Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-07-07 / 27. szám
421 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 422 hiifelekezetbeli férfiú is, a legnagyobb rész mégis csak református volt. Szükségtelen leírnom részletesen az egyházi ünnepet, elég jelezni annyit, hogy a szt.-beszéden kívül az úrvacsorájában szintén részesültek a hívek s volt igen épületes confirmatio is. A pünköst ünnepe remek alkuimul kínálkozott a derék fiatal papnak beszélni a szt.-lélekről, ki megtanít minket mindenekre. Hazafias történeti példákkal végezte nagyhatású beszédjét a tíszteletes úr. Feljegyzésre méltó továbbá, hogy istentisztelet után értekezletet tartottak ref. atyánkfiái a végből, hogy jövőre mikép biztosítsák az istentisztelet rendes megtartását s jellemzi az általános lelkesültséget az a határozat, hogy Zeke Kálmán úr indítványára az önadóztatást kimondották s önkénytes aláírással a fenti czélra legkevesebb ezer irtot biztosítanak, mely összeg alapjául szolgál már is id. Fáy Albert s/.ügyi lakos, megye szerte tisztelt birtokosnak nyomban lefizetett 100 írtja s Zeke Kálmán. Fáy Árpád és többeknek iO évi egyenlő részletben befizetendő ugyanannyi összeg erejéig való aláírása. Mily kár, hogy ez az ép oly vallásos, mint Núgrádvármegyében hazafiasnak is mondható mozgalom ezelőtt pár évvel nem indult már meg. Biztos, hogy akkor a b.gyarmathí ev. ref. gyülekezet is ott szerepelne az Istenben boldogult nagylelkű Szíjgyártó Sámuel hagyományosai között; ám jobb későn mint soha. És én bizton hiszem. hogy ref. kedves atyánkfiái ha igy haladnak mint ez évben kezdték, akkor csak rövid idő kérdése az. miszerint ők imaházas leányegyházzá alakuljanak. Adja a magyarok Istene, hogy úgy legyen! A „Nógrádi Lapok és Honfi Híradó“ 24. száma Írja a fentebb említett alapítványról: Az alapítvány mindaddig, a mig Balassa-Gyarmaton esetleg fiókegyház alakullia^a diósjenői ref. egyháznál helyeztetik el. Keményli a lelkes fiókegyház, hogy a mélt. Convent sem fogja tőle segélyét megtagadni. íme ez az a kis mustármag, a melyből véleményünk szerint, ha kitartók lesznek ref. Atyánkfiái (pedig hát ez már vérükben vau) terebélyes fává fog az ő itteni egyházuk felnövekedni. Biztató e tekintetben az a további elhatározásuk, hogy támogatás, segély végett megkeresik felkérik a megyebeli h. h. ref. egyházakat és hitsorsosokat is, mi pedig hisszük, hogy még a más hitfelekezetbeii jó hazafiak is tehetségük szerint készek lesznek önkényt hozzájárulni ref. atyánkfiainak vallásos czéljuk előmozdításához. A historiografus pedig, ki majd hivatott lessz a b.gyarmati ref. egyh. keletkezésének történetét megírni, az alapokmányokban igen sok ép oly szerény mint vonzó nyilatkozatról tehet majd tanulságot; ezek legszebbjével végezzük rövid ismertető czikkünket is: „Azért, még időnk vagyon mindenekkel jól tegyünk, kiváltképpen pedig a mi hitünk cselédeivel“. A nagy apostollal mondják ezt a b.-gyarmati bár csekély számú, de hitbuzgó reformátusok, szívből jövő szavaik a szívhez szólanak. Könyvismertetés. 3Iunkácsy Sándor egyházi beszédei. I. kötet. Kiadja Boesor Lajos. Ára 1 frt 60 kr. A fentebbi czim alatt egy 33 darab egyházi beszédet tartalmazó füzet jelent meg. Az egyes beszédek részint eredetiek, részint utándolgozottak, mert mint a kiadó megjegyzi, „sokra fel van jegyezve az „eredeti“ szó, sokra a forrás, mely után dolgozott ft. i. az iró). Ebben a füzetben mindössze 5 beszédnél van megjegyezve a forrás, az pedig, hogy melyik eredeti, egyetlen — egynél sem, — s igy, miután a forrás ismeretlen,, nem marad más hátra, mint részint a tartalom, részint a kidolgozásmód szerint osztályozni a füzet darabjait. Ezen elvet tartva szem előtt, három rendbe sorozhatok az itt közölt egyházi beszédek. Az elsőbe tartoznának azok, amelyeket, nincs ugyan megemlítve a forrás, de mégis kútfő után készítetteknek, tehát kéteseknek tartok; a másodikba azok. amelyek tán eredetiek, s a harmadikba a forrás után készültek. Lássuk tehát elsőben is a kéteseket. A felületes kidolgozás jellemzi általában az egész, füzetet, de különösen az ezen osztályba sorozható 18 beszédet, melyek közül mindössze nyolczat lehetne kisebbnagyobb átdolgozással használni, a többi tizet pedig vagy egyáltalában nem, vagy csak igen messze menő átalakítással. A legtöbb beszédben e 18 közül — felosztás csupán csak egyben a 29-ik szániu pünkösdben lévén, részekről nem beszélek — az alap, a főgondolatok úgy el vannak mosódva, hogy csak nagyon figyelmes átolvasás után tudja az ember felfedezni. Arra pedig, hogy egyszeri elmondás után a tartalom tisztán, világosan álljon a hallgatóság, kivált kevésbé miveit hallgatóság előtt, oly szónoki művészet kivántatnék, aminő csak kevés embernek jutott osztályrészül. Ehhez járul az egyes alapgondolatok nagy aránytalansága s e mellett, daczára, hogy némely helyen az alapgondolat jelezve vau, minden előkészítés nélkiii egészen más gondolatkörnek előrántása. Ám lássunk példákat. Vegyük a 27-dik számú pünkösd beszédet. Alapigéje: „A ti mennyei Atyátok ád Szent Lelket azoknak, akik ő tőle kérendik. Ezen szent írási hely alapján, úgy látszik, mintha felállítaná a fő-tételt — nincs ugyan semmi összefüggésben a szöveggel — hogy: „A Jézus a Szt. Lélek által folytatja munkáját az anyaszentegyházában, az adott alakulást annak az első Pünkösdien, az annak éltető lelke maiglan is“. Eltekintve attói, hogy van-e valami összefüggés a szöveg és a főtételnek látszó alapgondolat közt’? vizsgáljuk tehát a — mondjuk — főtételt. Ezen főtétel alapján: „A Jézus a Szt. Lélek által folytatja munkáját az anyaszentegyházában“, lehetett volna magyar ember szája-ize szerint való épületes prédikációt tartani az itt is előforduló — a szerzőnek nem 27*
