Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-16 / 24. szám

375

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

376

ben is már ez ideig is 1700 frt az illyen czimü kiadás; éppen igy van ez a reparatio szükségletnél is, - eddig se volt elég 500 frt, - ezután pedig még kevésbé lesz elég, mert az eddigi épületek fentartásához hozzá jön a nag}r uj épület fentartása is. A fedezetre is van megjegyzésem, még pedig az 1251 frt haszonbérre, mely eddig is csak 1001 frt volt, — ha pedig az uj épület a tervezett helyére felépül, 241 írttal még fogyni fog. Szükségleti kihagyások is történtek t. i. 6000 frt tandíjnak megfelelő tartalék alapi 600 frt; ez esetleg elhagyható, de Virág István 300 frt. életjáradékát el nem engedi, pedig ennek fedezéséről sincs gondoskodva. — Kihagyott szükséglet tehát 800 frt.

Csak az eddigiekből is tehát — bár a fedezet, illetőleg a bevétel ezen ujabbi tervezetnél 2737 frtal emelve vau — világosan kitűnik, hogy a bizottság ez ujabbi munkálata sem áll egészen reális alapon. Menjünk azonban tovább.

Egy lényeges dologra hívom fel az ügy iránt érdeklődők figyelmét: a szükségleti k) p. alatt ezt olvassuk: tornatanár ötször 50 frt. korpótlékja fedezésére 125 frt. Ugyde ily czimen, még egy krajczár sem esedékes, — legrosszabb esetben 3 év múlva következik be az első 50 frt. Miért vett fel hát a minísteri biztos ur évi szükségletképpen már most 125 ftot? Hát kérem azért, hogy ha majd mind az öt 50 ftos pótléka bekövetkezik a tornatanár urnák, — a midőn majd 250 irtot kell e czimen évenként kiadni: legyen miből fedezni is azt a pénztárnak. 250 frt öt 5-öd éves pótlék egészen csak 25 év múlva bekövetkező fedezésére, tehát szükséges e szerint már most 250 írtnak fele 1*25 frt évi bevétel. 13 rendes tanár számára szintén 5 öd éves pótlékok hozatnak javaslatba, egyszer-egyszer 100 frt; mikor pedig egészen kinövi magúi ezen pótlék, egy tanáré lesz 500 frt; 13 tanáré 6500 frt. A tornatanár még csak 25 év múlva egészen kinövő öt

5-öd éves pótléka 250 frt fedezésére — a mint fentebb láttuk — a ministen biztos ur már most felvett 250 ftnak felét 125 frtót; tehát itt is ugyanazon elv és logika alapján felveendő 6500 ftnak fele t. i. 3250 frt. — És igy is van, — i) pont alatt fel van véve 3000 frt és bar 250 frt el van is hagyva, de ha a rendes tanár urakkal is úgy volnánk, mint vagyunk a tornatanár úrral, a kinek még semmi esedékes pótléka nincsen, nem is volna semmi baj, mert a majd ezután bekövetkező 5-öd éves pótlékok fedezésére, mint a tornatanárénál 125 frt, úgy itt is ugyanazon arány szerint a 3000 frt elegendő lenne; ugyde itt az a baj, nogy az illető tanár urak már jelenleg is 2000 frt

5-öd éves pótlékot élveznek, mely a miniszteri biztos ur számítása körén egészen kívül esik; — s minthogy ezt a tervezetet készítő bizottság hihetőleg elhallgatta, igy eshetett meg, hogy erre nem vett fel fedezetet, — ha csak az az eset nem áll, hogy a rendes tanárok 5-öd éves pótléka is a tornatanár ur pótlékával egyidejűleg fogja kezdetét venni, s ily czimen a bekövetkező 5 év előtt egyik nek sem jár egy krajczár is.

