Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-25 / 8. szám

125 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 126 tan nincs kitüntetve feljegyzéseiben. Gueth Sándor mun­kája ez időből másokat említ ottani lelkészekül. Ez a kér­dés tehát még tisztázásra vár. 2. Erzsébet, született 1647 julius 13-án, meghalt 1648 október 23-án. 3. Gáspár született 1652. Mihály bátyja a követke­zőket jegyezte fel róla: „Gasparus Szeremleí, germanus et uterinus fráter metis, primum in schola Papensi, exer­­citationibus suis oratoriis et logicis summám adeptus laudem, anno 1673. migravit in gymnasium Debrecinense, ubi phílö­­sophica et theologíca studia circiter 3. annos magna di­ligentia tractavit, atque ideo in primariorum scholae alumnorum sodalitatem cooptatus est. Tandem honesta vo­­catione praevia, ductus ad recturam scholae Szikszoviensis, ubi divina ita disponente provídentia, vitám finiit peste, Anno D. 1677. actatis suae 25, promotus in academiam coelestem. Quia verő in publico sepultorio nullum erat templum aut aedíficium, quo concionateres pro habendís sacris coucionibus, vei funerum deductores adversus äeris injurias sese recíperent, ideo functíonis suae salarium pío animi zelo, testamento legavít eidem ecelesiae, ad con­­struendum ejusmodí aedíficium. Audio esse extructum.“ A szikszói egyház történelmi följegyzéseiben (^közölte Bíró Antal a Révész Figyelmezőjében, I. évfolyam, 434 és köv. lapokon) szintén meg van említve Sz. Gáspár, ki „hivata­lát végezvén, ugyanitt meg is holt.“ Hagyománya azon­ban nincs megemlítve. 4. János, született 1655. Ugyancsak Mihály bátyja <ekkép emlékezik meg róla: „Johannes Szeremleí, fráter mihi charissimus, natu minor, puer olim peregrinationum mearum studiorum causa susceptarum socius et comes in­­dividuus *), primum in gymnasio Debrecinensi, inde redux in schola Papensi humanioribus ín literis optíme excultus, tandem iterum postliminio regressus in idem gymnasium, (azaz Debreczenbe.) ibidemque scholae senior eífectus, ho­nesta vocatione ductus est ad rectúram scholae Püspöki­­ensis, prope fortalitium Várad, ubi functione sua scholas­­tica defunctus, Sumptíbusque necessariis instructus, pro­motus est in academias Hollandicas, ad studia altiora; inde vicissím in pátriám redux, ad recturam scholae Pa­­pensis vocatus, illi provenciae septem annis praefuit; tan­dem in legitimum ecelesiae ministrum electus et ordinatus, 20 annis sarcinam illám bajulavit. Postremo phthísí correp­­tus, adque ministrandum inhabliis reddítus, jussu meo ad me adductus, undecím menses in aedibus meis misere, síné spe valetudinís decubuit, tandem lenta tabe prorsus consump­­tus, die 3 martii Anno 1715. aetatis suae 60. piacidé in Domino occubuit, ac honesta sepultura, in coemeterio pub­lico, parentibus ac majoribus suis cum pace aggregatus fűit. In Felső-Eőr, die et anno, ut súpra, Mich. Szeremleí.“ Ez az érdekes följegyzések közt a legutolsó. Külö­nösen figyelmet érdemel a feljegyző Sz. Mihály azon ál­lítása, hogy János öcscse a felső-eőri temetőben, szülei és ősei mellé temettetett el. Ebből azt lehet következtetni hogy nagy atyjok az 16u4-ben meghalt S/.. János is Felső-Eőrött temettetett el. Tehát minden valószínűség szerint odavaló lakos, sőt talán odavaló pap is volt. Az 1715-ben még életben levő Sz. Mihály halála évét nem tudom. Az a Sz. György, ki 56 évig a németujvári Batthiány grófi család főjószágigazgatója s a felső-eori egyház egyik nagy jóltevője volt, aligha nem a mi fel­jegyzéseink szerzőjének, Mihálynak a fia. Meghalt 1754. Sz. Györgynek három figyermekét említi Gueth Sán­dor idézett müve, kik közül Károly felső-eőrí lakos ma­radt, két testvére, György és Sámuel pedig Debreczenbe származtak el s ott vívtak ki magoknak tisztes állást. Révész Kálmán. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Yalő-e vagy ráfogás? Midón a múlt hónapban a napirenden levő egyh. politikai kérdések miatt megindultak a ki­lépések a szabadelvű pártból, mindnyájan meg­lepetéssel olvastuk a kilépettek között gróf Gyürky Abrahám losonczi képviselő s drégely­­palánkí egyházmegyei gondnok nevét. Meglepe­téssel, mert hiszen nevezett képviselő úrtól, ed­digi politikai szereplése, összeköttetései és viszo­nyai utáu, egészen mésféle eljárást várt — és talán némi joggal — a közvélemény. Ez a meglepetés azonban még csak akkor lett igazán lájdalmassá, mikor az összes lapok nyiltan és határozottan hirdették, hogy a kilé­pésre azért kényszerült, mivel reversálist adott, és pedig épen a szomorú hirre vergődött Scbop­­per rozsnyói püspöknek. Reversálist adott válasz­tói tudta nélkül s az azok előtt vallott elvekkel ellentétben. Mindezek a kétségtelenül nem hízelgő hír­lapi közlemények sem a nevezett képviselő úrtól, sem mástól megczáíolva, helyreigazítva nem let­tek; valamint czáfolatlan maradt ama másik fur­csa hírlapi közlemény, hogy nógrádmegyei kis­­terennei birtokára egy kulcsári állomásra pályá­zatot kirdetett oly feltétel alatt, hogy ama leendő kulcsárnál elengedhetlen föltétel a róm. katholi­­kus vallás. Nevezett képviselő urnák bizonyára korlá­­tozhatlan egyéni szabadságában áll a szabadéi vü pártból kilépni vagy belépni, ahhoz nincs is semmi szavunk; kulcsárt is fogadhat akár mohamedán vallásut, csakhogy már eme ténye, —- ha igaz, — teljesen összeegyeztethetlen kálvinista egyház­­megyei gondnoki voltával. *) Főkép e sorokból merem következtetni, hogy Mihály is pap volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom