Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-07-21 / 29. szám
455 DŰNANTÜLT PROTESTÁNS LAP 456 hogyan állt eló ez a világ, mely Schiller Harangdalánál talán valamicskével csinosabb kis munka? Vájjon feltehető-e , hogy a Chaosban már létező öntudatlan és holt auyag parányok önként sorakoztak és rendeződtek? S ha mégis van Isten, a ki beláthatatlan idők előtt az anyagot úgy alkotta, hogy abból élő lények állhatták elő, végelemzésben nem Isten-e az élet adója? S ha a teremtési actus által az élet folyamatot megindította, mi szükség van a spontán generatiora? S ha van Isten, aki a világot teremté s a ki megszeghetetlen törvényeivel kormányozza az universumot, vájjon nem Ura-e 0 e világnak s az általa adott törvényeknek ? Elég az hozzá doctor ur, valami szerfölött szánalmas látvány az, hogy a tudósok meglehetős nagy serege a tudatlanok még nagyobb seregének tapsa mellett próbáljak szétrombolni a teremtő és gondviselő bölcs Istenben való keresztyéni hitet. Hát nem szánalmas és nevetséges pl. Tyndall erőlködése, a ki a víznek a más egyéb anyagoktól eltérő ama tulajdonságát, hogy a -f- 4 hőfoknál a legsűrűbb, csak esetlegesnek, csak a természet játékának tartja. Sehogy se akarja benne felismerni egy magasabb akaratnak a vizi fauna és Hóra megtartására irányuló intézkedését. Mert hát akkor czélt, vagy is jobban mondva czéltudatos intézkedőt, Istent kellene elismernie. Mig ellenben mások nagy kegyesen megengedik, hogy Isten lehet, legalább Öt végső okul felveszik, mint pl. Du Bois Reymond és Kr. Rácz Lajos ur, de nem tudnak menekülni a deista felfogástól. A jó Istent erőnek-erejével pensionálni akarják. Hiába van a természet, a világ történelem, az erkölcsi világ rend számtalan jelensége, melyek mind azt hirdetik, hogy Isten él és ur alkodik, hogy ő benne élünk, vagyunk és mozgunk. És bátor vagyok kérdezni Rácz in tól: ha van Isten, melyik a hozzá méltóbb felfogás, az-e ha a deistákkal nyugalomba helyezettnek tartjuk, vagy a pantheista filosofusok agyréme sze rint Istent az emberiségben öntudatra ébredt világszellemnek tekintjük, vagy a keresztyén theismussal a világban immanens bölcs jó és gondviselő Istennek ismerjük? De mindenek fölött legtöbbet ér, legkedélyesebben hangzik Rácz urnák egy merész kijelentése, a mely az ő informálásának alaposságát és elfogulatlanságát legjobban jellemzi. Nevezetesen Drummondnak a „szellemi világról“ való felfogásáról a Doctor ur jónak látja, a világba kiáltani : „szerző azonban egészen másra gondolt e műve megírásánál és egészen mást nyújt abban nekünk.“ És elég szerény Drummond részéről csupán csak tévedésnek venni, hogy azt a kifejezést bibliai értelmében használja. Az ilyen feltevések ifjúsági önképző körökben, kezdő Írók első zsengéjének elbírálásánál bizonyára sokszor helyén valók. De egy első rangú Íróval szemben, a ki ugyancsak tud a tollal bánni, talán érdemes volna kétszer is meggondolni, hogy az olyan kijelentést papírra lehet-e vetni ? S mivel a Doctor ur oly szilárdan tartja magát, engedje meg azt kérdeznem, hogy gondolat olvasó vagy Drummond megsúgta önnek sub rosa, hogy bennünket akarva, nem akarva, de rászedett ? Vagy talán — el sem olvasta ön Drummond könyvét ? Hiszen ha elolvasta, akkor észre kellett vennie, hogy Drummond egyes természeti törvényeknek egyes szentirási helyekkel való azonosságát mutatja ki. És igy fájdalom nem ügyelhetett arra, hogy ki, miként vélekedik e tárgyban. És épen ezért ne vegye rósz néven a Doctor ur, ha kellemetlenséget mondok, de kénytelen vagyok vele. Kénytelen vagyok kimondani, hogy tulajdonképen ön téved. Téved Ön először is abban, hogy azt hiszi, mintha az angul tudósok is csak arra valónak tekintenék a szentirást, hogy legyen mit lenézni, kigunyolní, tépni, szakgatui, agyon kritizálni. De téved még Ön abban is, ha felteszi, hogy egy komoly és becsületes tudós mást adhat, mint a mit kutatása eredményeként összegezhet. A doctor ur „lelkének alapirányát“ megismerve, nem csodálom, ha a Biogenesis czimii fejezettel nem tud kibékülni. A tudós uraknak botrány kövük az, mert ha az igaz, Isten léteiét nem tagadhatják kényük kedvük szerint. A latitudinarius theologusoknak és unitárius hajlamokkal rendelkező uraknak szintén nem tetszik — mert ha a biogenesis természeti törvénye igaz: úgy Drummondnak belőle a szellemi világra kivont következtetése is igaz. E szerint a keresztyén vallást nem vonhatjuk le a puszta moral niveaujára. Hiszen rettentő nagy baj is lenne, Istent elismerni a természeti világ éltetőjéül, Krisztust az uj élet szerzőjéül! Hát tisztelt moralizáló urak, nem lennének szívesek megmagyarázni: ha a kér. vallás csupán moral — miért az iskolákat nem végzett názáreti bölcs találta ki, miért nem valami tudós rabbi? Ha a keresztyénség csak moral, „csupán a szív és elme nemes hevüléséből és becsületes törekvéséből áll“ — miért van az, hogy Jézust az evolutio daczára a milliók és milliók nemcsak hogy rég túl nem szárnyalták, hanem még ma se érte el senki ? A dolog úgy áll tisztelt doctor ur, hogy a spontán generatio az ős görög bölcselők gyermekes álma. S a mai korban élő tovább álmodóinak addig nincs joguk szólani, vagy a biognesist megtagadni, mig csak élet képes állati csírát, vagy csak egy parányi csira képes növény magvat előállitaui nem tudnak. És ha Drummond a természet tanúbizonyságával megerősíti az írott kijelentés igaz voltát, egyátalán nem „kevély tant“ hirdet. Sőt inkább az a kevély tan, mely az isten kegyelmét semmibe se veszi. A természet törvénye által igazolt és megerősített bibliai tannal bátran kimondhatjuk: csak a hiszékeny tudatlanság mondathatja az emberekkel, hogy mindegy: akár Jézusra, akár Mohamedra, akár Buddhára vagy Confuciusra esküsznek. Lám Hartiueau, hires unitárius filosoíus, a ki Jézust „máként,“ bizonyára az Ön módja szerint „tiszteli öt pontban foglalja össze a kér. vallást. Azt mondja róluk, hogy azok „a változhatatlan igazság erős sziklája, magasra kiemelkedve az emberi vélemények hullámzó árjából“. Ez öt pont közül egy igy hangzik: „Jézus az Istennek tökéletes erkölcsi kijelentése“. De fájdalom! nem teszi hozzá Buddhával, Mohameddel etc. egyetemben. Sőt mint láttuk, eszeágában sincs ezeket vele egyrangba helyezni. Igaz, hogy csak ő is „moralizál“. No persze mivel
