Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-13 / 19. szám
299 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. • 300 kit áthatott a reformatio szelleme, hanem sokan vannak ma is, kik a fel világosodott ság hivei, hanem hát igen-igen sok mellékes dologgal nem tudnak leszámolni s maradnak továbbra is abban a kátyúban, melyből csak a reformatio eszméi fogják őket kisegíteni. — Igen óhajtandó volna, hogy épen a római katholikusok közül minél többen olvassák e kis füzetet. Dk. Tüdős István. Pünkösti ének. (Veni Sancte Spiritus.) Egy vigaszunk szent Isten ! Gyújts világot szivünkben! Fénysugárral, lelkeddel Bánatunkat széleszd el! Oly nagy olykor kétségünk S nincs kitől jó szót nyerjünk . . . Majd ha küzdünk bú s bajjal, Jöjj hozzánk szent vigaszszal! Hozz nyugalmat lelkűnkbe Lelkünk édes vendége! Szód bubánat oszlató, Kétség s bajtól feloldó. Terhűnk közt te megnyugtatsz, Balzsamot, enyhet nyújtasz . . . Bú közt, baj közt rád nézünk S fel derül borús lelkünk. Nélküled szent égi fény, Itt szivünkben nincs remény. Áldott lélek, jó Isten Gyújts világot szivünkben! a. s. Szegedi Kis István Kálmáncsehiben s a Somogyság reformációja A mit azonban Nádasdy Tamás inkább csak alkalmilag és közvetve tett Somogyságban a reformáezió érdekében, azt az udvarát Szigetváron tartó ifjú főur, enyingi Török Bálint *) cselekedte az állandóan helvbenlakónak közvetlenségével és nagyobb érdekeltségével. A mohácsi vészt pár évvel megelőzőleg — 1523. — feleségül vevén Pempliinger Katát, a szebeniek nagy tekintélyű ispánja Pempflinger Márknak leányát, **) és Mária királyné kedvelt udvarhölgyét, s ezek révén korán megismerkedvén *) Török Bálint 1521-ben még kiskorú volt, s nagybátyjainak Sulyok István és Balázs szabácsi bánoknak gyámsága alatt állott. Horváth M. Magyarország tört. Ill: 347. **) Istvánfi: História VII: 68. Szerémi Gy. Emlékirat. 100 1. és barátkozván a reformáczióval, nemcsak udvarába fogadta, hanem messze kiterjedő birtokaiban is *) mindenütt bebocsátotta a hitújítás papjait s általuk terjesztette annak elveit. A dancshází ref. egyháznak 1826-ban ellopott régi jegyzőkönyvét a kik még látták, beszélik, hogy többek közt ez is volt bele írva: „A szigetvári reformátusok 1525-ről a papbért beadták.“ A pápai ref. főiskola könyvtárában őrzött két kis harang pedig ezt mondja magáról: Scholae reformatae papensis 1531**). Ha a régi jegyzőkönyv és a harangok évei számából le kell is vonnunk, de a reformácziónak Somogybán és Pápán megkezdődését illetőleg az általuk jelzett időtől nem sokat tágíthatunk, mert több mint valószínű, hogy Török Bálint ha meg nem előzte is a vele egy időtájban pártot cserélt, és nemcsak rokoni ***), hauem politikai összeköttetésben is levő Perényi Pétert Siklós és környéke reformáltatásában, de tőle nem is maradt el, s hatalmával, befolyásával már a harmincas évek elején utat nyitott a reformácziónak Szigettől—Pápáig, s onnét tovább Sárvárig; sőt 1536-ban Debreczennek is urává lévén, a hagyomány szerint oda is elvitte Bálint pap által a reformácziót ****). Ki volt az a Bálint pap? éppen úgy nem tudjuk, miként nem ismerjük, sőt még csak nem is sejtjük, hogy kik voltak azok, kik a hatalmas főur védelme alatt hintegették Somogybán a tisztább vallási eszmék és tanok magvait. Török Bálint hatalmas alakja annyira kimagaslik és betölti szemeink előtt az előtért, hogy a szerény munkások, kik mögötte vaunak, tőle nem láthatók, s csak a jó Tinódi Sebestyén, ez udvari dalnok tüuík föl mellesleg, a mint nemcsak harczi dicsőséget zeng, hanem bib*) Török Bálint bírta Somogybán: Szigetvárt, Somogy várát, Szent-Mártont, Lakvárát s azok tartományát, Berkit a Kapos mellett, Remete-Udvarhelyt, Csurgót. Tolnában Ozorát és tartományát a Dombaiak után. Zal áb a n: Szigligetet és tartozandóságait, Mindszent — Kövesd — Szent-Benedek és Sóstó-Kait, Alsó- Felső és Kis-Dörgicsét, Tomajt. V e s z p r é m b e n: Jenőt (ma Tüskevár), Pápát s ennek tartományát: Szécsényt, Acsádot, Köveskútot, Csasztot) (ma puszta s Szécsényhez tartozik) Zsemlért (ma puszta) Komárommegyében: Gesztes várát s tartozandóságait. Vasmegyében: Aesádot. Sopronban: Széplakot, Sarrodot stb. **) Igaz-e ez ? A fentebbi kérdésre válaszom az, hogy igenis a mi könyvtárunkban két harang van — egy nagyobb és egy kisebb — ezen felirattal: »Scholae Reform, Papensts. 1531.« ***) Figyelmet érdemlő jelenség, hogy Zápolya korának -— a reformácziót felkarolt és az ország különböző pontjain diadalra juttatott vezér férfiai mindnyájan közeli rokoni viszonyban álltak egymással. Pempflinger Márk Török Bálintnak volt ipa; ennek nővére Török Orsolya Nádasdi Tamásnak anyja. Perényi Péter anyja Kanizsai Dorottya. Nádasdi T, felesége Kanizsai Orsolya, s ennek anyja Drágfi Katalin Drágfi Gáspárnak volt testvére, kinek másik nővére ama Perényi Jánoshos ment férjhez, ki Komjáthi Benedeknek volt tanítványa s egyszersmind annak a Frangepán Katalinnak fia vala, kit Erdősi mint különös pártfogóját említ, stb. ****) Pápa városát 1531-ben Bálint pap vivé az evangeliomi világosságra. Debreczent Bálint pap reformálá, kit Török Bálint hoza Pápáról alá 1536-ban (Tolnai István: Kalauz, 563. lap). Török Bálint 1536. szept. 30-án kapta Debreczen városát zálogba, 16000 forintért János királytól. (Az oklevél közölve Révész Imre által: Magyar prot. e. és i. Figyelmező V: 491. lap.)
