Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-26 / 21. szám
327 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 328 gyraura is egy 1000 irtot, de kijelentésével aunak, hogy a fönti általam már egyszer kifizetett 3.—400 frt elveszése is, — aminek oka nem én voltam, — expiáltassék. Erre mondta állítólag N. L. hogy amit egyik kézzel felteszek az oltárra, a másikkal lekaparom.“ Ezt recitálja most N. L. Arról a lukafai B. összegről meg csak annyit, hogy 1 őr, nem veszett el, 2-or hogy mint a közgyűlésen föltártam, mindenki belátta, hogy ott a lukafaiak részéről követtetett el inkorrektség. S végzem én is immár e végválaszomat azzal, hogy lelkem tisztasága visszautasít minden vádat, minden gyanúsítást, mert tudom, hogy igaztalan vagyon nem terheli, annyival inkább szent pénz nem szennyezi lelkemet; lélektanilag is képtelenség, hogy aki saját ezerekre menő áldozataimmal, életemnek egész tevékenységével, életolajom pazarlásával, magán s családi érdekeimnek alárendelésével szívvel lélekkel szolgáltam ifjúságomtól fogva megőszíilésemig és szolgálom a közügyeket ma is: oly piszkos ténynyel koronázzam be köztéren való működésemet, minők a N. L. föltevései; s amelyek, ismételve mondom, fönti okmányokkal szemben csak az ő sötét lelkét jellemezhetik. Körmendy Sándor. ISKÖLAÜGY. Tanügyi észleletek német földön. ii. A múlt czikkemben közölt általános észrevételek után rátérek a német, — s különösen a bajor középiskolai tanügy némely jellemző sajátságainak ismertetésére. Mint általában a német, —- úgy7 a bajor tanügy is conservativ alapokon indult s hasonló módon fejlődött ‘). Valamikor természetesen a bajor középiskolák is felekezeti — és pedig első sorban katli. jellegűek voltak, azonban újabban a felekezetek — mint olyanok — nem tartanak fönn középiskolát, legfölebb egyes kerületek vagy városok. A gimnáziumok általában állami (közvetlen) felügyelet alatt állanak, legnagyobb részben „királyi“ jelleggel, a mint az nálunk is van némely kath. középiskolánál. Külön is kíemelendőnek tartom, hogy a bajor középiskolában már régóta az anyanyelvet tekintik az oktatás középpontjának, bár a szorosan vett gimnáziumokban a class, nyelvekre kiváló gondot fordítanak. Azonkívül jó korán megkezdték a gyakorlatiasabb irányú intézetek fölállítását már a század elején s különösen a 60-as évektől fogva. Már az 50-es évek után fölmerült a reál-gimnázium, e kiválóan német találmányi! középiskola eszméje s ez időtől fogva folyton s már eddig jelentékeny szám') A bajor tanügy történetére nézve magyarban a legjelentékenyebb mű Fehér Ipoly tói Bajor középiskolák 1888. Ebből vettem az adatok egv részét, kiegészítve más szakművekkel s a közvetlen észlelettel. Németben lásd: Geschichtlicher Übersicht d. Studieníinstalten in Bayern, Wagner, 1889. mai állítottak fel ilyen iskolákat, kivált nagyobb városokban. Kezdetben feladata kiválóan az volt, hogy az ifjakat tudományosan készítse elő a technikai főiskolákhoz; általában véve áthidalja a gimnáziumot és a reáliskolát s igy a kettő közt mintegy átmenetül szolgál, a minthogy némileg mindkettő feladatának igyekszik megfelelni s ezért aránylag sokat vesz föl. Elhagyja a görög nyelvet, de fölveszi a latint, a mellett különös gondot fordít a modern (franczia, angol) nyelvekre és a term, tudományokra, mely tárgyakat a gimnázium kellően nem veszi fel, mig az ő realiskolájok a class, nyelveket egyáltalán elhagyja. Mondhatjuk, hogy nálok nagyobb az ellentét a gimu. és reáliskolák közt, mint nálunk (kivált a görögpótló óta) s igy érthetjük a reálgimn. feladatát. Mondhatjuk, hogy igen hasonlít a nálunk újabban eontemplált egységes középiskolához, melynek (a német conservativismus mellett is) vaunak hívei jelentékeny számmal s e téren nálok már történtek is kísérletezések, kivált a némileg radicalisabb poroszok területén. Bővebben szól e kérdésről Barkász Károly, Tanügyi szemle ez. alatt igen gondos és kimentő tanulmányában a „Tiszántúli ref. tanáregyesület évkönyvében, 1894.“ Németben olvashatni e kérdésről többek közt: „Unsere Gymnasialreform, Rappold, 1886. ez. alatt. Egyletök, mely a reform.-mozgalmak középpontja, a „Verein für Schulreform“. E mozgalmak hatása pld. hogy a poroszoknál újabban a latin óraszámot leszállították s Frankfurtban szervezték az u. n. „egys. középiskolát“ kísérletül. Sőt e mozgalmak hullámai megérintették már előbb is Dán- Svéd- Norvégországot és Schweizot is. Követőkre találtak e nézetek Francziaországban is. Azonban az is igaz, hogy e kérdésben már a bajorok és osztrákok sokkal tartózkodóbbak, a mint ez Gautsch osztrák közokt. ministernek 1893-ki nyilatkozatából is kitűnik. Többek közt utal azon veszélyre, mely azon ür keletkezése folytán támadna, mely egyrészről Ausztria, másrészről Német, Francziaország és Anglia szellemi élete közt kivált idő múltával nagyon érezhető és hátrányos lenne“. S kétségtelen, hogy szomszédaink tartózkodó álláspontja jelentékeny, sőt azt hiszem, döntő hatással volt arra, más átmeneti-okok mellett, hogy nálunk egy idő óta ae egys. középiskola-kérdés lekerült a napirendről, mert ha az osztrákok tanterveit stb. tüzetesebben megtekintjük, kitűnik, hogy bizony mi általában ő utánnuk indulunk. De érdemes e tantervekre egy két tekintetet vetni. (Közölve 1. középiskolai t&ntervek stb. Kármán M. fordításában 1889. Német tantervek: Uhlig, Die Studienplaue in den bedeutendsten Staaten Deutschland* 1884.) Nem részletezve a kérdést, csak a legjellemzőbb vonásokat emelem ki. Az osztrák ginm. tanrerv majdnem teljesen megegyezik a mienkkel; és csak itt-ott a részletekben, a tárgynak egyes osztályokban való elhelyezésében, 1—2 óraszámban van némi eltérés. E tanterv igen conservativ : túlságos óraszámot ad a görögnek és latinnak s keveset az anyanyelvnek s a term, tudományoknak. Innen érthetjük némileg, hogy saját gimn. tantervűnk ia e hibában szenved.
