Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-13 / 2. szám
21 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 22 A lefkészi- özvegy- árva-gyámolda alap szabálytervezete. 1. §. Agyámoldáliák feladata: a lelkészek özvegyeit és árváit, sőt ha fogyatkozásra jutnak, magukat a rendes lelkészeket is, évenkint segélyben részesíteni. 2. §. Kötelezett tagjai a gyámoldának : az egyh. kerület területén működő, vagy ez után szolgálatba lépő rendes lelkészek, tekintet nélkül nős vagy nőtlen állapotukra. 3. §. Segélyre jogosultak: A) A nyugalomba vonult rendes lelkészek saját személyükben, ha a) életük 70 ik évét b) vagy lelkészségüknek 40-ik évét—segédlelkészi éveiknek beszámításával — betöltötték. Bj A rendes lelkészeknek özvegyei, mig özvegyek maradnak. — C) A volt rendes lelkész árvái: a) a fiuk a 18, ha tanulnak : a 22 éves kor betöltéséig, b) a leánjok a 18 éves kor betöltéséig, vagy ha előbb férjhez mennek, férjhez menetelükig. c) A testi vagy lelki fogyatkozásban lévő keresetképtelen árvák egész életükön át. 4. §. A segélyhez való jogosultság kezdődik : azon napot követő január vagy julius hó 1-ső napján, a mely naptól a rendes lelkészek a fizetésüket — az özvegyek és árvák az özvegyi, illetve kegyeleti évvel járó javadalmazást, — megszűntek élvezni. 5. §. Az egyh. kerület által az évenként kiadandó segély összege részekre osztandó. A felosztás kulcsát képezi azon szabály, miként a segélyre jogosult: a) a lelkéíZ kap 5 (öt) részt.— bj a lelkész özvegye kap 5 (öt) részt, — c) az apa és anya nélküli árva család kap 5 (öt) részt, — di ezen k’vül (tehát apátián és anyátlan árvák is) minden árva 1 (egy) részt Apátián és anyátlan árváknak tekintendők azon árvák is, a kiknek anyjuk él, de újra férjhez ment, és ha árva gyermekeit magánál tartja: a segély az ő kezeihez, ellenkező esetben az árvák gondozójának kezéhez fizetendő. Azok a lelkészgyermekek, a kiknek apjok él, csak anyjuk halt meg, árváknak nem tekintendők. 6. §. Az 1882. év. junius hó 1-ső napját megelőző időből még segélyben részesülők felét kapják annak, a mi szabály szerint reájok esnék. 7. £. Ha valamely rendes lelkész más egyh. kerületbe lép is át, de ezen gyámolda iránt kötelezettségeit rendesen teljesíti, árvái, illetve özvegye a 15. §. határozmányai szerint segélyben részesitetnek. 8. §. A gyámoldának alaptőkéit képezik: a) az egyh. kér. pénztárban ezen czimen már kezelt vagyon, — b) a valódi évi bevételeknek 30 (harmincz) százaléka c) a végrendeleti hagyományok, d) azon kegyadományok, melyekre nézve ki van fejezve, miként a tőkéhez csatolandók. 9. §. A gyámolda ügyeit az egyh. kér. gazd. tanács Pápán vezeti, a pénzeket az egyh. kér. pénztárkez. szabályoknak betartása mellett az egyh. kér. pénztárnok — Pápán — kezeli. 10. §. A gyámoldának évi segély összegét a következő évre az előző év utolsó napján lezárt számadásokban kimutatott valód1 bevételeknek 70o|o (.hetven) százaléka, — képezi. A valódi bevételeket képezik: a) a cselekvő tőkék kamatai. b) rendes lelkészek évi járulékai, -c) az egyházaktól „áldozócsütörtöki“ perselypénz,— d) a rokoojegyesek felmentvényi dija, — e) a tartalék alap évi segélye f) a tűzkár bízt. alap évi segélye gi a Baldacci alap évi segélye hj Kegyadományok, a mennyiben nincsenek megkötve i) birság-pénzek: a szabály ellenes vagy szavazat mulasztásért. 11. §. A rendes lelkészek tartoznak kivétel nélkül, fejenként és évenként 8 (nyolcz) koronát mint évi járulékot az alap szükségletére fizetni. A rendes lelkészek évi járuléka, az áldozócsütörtöki perselypénz, a rokonjegyesek felmentvényi dija, a kegyadományok, a birság pénzek az egyh. megyei pénztárba befizetendők, kötelessége lévén az egyh. megyei pénztárnoknak a jelzett pénzeket beszedni és az egyh. kér. pénztárába, kísérőjegyzék és ellen nyugta mellett, az év deczember hó 15 ik napjáig beküldeni. 12. §. A segélyre jogosultak, a mennjüben a segélyt igénybe venni óhajtják, tartoznak a családi állapotra vonatkozó igazolványokat az egyh. megye espereséhez, minden év február hó utolsó napjáig beterjeszteni. A beterjesztendő igazolványok a következők: a) a nyugalomba vonult lelkész tartozik igazolni életben létét, b) a lelkész özvegye tartozik igazolni életben létét és özvegyi állapotát, — c) a gyermekre nézve az anya mint tér. tör. vagy a különg.yám, a gondnok tartozik igazolni azoknak életben létét és életkorát. Mind ezen bizonyítványok azon lelkészi hivatal által állitandók ki, melynek körébe a segélyre jogosult, mint az ev. ref. egyh. községnek rendes tagja tartozik. 13. §. Az esperesi hivatal a beérkezett igazolványokat jegyzékbe foglalja és a segélyre jogosult családok tagjainak betüsoros kimutatásával, a gazd. tanács elnökéhez mindig az év márczius hó 15-ig beterjeszti. 14 §. A gazd. tanács az egyh. megyéktől beérkezett igazolványokat, lehetőleg még márczius hónapban, bírálat alá veszi, a segélyzendők névsorát, a részek számát megállapítja és számszerű feldolgozás végett, az adatoknak közlése mellett, az egyh. kér. számvevők égjük tagjának 2*