Minthogy azonban ez utóbbi feltevésem, hogy t. i. az illető tanár urak az őket jogosan megillető már esedékes 5-öd éves pótlékjaikról lemondjanak, minden kétségen kívül nem következik be: ez ujabbi tervezettel szemben is kénytelen vagyok kijelenteni, ha bár azt megbotránkozással fogadja is M. S. ur, hogy az — ha csak fedezeti emelkedést nem eszközlünk — az általa bemutatott összeállításban egyáltalában el nem fogadható; — és pedig elsőben is azért, mert a bekövetkező 5 öd éves pótlékok fedezésére felvett 3000 írtból, a már esedékes pótlékok 2000 irtot felemésztvén, a megmaiadó 1000 frt az ezutáu bekövetkező pótlékokat illetőleg már 5 év múlva sem nyújt elegendő fedezetet; 16 év múlva pedig ily czimen 230j frt szaporulással többet kellvén kiadni, a mi még a haladó évekkel szaporodni fog, mely ha csakugyan évről-évre kifizettetik: a csurgói iskola ez időszerinti vagyona 25-30 év alatt füstöt vet.

Nem tagadom, hogy ez utóbbi állításomat sokan mosolyogva fogadják, mert az ügygyei közelebbi ismeretségben nem lévén, érveim helyességét felfogni nem tudják. Megkísérlem tehát más világitásban is előadni a helyzetet.

3000 frt 5-öd éves pótlékok fedezésére előirányzott öszszegből tehát már a költségvetés életbe lépése első évében fedezetül elhasználtatik 2000 frt, — rá következő egy év múlva a mint 2 tanár ur 5 évi szolgálata beáll — hozzá jön 200 frt, kiadás 2200 frt megmarad tőkésítésül 800 frt; akövetkező évben megint egy tanár ur uj 5-öd éves pótléka lévén esedékessé lesz a kiadás 2300 írt, marad tőkésítésül 700 frt; a harmadik évben megint hozzájön 200 frt kiadás 2500 frt, marad tőkésítésül 500 írt; a negyedik évben hozzájön 300 frt; s lesz a kiadás 2800 frt, marad tőkésítésül 200 frt; 5-dik évben megint 200 frt kiadás 3000 frt, — tehát már az 5-dik évben - ha a tanár urak között semmi változás nem történik, fedezetűi elhasználtatik az egész 3000 frt s többé tőkésítésről szó sem lehet. Tőkésítve lett 800+700-f-óOO+300+200 frt —2500 frt, ennek 6% kamata 130 frt; úgy de a hatodik évben megint 2 5-öd éves pótlék lesz esedékessé, ,a mi 200 frt, s már ezt illetőleg uem lesz fedezet, s rá-következő négy év múlva pedig — mint fónebb állítottam, Imit e most előadott mód szerint be is tudnék igazolni — 1300 frt lesz az évi deficzit.

Azt hozzák fel némelyek ezen fenti előadásom lerontására, hogy 5 év alatt a két legidősebb tanár bizonyosan nyugdíjba lép, s ez által 1000 írttal azonnal szállani fog az évi 5-öd éves pótléki szükséglet. Ez igaz ugyan, de az a kérdés, hogy csakugyan hajlandók lesznek-e az illetők 5 év múlva nyugalomba lépui? és ha nyugalomba lépnek is, — ezen körülmény még akkor is csak egy pár évre fogja egyenlő mérlegbe hozni a fedezetet és kiadást; mert az utánnuk következő tanárok nyugdily képessége 10—15 év múlva következhetvén be, igen könnyen beállhat még az a köriilméuy is — be is fog állani — hogy 8 tanár is lesz ollyan, a ki egész öt 5-öd éves pótlékot élvez több éven heresztül, a mi 4000 frt; azonban a többi 6 tanárnak is lehet' összésen 1500— 3000 ftig, menő esedékes évi pótléka. Ismételve kérdem, ezen eshetőségekkel szemben nem indokolt-e azon állitá-