Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-04 / 9. szám

143 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP Jéből. Irta Balogh Dénes I. év. pn. olvassa Csiba Imre I. é. pn. 8. Emlékezés 1848. mart. 15-re — Illés Báliad­tól. Szavalja Csomasz Dezső VIII. ősz. tan. 9. Hymnus. Énekli a vagyes énekkar, a főiskolai zenekar kisérete mellett. Az ünnepély után a „Griff" vendéglő nagytermé­ben Társasvacsora, s utánna Tánczmulatság lesz. — At. községi elöljárók becses figyelmébe. A nm. Köz- oktatásügyi Kormánynak nyilatkozataiból nyilvánvaló, bogy óvodák és gyermekmenedékhelyek felállítása tömege­den fog eszközöltetni. Erre nézve nemcsak az ezen pályára vágyakozó nők, hanem a községi eröljárók is a szükséges felvilágosítást legkönyebben és legalaposabban megsze­rezhetik Marosán Kornél: „Vezérkönyv a gyermek mene­dék helyek felállításához és vezetéséhez“ stb. czimü áb­rákkal is illustrált müvéből. Ezen mii a szatmármegyei Széchenyi társulat óvodáiban és gyermekmenedékhelyei­ben vezérkönyvül használtaik. Kapható Reizer János könyvkereskedésében Szatmáren, ára 2 korona. Az árát előre beküldők bérmentve kapják. Ugyanezen könyvkeres­kedés raktáron tart és előnyös árban szállít a mt. elöljá­róknak szükséges mindenféle nyomtatványt és irodai sze­reket. — Irodalmi jelentés. A m. kir. tudományos egye­tem hittudományi kara által a Horváth féle alapítványból a következő tételre „Fővonásokban kimutatandó mikép vi­­szonylik a magyar büntető tőrvény úgy a természeti mint a positiv erkölcsi törvényhez?“ — a kitűzött 700 frt pá­lyadíj a pályázók egyikének sem adatott ugyan ki, mind­azon által a bíráló bizottság Egry Endre szatmári k. tszk. bí­rónak munkáját „nagy figyelemre méltónak“ és „sajtó utjání közzétételét kívánatosnak" Ítélte. Ezen kiváló jelentőségű munkát szerző kinyomatni óhajtván, arra előfizetést hirdet egy forintjával, mely összeg vagy a szerzőhöz, vagy Reizer János könyvkereskedésének Szatmáron küldendő. A könyv két (előfizetési) hó letelte után kerül a sajtóba és ily czim alatt fog megjelenni: „A magyar büntető törvénykönyv­nek erkölcsi szempontból bírálata“. Előfizetők bérmentve kapják. A mű maga nemében páratlan, uagy hatást elői­dézni hivatott; szerző rendkívüli szorgalommal Összeha­sonlította a latin nyelvű praxis críminálist, a német és osztrák birodalmi polgári és katonai büntető törvényköny­veket, valamint a belga, franczia és olasz büntető codexe­­ket és azokkal kapcsolatos rendeleteket eredeti szöveg alapján; több évtizedeken át (ügyvédi és bírói pályán) szerzett sokoldalú tapasztalatánál fogva szakembernek és nem szakér őnek egyaránt érdekes, tanulságos és mara­dandó olvasmányt nyújt. Az olvasó legkiválóbb figyelmébe ajánljuk. — Az Athenaeum képes Irodalom történetéből. (szerk.. Beöthy Zsolt) megjelent a 17-ik füzet, mely egy­szersmind a Il-ik kötetnek első füzete. Ebben Széchy Ká­­ioly, a kolozsvári egyetem tanára, bevezetésül érdekes képet rajzol az irodalmi megújhodás koráról (1772—1820) Előbb vázolja a politikai viszonyokat, Mária Terézia né­­metesitö törekvéseit, a „Kalapos király“ uralmát, majd a nemesi visszahatást, végül ismerteti az e korban keletke­zett irodalmi irányokat. Külön fejezet szól Bessenyei Györgyről, kinek élete- és működéséről Széchy már a 70-es években könyvet irt. Itteni czíkkében felhasználja az azóta előkerült adatokat is, s Bessenyei korszakalkotó irodalmi munkásságát velős szabatossággal ismerteti, sorban mél­tatván drámai, bölcseleti, történeti s egyéb munkáit s a nemzeti nyelv és egy akadémia felállítása ügyében kifej­tett irodalmi izgatásait. A szöveget ezúttal is számos kép illustrálja: Mária Terézia és József egykorú metszetekről vett arczképei, Bessenyei szülőháza, arczképe (testőr­­diszruhában), névaláírása. Agis tragédiája és a Holmi ez. munkáinak czimlapja, a Természet világa előszavából egy — az iró egyéniségét jellemző — részlet kézirat! hason­másban, az Esterházy vigasságokhoz, a herczeg Ester­­házy-féle gyönyörű kastély múlt századi képe. Külön mellékletek: Apácai Cseri Jánosnak Lorántfi Zsuzsan­nához intézett folyamodványa, a fejedelemasszony saját­kezű hátiratával, hasonmásban, és Koháry István ver­seinek első lapja. — A valóban díszes kiállítású, hézag­pótló vállalat füzetenkint jelenik meg s minden könyv­­kereskedésben megszerezhető. Egy-egy füzet ára 40 kr. HIVATALOS RÉSZ. A Pozsony-megyebe kebelezett somorjai egyház lel­készállomására ezennel pályázat hirdettetik. Ezen állomást elnyerni óhajtó lelkésztestvérek fel­hívatnak, hogy okmányokkal felszerelt pályázati kérvé­nyeiket az esperesi hivatalhoz Perbetére (Komárom vár­­mngye) u. p. Perbete| f. évi márczius hó 12-íg bezárólag beküldeni szíveskedjenek. A lelkészállomás IV. osztályú. A megválasztandó lelkész 1895. évi márczius hó 12-én foglalhatja el állomását — és a komáromi lelkész­özvegy és árva-gyámoldának köteles és jogosult tagja le­­end. Kelt R. Komáromban, 1894. február hó 28. Pap Gábor. püspök. Pályázat. A Pápai egyházmegyében levő nagy-piriti, 899 írtra becsült, és igy harmadosztályú lelkészi állomásra márcz. 15-ig pályázat hirdettetik. A kérvények, fenti határidőig, Takácsiba ^p. h.) Szekeres Mihály espereshez nyújtan­dók be. Pap Gábor püspök. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1894. az ev. ref főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom