nézzünk szembe Csizmadia ur támadásaival! Legelső sorban azért támad meg engemet, hogy én Drummond müvétől a tudományos jelleget elvitatom, vagyis azt állítom, hogy e mű — bár tudományos alapon felépült — épitő irányú munka: a tudós benne csak a proposítiot állítja fel, de az összes következtetéseket a pap vonja ki. Én most is azt hiszem, hogy mindenki, a ki e müvet elolvasta, ebben nekem (ki ez iránt a szerző nyilatkozatára is támaszkodom) igazat fog adni. Annyit én is elismerek, hogy „szerző az újabb természettudomány vívmányaival, fölfedezéseivel ismerős és azokat alkalmazta is“, de ennél tovább nem mehetek; Drummond se új adatokat nem hoz elő, se ismerteket uj csoportosításban, új világításban nem ad elő, hogy igy azokból mintegy újabb tudományos eredményeket vezessen le. Ha valaki a mi Természettudományi Társulatunk kiadványait olvassa, csupa ismerős dolgokat fog Drummand előadásában találni. De a mi legfőbb arra nézve, hogy e müvet ne a szigorúan tudományos, hanem inkább az épitő irodalom termékei közé soroljuk, az módszere, eljárásmódja : ő a természettudományi részleteket mindenütt az egyes fejezeteknél csak alapnak, kiindulási pontnak veszi, hogy erre építse az Isten országáról való tanításait, végeredményében minden egyes fejezet a szellem-világ (Isten országa) mivoltát, jellemző vonásait mutatja be, azok megvalósítására ösztönző modorban, bizonyító erősségül megszámlálhatatlan menyiségü bibliai idézetre támaszkodva. Én pedig úgy tudtam, hogy a szellemi (pneumatikus) világ a hit. nem pedig a tudomány birodalmába tartozik, s a biblia idézete* vallásos, nem pedig tudományos munkákban szoktak erősségül felhozatni. Mert, hogy tovább ne menjek, azt aligha fogadhatnám el tudományos szem pontból bizonyításnak, a mivel Drummond a biogenesis törvényének a szellemi világban való érvényességét bizonyítja. A mily zárt ajtó van, mondja Drummond (37. 1.), a szervetlen és szerves világ közt, ép oly záit ajtó van a természeti (psychikus) és szellemi (pneumatikus) közt; ember azt fel nem nyithatja, csakis a felsőbb világból benyúló kar emelheti fel az alsóbb világ tagját a felsőbbe. S mi a bizonyíték erre: két bibliai hely (János ev. II. 5—7, és I. János V. 12*), melyek kímutathatólag nem Jézustól származó kijelentéseket tartalmaznak, melyek jóval későbbi kor felfogását tükrözik vissza, ponelyek közül az utóbbi nem is mint Jézustól való van feltüntetve, hanem csak róla állittatik. Kérdem: tudományos bizonyíték ez? ez adja meg Drummond müvének a tudományos jelleget? Vagy nézzük meg a Növekedés czimű fejezetet! Nem teljes egyházi beszéd e ez, ezzel az alapigével: Vegyetek estetekbe a mezei liliomokat, mi módon növekednek, — s a növények növésének 2 jellemző tulajdonságát: a spontaneitást és a titokzatosságot kiterjesztve a lelki életre is; máskülönben pedig az egész fejezet egy képtelen, úgy az egész müvei, mint minden tudományos tapasztalattal ellentétben álló, s a vallásos életre irányuló következtetéseiben is a világért sem ajánlható paradoxon. Avagy az adja meg a műnek a mélyebb tudományos jelleget, hogy Drummond a biológiai tényeket és törvényeket a szellemi (peumatikus) világi a is alkalmazza, ott is érvényeseknek tünteti fel! De hiszen miként Jézus remek példázatait a kiindulási pont: a természet valamely jelenségének mélyreható megfigyelése, s Isten országának ahhoz való hasonlítása nem tette tudományos értekezésekké, épúgy nőm teheti e hasonlatok, analógiák sorozata a Drummond könyvét se. Az egész mű szép, szellemes, bár olykor erőszakolt hasonlatok, analógiák összege, — de a hasonlat és analógia, a mint nem is kizárólag tudományos eljárás, úgy nem is tudományos bizonyíték. Az analógia szerint való következtetés, ha ugyanazon fogalom-körhöz tartozó dolgoknál alkalmazzuk csak valószínű, lehető, de sohasem, feltétlen érvényű (mint például, ha a föld és a Mars-bolygó közt levő megegyezések alapján azt következtettem, hogy a Marson is van élet, vannak élő lények), más-más körhöz tartozó dolgok közt (mint Drummond müvénél is) pedig csak az illustrálás, megvilágítás értékével bir, mint például, ha a nyelvek életét, fejlődését, virágzását, hanyatlását a növények életéhez hasonlítom. Azt én is elismerem, hogy müvében mély szellem, magvas felfogás, széles látókör, az élet jelenségeinek beható megfigyelése nyilvánul, de hisz ezek például Tompa „Olajág“ ában és egyházi beszédeiben is megvannak, a nélkül,hogy ez által épitő jellegüket elvesztve tudomámányos munkákká válnának. Sárospatak. (Folyt, köv.) RÁcz Lajos. Jegyzetek Berzevitzi Gergely evangélikus Inspektor 1822-ik évi munkájából. II. Mint a magyarországi evangélikusok állapotjárói való tudósítások folytatása, — ezen következendő két esetek itt helyet érdemelnek. A magyarországi nem régen felállított uj püspök-
