Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-07-14 / 28. szám
439 DÚNANTŰLT PROTESTÁNS TAP 440 nagyobb csoda? A tudomáuy megoldotta talán már a lét nagy talányát? Tudomásunk szerint a mélység és magasság titkai nincsenek még mind kifürkészve. Tudomásunk szerint a bölesek köve még nincs feltalálva. Vagy igen? Iiácz ur várta volna még annak a kimutatását is : „ha a lélek működése a testhez van kötve, a halál pedig az egyedi életnek megszűnése, az egyedi lélek további életéről se lehet szó“. Egész önkénytelenül tóiul ajakamra a kérdés: „Doctor ur, mit vétett önnek a tudomány, mit vétett önnek Drummond, hogy ilyesmit vár tőlük föltétlenül? Eddig óbban a jámbor tudatban voltunk, hogy csak a materialisták, a tudomány e dilettánsai és azok, a kiknek okuk van félni a jövő élettől, tagadják a lélek halhatatlanságát. De hát miért is kellete a tudománynak okvetetleniil ledönteni a kér. vallás emez alaptanát? S szabad kérdezuem a természet tudomány melyik ága rombolja azt össze? Az astronomia, a fizika vagy a chemia? Ezeknek, semmi köze hozzája. A biológia pedig, mint Drummond kimutatja, tudományosan igazolja és megerősíti. Ismétlem, miért is várta ön Drummondtól az ellenkezőt? Elhiheti nekem, hogy az az ur nagy tudós, a ki a többek közt a psychologiához Js ért. S onnét igen jól tudja, hogy a léleknek vannak olyan functiói, a miket materialista álláspontról megérteni, megfejteni teljes lehetetlenség. De meg Drummond nemcsak nagy tudós, hanem okos ember is. Ezt csak azért emlitem fel, mert mint tetszik tudni, Arany Jánosként van elég tudós, „a kinek nagy a tudománya, de kevés a vágott dohánya“. Kos hát az a skót tanár okos ember is, a ki el szokta mindennek gondolni az elejét is, a végét is. Nagyon jól tudja 0, hogy a materialistikus nézetből szerfölött fura balgaságok jönnek ki. így pl. ha a léleknek nevezett valami nem egyéb, mint az agy működése; ha a gondolat csak váladéka az agynak: a gondolat akkor abból áll elő, a mit az ember megeszik. Ha igy áll a dolog, akkor fölösleges czikkezni, fölösleges könyveket Írni, fölösleges iskolákat tartani, fölösleges tanítókat, tanárokat alkalmazni. Csak egy kosztra keli az embereket fogni, csak ötletes és gondolattal bővelkedő eledeleket kell nekik adni: mind elmések és tudósok lesznek. Sőt tetszés szerint lángelméket is lehet termelni. Mert egy igen bölcs doctor szerint a lángelme = idült gyomorhurut. Azt hiszem, a különféle fő-, közép- és elemi iskolákat fentartó testületek örömmel fogják venni az ilyen elméleteket, mert sok haszontalan és fölösleges kiadásoktól meg fogják magokat kímélni .... Várta még Iiácz ur azt is: „ha a természeti világ körében minden történésnek meg van a maga oka, meg van annak a szellemi világban is, s igy oknélküli és pe dig testünkre befolyást gyakorló oknélküli cselekvésről nem lehet szó“. Isten látja lelkemet, Drummond munkáját át — meg át olvastam eredetiben, nyelvünkre is lefordítottam: de nem tudok rá emlékezni, hogy benne csak egyetlen egy parányi szót találtam volna, a mi Rácz urnák okot és jogot adott volna erre a kijelentésre. Doctor ur, doctor ur! ez már rámalmazás számba megy. (Folyt köv.) qs L Könyvismertetés. Munkácsy Sándor egyházi beszédei. I. kötet. Kiadja Bocsor Lajos. Ára 1 frt 60 kr. (Vége.) Szinte valószínűleg kútfők felhasználásával készültek s a most említetteknél sokkal jobbak a 3-dik számú, a 11-ik, 12-dik számú összefüggő, a 20-ik és 32-ík számú közönséges, a 18-ik számú húsvéti, a 29-dik számú pünkösti tanítások. Vagy egy-egy alapgondolat vonul, végig mindegyiken, vagy pedig megmarad szorosan a szöveg mellett, s azt fejtegeti mindvégig. Ezeket a beszédeket némi kidolgozással, a 20-dik számút pedig a 2-dik rész elhagyásával, illetve újra készítésével, használhatja bárki is. Tartalom, legtöbb helyütt az egyes gondolatok, s ezeknek jól vagy rosszul felhasználása, vagy is a kidolgozás adja a vezérfonalat, melynél fogva némely beszé- , det kútfő után készültnek, némelyet pedig eredetinek tartson az ember. Ezt a most ismertetett csoportot jellemzi, hogy az ide sorozott beszédek mindegyikében van több-kevesebb szép gondolat, csak az a hibájok, hogy ezek a szép gondolatok, minden összefüggés és rendszer, sokszor minden szükség nélkül, sőt a beszéd egységes voltának (nem találok hamarosan más kifejezést) rovására vannak oda bele lökve; vagy pedig, ha jó az összeállítás, szépek a gondolatok is, vagyis megmaradt szerzó'nk szorosan az eredeti beszéd mellett, legfeljebb csak rövidített valamit rajta. Egészen megfordítva áll a dolog a most tárgyalandó darabokkal. Meg van ezekben az egységes gondolatmenet s ha a théma és a felosztás nincs is úgy megjelelve, mint a magyar egyházi beszédekben szokás, a mi az idegen egyházi beszéd irodalomnak szerzőnkre gyakorolt hatásából önként következik, de ezért mindegyik könnyen kijelelhető; hanem hiányoznak a szép gondolatok, (hiányzik az egyes részek kidomboritásához szükséges tudomány. Az ezen csoportba tartozók tarthatók eredetieknek. Ilyen van összesen tíz. Az 1. 2. 4. 7. 8. 9. 10. 24. 30. és 33-ik számuak. Ezek között is csak kettő van jó s igy használható, u. m. a 2-dik számú uj-évi és a 33-ik számú aratási. A többiek egyáltalában nem használhatók s tartalmuk is oly szegény, hogy könnyebb dolog egészen uj munkát készíteni, mint azokat átdolgozni. Nézzük elsőben is a két jót, a 2-dik és 33-ik számút. Szöveg: „Kívántok valami dolgot, de azért ugyan nincsen — mert nem jól kéritek, hogy a ti kívánságotokra költsétek azt“. Főtétel: miért nem teljesülnek be uj-évi kéréseink'? Mert 1. azért óhajtjuk, hogy a mi kívánságainkra, érzéki vágyainkra költsük azt. 2. mert olyat kérünk, a mit kívánni tilos s az Isten tökéletességeivel ellenkezik. 3. Mert rettegünk a haláltól.
