Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-18 / 11. szám
165 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 166 “befolyásos, és talán a magas kormányhoz közel álló világi hitfeleinket arra nézve, hogy befolyásukat érvényesítve ■oda működjenek, miszerint a tervbe vett dotatió valóban dotatió legyen, ne pedig alamizsna. Ha az államsegélyt az általam elősorolt módozattal fordítjuk egyházaink reorganisatiójára s az mint reorganizáló eszköz az egyik vonalon a hozzá fűzött remények megvalósításához visz közelebb bennünket: úgy az országos közalap épen ily módozatok mellett másik vonalon rakjon fundamentomot. — A napi megélhetésre nyújtott segély nem segély. — Egyházaink életét messze jövendőkre is biztosítani kell. — Ne forgácsoljuk el anyagi erőinket, mert a romlás, az anyagi bukás kikerülhetetlen. — Viszont ne központositsunk minden tényezőt, mert akkor a pénztorlódás tesz bennünket tönkre. Ma már a hívek áldozatkészségére apellálni nem igen lehet, hisz oly sokszor fordultunk ahhoz lankadtságunkban erőért, hogy annak ős forrása csaknem végképp kiapadt. — Hanem okos gazdálkodással, helyes beosztással, a valódi és szükséges czélra fordítással a meglevőket tartsuk meg és gyümölcsöztessük. Ajánlom jelen javaslatomat a kis köri értekezletnek elfogadásra. — Óhajtom, hogy ez eszmék, e kis körből indulva ki, egyetemes egyházunk intéző körei által is elfogadtassanak, hogy igy annál könnyebben építhessük a Krisztus testét: a reformált anyaszentegyházat. Papkeszi, 1894. Mártius 6. Szeness Imre. ev. ref. lelkész. A kultuszminiszteri jelentés. (Folytatás.) A gimnáziumokba múlt évben összesen 40227 tanuló iratkozott be, a ref. gimnáziumokban tanulók száma pedig 7401 volt. Eef. középiskolai tanuló volt a múlt évben 6454, és pedig gimnáziumi 5951, reáliskolai 503. Összehasonlítva e számokat a múlt évivel, némi emelkedést látunk, az arány azonban a többi felekezetitekkel szemben ezen emelkedés daczára sem javult, sőt csökkent, minthogy az emelkedés a más vallásit tanulóknál még erősebb volt. így történt, hogy mig múlt évben a százalékszám 14*4% volt, ez évben 14T lett vagy 0'3-del kevesebb. Érdekes fölemlíteni, hogy az izraeliták nemcsak relatíve, hanem absolute is fölülmúlják a reformátusokat. Mig ugyanis az 1890-iki népszámlálás szerint a szorosabb értelemben vett Magyarországon az izraeliták a népességnek 4'67%-át tették, addig a középiskolai tamiloknak 20-7% izraelita. Általában a taníttatás terén az izraeliták állnak legelöl s mi reformátusok csak negyedik helyen állunk. Az arány teljes 'föltüntetése végett megemlítem, hogy a reformátusok az ország lakosságának 14'62%-át teszik, a református tanulók pedig a tanulók számának 14’1 százalékát. — Ha most már ezt összehasonlítjuk az izraeliták népességének s illetve az izraelita tanulóknak számával: úgy találjuk, hogy aránylag 4 és /^-szer több izraelita tanuló van, mint református. A növendékeknek különböző felekezetű intézetek közt eloszlására vonatkozólag felemlítjük, hogy az 5951 ref* gimn. tanuló közül 4221 tanul református iskolában, 557 ágostai ev. iskolában, 1131 állami és szerzetesi iskolában; vagyis az egyházunkhoz tartozó növendékeknek 71°|0-a látogat ref gimnáziumot, 19%-a pedig állami és szerzetesi intézetekben nyeri kiképeztetését. Sokkal előnyösebb helyzetben vannak e tekintetben pl. a római katholíkusok, amennyiben 16988 gimn. növendék közül 15061 vagyis az egésznek 88°/0-a nyeri állami és szerzetesi intézetekben kiképeztetését s csak 12°l0 látogat más felekezetű iskolát. Pápán a növendékeknek 52%-a református, a mi azt mutatja, hogy ref. szülőink egy része szívesebben viszi gyermekét közelebbi gimnasiumba, mit sem törődve azzal, hogy azok nevelése milyen szellemben történik. Ami a református iskolák népességét egyenkint illeti, a főgimnáziumok közt Pápa a 8-ik helyet foglalja el (tavaly 9-ik volt); népesebbek Budapest (507), Sárospatak (491), Miskolcz (392), Debreczen 672), Hódmezővásárhely (341), Kolozsvár (332), Nagy-Euyed (329). Amit ez évben is ki kell emelnünk, az az a körülmény, hogy a magántanulók száma múlt évben Pápán 4 volt, (3°/0O); ki kell emelnünk pedig azért, mert a miniszter jelentésében mintegy megrovásképen jegyzi meg, hogy a legtöbb magántanuló a ref. középiskolákban volt (250/00), de már itt is 2 700'el kevesebb, mint tavaly. Azok a kemény szavak, melyek a múlt évi miniszteri jelentésben a magántanulóknak némely iskolánál túlságos nagy száma miatt elhangzottak, úgy látszik ref. középiskoláink legtöbbjére nem voltak Mában, mert most már elenyésző azon különbözet (7°/00), mely a magántanulók számát illetőleg az állami és a ref. középiskolák közt fennáll. Ez, az intézetek jó hírnevét veszélyeztetett rendszer ujmutatás lehet a jövőre arra nézve, hogy a fenntartó testületek folytonos figyelemmel legyenek az életviszonyokra, mert a magántanulók rendszerét nem más honosította meg, mint az, hogy a tanárok utalva voltak a vizsgadíjakra s ezért azután a jelentkező magántanulókat szívesen fogadták. Ezért volt a ref. tanintézetekben egész a legutóbbi időkig az intézet jó hírnevének nagy kárára annyi magántanuló. Ami a tanulók előmenetelét illeti vagyis a tanárok osztályozását, erre nézve az összehasonlítást intézetünk a számadatok tanúsága szerint bármely intézettel bízvást kiállhatja. Feltüntetjük e végből a tanulók osztályzatát úgy, amint azt a jelentés az országos középszámban fölmutatja, melllé csatolva az intézetünkben nyert osztályzatok százalékszámát. Minden tárgyból jeles orsz. középszám 6.8°/0 Pápa 6.7°0 „ legalább jó „ „ 18.8% „ 16.2% „ „ elégséges „ „ 52.8% „ 52-7% Egy tantárgyból elégte]. „ „ 10*6% „ 14-2% Két „ „ „ „ 4'3% „ 5' 7% Több „ „ „ „ 6-7% „ 47% Ha a rendkívül csekély eltérésből egyáltalán lehetne valamire következtetni : akkor csak azt mondhatnék, hogy az osztályozás intézetünkben a középnél szigorúbb; mert mig az elégtelenek az országos középszám szerint a tanulók számának 2P6°/0-át teszik: addig a pápai főgimnázi-11*
