Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-14 / 28. szám

445 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 446 minden üldözés, és türedelmetlenség szomjúhozása felett felemelkedett igazság szeretetéhez. A császári királyi örökös tartományokban a protes­tánsoknak minden törvény nélkül, a fejedelemnek jó aka­ratjából, jobb dolgok van. mint nekünk a constitutiónak fuudamentomos Törvényei mellett: miért ne bátorkodnánk mi is reményleni azt, hogy kegyelmetes igazságot talá­lunk Felségednek dicső trónusánál! A mi egyházi Jus­sainknak és országos Törvényeinknek erejek szerint Fel­séged a mi oltalmazónk, és azon igyekezünk, hogy a mi tántoríthatatlan .és semmi külső függéstől meg nem gyen­gített hűségünk, és engedelmességünk által azt meg is érdemeljük. Felséged nincs a Dicasteriumok Ítéletekhez köttetve, tulajdon királyi hatalmából szolgáltathat miné­­künk Felséged igazságot és azon sok nyomorgattatása­­inknak és panaszainknak véget vethet. Méltóztassék Csá­szári Királyi Felséged megparancsolni, hogy a Bécsi és Linczi Békességkötéseknek, és az olyan igen félre ma­gyaráztatott vallási utolsó Törvénynek értelme szerint, ezen most nem régen feltalált Elenchusok, Reveraalisok, Fiskális actiók, hajdúk által való térítések, tömlöczözte­­tések, a gyermekeknek az ő szüleiktől való elragadtatá­sok, a házas pároknak egymástól való elszakasztások és ilyenféle minden erőszakoskodások, mint a Catholica val­láshoz illetlenek, — a mely bizonyosan az ő nagy méltó­ságánál fogva, nem szorult arra, hogy ilyen eszközökhöz nyúljon — eltöröltessenek; hogy a szülőknek megenged­tessen az, hogy az ő gyermeküket 16 esztendős korukig abban a vallásban neveljék, a miben akarják; hogy 16 esztendős koruk után csak a kikre a katholika eklézsia számot tart, a hatheti tanítást a legközelebb levő papnál állják ki, és ha ők azután az ö szüleiknek szabad vá­lasztásánál fogva az Evangelika vallásra határozzák ma­gokat, abban békével meghagyattassanak. Valósággal, ha az Evangelika Eklézsia is keresz­tyén Eklézsia, ha Magyarországban törvényesen bevéte­tett: ugyan hog}r lehet büntetésre méltó dolog anuak sorsosinak lenni? Ha a katholika Eklézsiának Hittudo­mánya szerint az Isten ajándéka a hit: ugyan hogy le­het azt az embert megbüntetni, a ki elég boldogtalan az által, hogy ezt az ajándékot nem vette. Ha a Krisztus maga azt mondotta, hogy minden ember azon vallás sze­rint ítéltetik meg, a mely az ő szivében van: miképpen lehet az embert külső hatalom által arra kényszeríteni akarni, hogy az ő szivébe mást vegyen be, mint a mi abban van?! A legmélységesebb tiszteletnek legbelsőbb érzésével, mind halálig maradunk Császári Királyi Felségednek leg­hűségesebb, legengedelmesebb alattvalói, az Augusztái vallástételt követőknek Tiszamelléki Superintendentiája, a mi Districtualis Gyűlésünkből Lőtsén Junius hónap 24 én 1820-ik Esztendőben. Berzevitzi Gergely evangélikus Inspektor és több vármegyék táblabirája után közli Nagt Sándor. csököli ref. lelkész. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — A csurgói ev. ref. főgimnáziumban az érett­ségi vizsgálatok junius 24. 25. és 26-ik napjain tartattak meg, dr. Tóth Lajos egyetemi tanár, mint kormány kép­viselő, és Verbay István mint egyházmegyei megbízott elnök jelenlétében. Az érettségi vizsgálatra jelentkező 32 tanuló közül Írásbelit tett 32; szóbelit ugyanannyi, még pedig következő eredménynyel: jelesen érettnek nyilvá­níttatott 5, jól érett lett 4, egyszerűen érett 17, két, ille­tőleg három hónapra visszautasított 6 tanuló. Ezeken kiviil egy tanú ó ismétlő javító vizsgálatot tett a latinnyelvből s ez úttal sikeresen. A jelesen érettek: Alszeghi Győző, Kemény Náthán, Rácz Dezső, Vágóéi* Ádám és Vajthó Jenő. — A csurgói főgymn. épitése. Az „Iskolai Szemléd­ből olvassuk, hogy a csurgói ev. ref. főgimnázium igaz­gató tanácsa jun. hó 29-én gyűlést tartott, melynek leg­fontosabb tárgya az építkezés megkezdésének kérdése lett volna, de tulajdonképeni határozatot nem hoztak, mivel e napra nem jött le a minisztériumtól helybenhagyott épü­letterv és költségvetés, valamint hiányzott a miniszteri leirat is a megígért s hátralevő épitkezési segélynek az állami költségvetésbe való felvételéről és miként leendő folyósításáról. Hosszabb eszmecsere után — egj^előre — abban állapodtak meg, hogy az építkezést elhalasztják a jövő tavaszra. Egyúttal intézkedtek a már többször siker nélkül kihirdetett németnyelvi tanszéknek ellátásáról We­­neczianer L. dr. csurgói rabbi által, vagy ha ez nem si­kerülne. a pályázatnak újból való kihirdetéséről. Még több személyes természetű s kisebb ügy került elintézés alá. Végül Csorba Ede ügyvéd s igazgató-tanácsi tag jelentette be 100 frtos alapítványát azon gimn. tanuló ré­szére, ki a természetrajzban ki fog tűnni. Csorba urnák: ez már a negyedik alapítványa; 100 frtot ajánlott ;fel már előbb a tanári nyugdíj-intézet alaptőkéjének gyarapítá­sára, 100 frtot —illetőleg annak kamatját — a legjobban szavaló tanulónak s ugyanannyit a természettanban leg­kitűnőbb növendék jutalmazására. — Előfizetésre való fölhívás! A magyar helyes­írás és a helyes magyarság czimü művem sajtó alá ren­dezésére a szükséges anyagi eszközök híján ez utón for­dulok mindazokhoz, akik érdeklődnek édes hazánk nyelve iránt. Könnyen forgatható és használható könyvet szer­kesztettem azok számár'., akik törődnek azzal, hogy írá­suk és beszédjük helyes és magyaros legyen, hogy föl­­világositásitásul, útbaigazításul szolgáljon. Különösen az ortográfia és a stilus rosszul értelmezett, téves vagy vi­tás és nehezebb pontjaival foglalkozom, hozzácsatolván egyes fontosabb ide tartozó grammatikai dolgokat is. A mű ára egy korona és 1895. szeptember 1-én fog megje lenni; ugyanekkor küldöm meg az egyes példányokat az előfizetőknek. Kérem a szives megrendelőket, hogy a könyvnek a kellő időben való megjelenhetése tekintetéből az előfizetésre szánt pénzt nevemre czimezve Felső-Rajk-ra (Zala-megye) postautalványon mentül előbb megküldeni szíveskedjenek. Budapesten, 1895. júl. 1-jén. BéldiMikály.

Next

/
Oldalképek
Tartalom