Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-04 / 5. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 78 7 7 áldozat, metyet az alkotandó nyugdíj-intézetnek s részben az államnak kell majd e tekintetben meghoznia, mivelhogy e beszámításnak szüksége csakis egy-két egyénre vonatkozik. A 14. és 15. §. magyarázatra nem szorul. Budapest, 1893. évi november 15-én. Gr. Csáky Albin. m. kír. vallás- és közoktatásügyi minister. t Pereszlényi János. Pereszlényi János meghalt. Oly váratlanul jött a hir, hogy megdöbbenve néztünk egymásra, vájjon igaz-e? Közelben és távolban senkisem hallott semmit betegségéről, szenvedéséről; csak mint a villámütés egyszerre ért mindenkit a gyászos értesítés. A krisztusi szeretet tanainak egyik hitbuzgó apostola, a reform eszméknek egyik jeles bajnoka, az irodalomnak nem utolsó fáklyavivője, a valódi szabadelvüségnek megtestesült alakja halt meg benne. Nem alant járó lélek volt 0. Jpoly-Pászthón Hontmegyében született 1831. decz. 25-én. Elemi iskoláit és az alsóbb három gymnasialis osztályt szülőföldén, magán utón, Kovács Sebestény József, ottani ev. ref. lelkész) — ki később ipa is lett — felügyelete s vezetése alatt elvégezvén, következő tanulmányai folytatására és befejezésére a pápai főiskolába ment 1846 őszén, a negyedik osztályba. Tanulmányait mindvégig kitűnő eredménynyel folytatta. Már mint VII. és VIII. osztályú tanuló jelentékeny szerepet vitt az ifjúsági képzőtársulatban, melynek theologus korában alelnöke is volt. Dolgozataival többször dicséretet és pályadíjat is nyert. A theologiai tanfolyam bevégzése után 1855. őszén, mint academikus tanító, a komárommegyei császári elemi ref. népiskolába ment ki, és itt három évig működött. A papi vizsgálatot 1858-ban kitüntetéssel tette le és Tatában lett segédlelkésszé. A tatai értelmiség közreműködésével 1859-ben rendezett Kazinczy-ünnepélynek vezérszónoka volt. Nyolcz hónapi segédlelkészkedése után a komárommegyei Ászár ref. hitközség választotta el papjául, a hol is két évig lelkészkedett. Itt létében vette nőül 1860-ban Kovács Sebestény József ípolypászthói ref. lelkész és esperesnek leányát, Teréziát. Ezen házasságból, még Ászáron született Gyula fia, majd Mocsán folytatott lelkészi hivataloskodása idejében Zoltán fia. 1861—72-ig Mocsán hirdette az Isten igéjét. Innen nevezetes dogmatikai vitája volt Ballagi Mórral a Budapesti prot. egyh. és Isk. Lapban. 1872-ben választotta a győri ref. egyházközség papjául és helyét 1873. martius 9-én foglalta el. Itteni, majdnem 21 évű lelkipásztorkodása alatt készült híveivel a korhadt állapotban levő templom újraépitéséhöz. Győri irodalmi működése eléggé ismeretes. 1874-ben a Győri Közlönyben és Szabad Polgárban, 1874- 76-ban a Pápai Lapokban, 1878-ban a Győri Lapokban, melynek utóbb szerkesztője is volt, jelentek meg politikai s társadalmi, figyelemmel olvasott cikkei. 1885-ben indította meg a Dunántúli prot. közlönyt, melyet három évig erős kitartással tartott fenn. Mindig és mindenütt az igazi szabadelvű eszméknek volt hirdetője. Irt még számos egyházi beszédet, imát és egyháztörténetet, melyeket legközelebb Gyula fia készül sajtó alá rendezni. 1885- 88- ban az egyházkerülettől választott iskolalátogató is volt a pápai főiskolában, mint az igazgatótanács egyik tagja. Váratlanul következett halálát a rövid influenza betegségéhez járult, mellhártyalobb okozta, mely heves föllépésével az erőteljes életet kioltotta. Lelkének elevenségét ugyan már előbb, a több éveken át tartott gyulladásos szembaja elvette; a mely szintén nem engedte egyházkerületi aljegyzői hivatalát is rendesen végezni. A gyászszertartást végezte a háznál Nt. Czike Lajos tatavidéki esperes, a sírnál pedig Nt. Antal Gábor ácsi ref* lelkész és kerületi tanácsbiró. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — A „Protestáns Pap“ ez évi 1-ső száma a következő tartalommal jelent meg: 1. Anya sírjánál. Lágler Sándor. 2. Készpénz fizetés. Rékai L. 3. Egyházi beszéd közvasárnapon. Gödöllei József. 4. Böjti egyházi beszéd. Gerok után Ladányi. 5. Kajafás. Böjti tanítás. Ladányi* 6. Herodes. Böjti tanítás. Ladányi. 7. Esketési beszéd* Újvári Cseh Lajos. 8. Biblia. Uj szövetség. Máté V. 3. és Máté V. 5. Cserna István. 9. Gyászbeszéd és ima. Széki Aladár, ló. Evangeliomí és epistolai perikópák. Septuagesima vasárnapjától nagy péntekig. (Tizennyolcz disposition 11. Törvények és rendeletek tára. Kund Samu. 12* Irodalom. Tantó János. 12. Egyházi tiszti választások, papjelölések, papválasztások, halálozások. 13. Szerkesztői mondanivalók. A „Prot. Pap“ egy évi előfizetési ára é frt, félévi 2 frt. Az előfizetési dijak a szerkesztő-kiadókhoz (Lágler Sándor, Kálmán Dezső) küldendők Kölesdre (Tolna megye.) — Szives kérelem. Az egyházkerületi pénztáros urat tisztelettel kérem, legyen szíves közzé tenni, hogy a lelkészgyámoldából 1893. évre eső segélyeket az esperesekhez vagy az egyházmegyei pénztárosokhoz küldte-e el és mikor? Somogyi. A fentebbi kérdésre vonatkozólag válaszom az* hogy egyházi felsőbbségemuek felhívására a szükséges felvilágosítást megadni mindig kötelességemnek tartottam és tartom, de magán s még hozzá névtelen felszólításra felelni sem most, sem jövőre kötelességemnek nem ismerem. Baly Albert. — Az Athenaeum „Képes irodalomtörténeté“— bői megjelent a 16-ik füzet, melyben Négyesy László a XVIII. századi szépirodalom rajzát folytatja, ezúttal Amadé Lászlóról, a múlt század legkiválóbb lyrikusáról szólván részletesebben. A második czikkben Takács Sándor az iskolai drámákat ismerteti, sorba véve a csiksomlyói mysteriumokat, a pálosok, jezsuiták és piaristák iskolai színmüveit, miközben számos, eddig ismeretlen adattal bővíti az irodalomtörténetnek e szakaszát. A 3-ik czikkben Marczali Henrik értekezik: A magyar történeti irodalom a XVIII. században czim alatt; részletesebben szól Bél
