Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-09 / 23. szám

Hatodik évfolyam.

*33. szám.

Pápa, 1895. junius 9.

ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt.

*

Az egyház és iskola köréből

ADIÁNTCLI EV.REF. EGYHÁZKER. HIVATALOS KÖZLÖSYE.

>

>----------------------------HIRDETÉSEK DIJA:

4 hasábos petitsor többszöri közléséért ö, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdíj 80 kr.

X--------------------------f*

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

TARTALOM: Elősdiség és elsatnyulás. — Anyag és szellem. Kármán Pál. — Szigyártó Sámuel 1815 — 1895. — T á r c z a. A könyörgés. Nagy Dienes. — Apróságok külföldről. Borsos István. — Vegyes közlemények. — Hivatalos rész.

r

Elösdiség és elsatnyulás.

A „Protestáns Irodalmi Társulat“ kiadványai közt ebben az évben egy olyan munka jelent meg, melynek lefordításával s kiadásával úgy a fordító lelkész társunk, mint a kiadó Társulat nagy szolgálatot tett egyházunknak s az evangelizáczió munkájának. Drummond Henriknek nagyhírű munkája ez, melynektczime: „ Természeti törvény a szellemvilágban11. Némelyek bizonyára túlzásnak, egy könnyen fellobbanó lélek ideális túlzásának fogják tartani, ha azt mondom, hogy a biblián kívül nincs könyv, mely nagyobb és mélyebb hatást gyakorolhatna a mai kor emberének vallásos meggyőződésére, hitének és őszinte vallásosságának emelésére. Nincs könyv, mely alkalmasabb volna egy részről a vakhit és babona, más oldalról pedig a közöny és hitetlenség legyőzésére. De hogy nem elfogultság vezet engem, midőn e könyv értékét ily magasra állítom; s hogy nem az idális elragadtatás túlzása vakítja el Ítéletemet, mikor e korszak vallásos tartalmú müvei közt az első helyre méltatom: meglehetősen biztosit felőle az egésznek tartalma, módszere és irányzata, mely teljesen alkalmas arra, hogy a modern gondolkozásban a vallás felől felburjánzott téves nézeteket megszüntesse, az üres fejű gunyolódókat gondolkozásra kényszerítse, a kétkedők kezébe biztos vezető fonalat nyújtson s lelkes munkájuk tovább folytatására buzdítsa az eddig is helyes utón haladókat Mi okozza ugyanis a legtöbb bajt vallási téren? Az, bogy a tudományok hatalmas fellendülése óta s mióta a vallásos hit világára kimondatott a kemény sententia, hogy az a tudomány bástyás falain kívül esik, vagyis nem tartozik a tudományok közé (s a vallásos hit szinte örülni látszott, hogy e bástyás falakon kivül létezése legalább elismertetik); a társadalom műveltebb osztályai közt az őszinte vallásos hit, a bármely felekezeti irányú öntudatos meggyőződés ritkává lett s az egyformán szánalomra méltó fanatikus bolondok s a vallással mit sem törődök mellett légió lett azok száma, kik nem szakítottak ug}ran az egyházzal és hittel, de nem is szolgálták azt világos és törhetlen meggyőződés alapján benső szükségből, hanem inkább csak valamely homályos ösztönből, családi hagyományok alapján, vagy a külső dekórum megőrzése vágyából. Úgy hogy újabban szinte szokássá vált a vallásos és hitbeli dolgokat nem venni valami nagyon komolyan, azokról nem is beszélni, hiszen azok csak légvárak és szappanbuborékok fogékonyabb kedélyek mulattatására! S ha talán bizalmasabb körben mégis ilyenekre fordult a beszélgetés és akadt olyan fogékonyabb kedély, a ki keresztyén hitünk elvontabb tételei mellett őszinte meggyőződésből lándsát tört, az ilyen ki volt téve annak, hogy megmosolyogják; sőt még annak is, hogy kétségbe vonják meggyőződésének őszinteségét s nem hiszik el neki, hogy hiszi azt, a mit dilit. Egy szóval a tudományt éles fegyverül haszrálták újabban igen

sokan a vallásos hit meggyöngitésére s erősen

23