Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-10-28 / 43. szám
685 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 686 őseinél s a bűn gyönyöreinél; az apostolokkal örvendeztetek, hogy méltóknak tartattatok, hogy gyaláztassatok a Krisztus miatt; kik Pállal dicsekedtetek szenvedéseitekkel, és hogy sem a bilincsek, sem a nyomorúságok, sem az életnek kedvessége nem gátolt benneteket, hgy elvégezzétek pályafutástokat, a szolgálatot, mit az Úrtól vettetek. Oh ti boldogok, kik részesei lettetek Krisztus szenvedéseinek ! Kikre rárakattak az 0 bilincsei, . , . a jegyek — melyek e világ előtt ugyan gyalázatosak, de néktek dicsőségesek, Isten előtt kedvesek, -- hogy hordozzátok azokat! Örüljetek és örvendezzetek az Urban, mert nagy lészen a ti jutalmatok a mennyben! mert hisz ép igy üldözték előbb a prófétákat és apostolokat! Föl hát Krisztusnak hiv szolgái! Tovább a megkezdett utón Istennek kedves gyermekei! Tartsátok meg továbbra is azt az állhatatosságot, azt a hitszilárdságot, melyet eddig tanúsítottatok azon nehéz küzdelemben melylyel Isten próbára tett beneteket! Csak előre bátran! azon édes reményben, hogy ama főpásztor, ki harczra szólitott benneteket, s erőt adott eddig is a győzelemre, majd egykor fejetekre teszi a martyromság dicsőséges és romolhatatlan koronáját! Mi pedig teljes szívből könyörgünk a kegyelem Urához, ki elhívott titeket az örök dicsőségre, hogy — miután annyit szenvedtetek — erősítsen és bátorítson benneteket mindvégig, hogy visszatérvén egyházaitokba, szerencsésen és serényen foglalatoskodhassatok az Urnák dolgaiban, s ama nemes harczot megharczolván, futástokat elvégezvén, mint hű szolgák mehessetek be az Urnák örömébe! Ti pedig kedves testvéreim, kik gyönyörködtök ez Istennek tetsző, tisztelendő férfiak szemlélésében, dicsőítsétek az Urnák erejét, mely megdicsőittetett az ő szolgáinak gyengeségükben! Tanuljátok meg az ő példájukból: mily álhatatossággal, mily hitszilárdsággal kell ellenállnotok amaz ordító oroszlán dühének; hogy soha se féljetek; de hívek legyetek mindhalálig a ti Megváltótokhoz, hogy elvehessétek tőle az életnek koronáját! Igaz, hogy Isten az ő könyörületességével megkímélt eddig bennünket, s nem látogatott meg nehéz küzdelmekkel, hogy harczoljunk életre-halálra, de ki biztosit affelől, hogy ezután sem kell soha kiállanunk a küzdő térre? Nem tudjátok e, hogy az ördög solisem alszik, hanem szüntelenül köröttünk ólálkodik, keresvén kit elnyeljen ? Sőt annál dühösebb, minél kevesebb ideje van hátra? Igaz, hogy Isten egykor megkötözi őt, (a „Jelenések könyve“ szerint ezer évig), hogy ne dühöngjön annyira az Ur nyája ellen; de egy időre ismét feloldatik. hogy még kegyetlenebbíil uralkodjék az Anyaszentegyházon. S csak a vak nem látja, hogy mi éppen ezen időben élünk! Mert mi mást kiált mindenfelől siralmas állapota Anyaszeutegyházunknak ?! mely csaknem mindenütt ama kegyetlen alvilági oroszlán kisértéseitől, üldözéseitől gyötörtetik, s már-már vég Ínségre jut; úgy hogy alig van hely a keresztyén földön, mely dühét nem érezte volna, avagy ne érezné!? Tehát — mit gondoltok Atyámfiái — mit kell tennünk e nehéz helyzetben?! Talán aludnunk és tunyálkodnunk? ............Sőt inkább őrködnünk és józanul ékünk! Ha a látható oroszlán köröttetek ólálkodnék, vájjon tudnátok-e nyugodtan aludni? Avagy nem őrködnétek-e álmatlanul biztonságtok felett? Mennyivel inkább kell tehát őrködnötök most, midőn ama láthatatlan, sokkal veszedelmesebb oroszlán fenyeget benneteket!? Legyünk hát Atyámfiái éberek és józanok, hogy vigyázatlanul és fegyvertelenül meg ne lepesslink! Vigyázzatok elöljárók! hogy amaz ordító oroszlán városunkat, — melyre oly rég leselkedik, melyre néni egyszer tört már nyílt erőszakkal, nyilván való csalárdsággal, — meg ne rontsa, s Istentől nyert legbeesesebb kincsünket, szabadságunkat és a közbékét el ne rabolja í-Vigyázzatok pásztorok! kiket Isten őrállókul rendelt, hogy amaz oroszlán be ne törjön az Úr nyájába, s szét ne tépje a Krisztus báránykáit! Vigyázzatok atyák gyermekeitekre! Vigyázzatok ifjak magatokra! hogy harag, vagy mértékletlenség által helyt ne foglaljon bennetek az ördög! Vigyázzunk mindnyájan Krisztusnak hívei! Vigyázzunk és imádkozzunk, hogy kísérteibe ne essünk! így mozdíthatjuk elő sikeresebben ídvességünk munkáját; igy készebben várhatjuk az Úrnak ama napját; igy bátrabban ellenállhatunk az ördögnek! Nem szűnik ugyan meg dühöngeni ordító oroszlán képében; de bármit tervez is, minden törekvése sikertelen marad! Támadhat: Jelenem győzhet! Ostromolhat: de be nem vehet! Az, aki egyszer megtörte fejét, nem sokára lábaink alá veti! Az, aki Dánielt megtartotta az oroszlánok vermében, ki Pált kiragadta az oroszlán torkából, hatalmas karjával minket is védni fog mindenkor és megszabadítván minden bajtól, rosztól, üdvözíteni fog amaz égi hazában! Dicséret, dicsőség, tisztesség szálljon nagy nevére mindörökké! Amen, Latin eredetiből fordította Borsos Károly. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Fogymnasiuinunk államsegélyligye végmegoldást nyert. A um. m. kir. Cultusminister ur ugyanis folyó hó 17-én 52124. sz. a. leiratával értesítette a konveuti elnökséget, hogy főgymnásiumuuknak a törvényhozás hozzájárulásának föltétele mellett 16000 írt évi államsegélyt adott. Midőn ezen, főiskolánk további fejlődés« szempontjából oly nevezetes értesítést a legnagyobb örömmel közöljük, kedves kötelességünknek teszünk eleget az által, hogy hálás elismerésünket fejezzük ki úgy kerületünk mélyen tisztelt elnöksége, mint főiskolánk nagy érérdemü gondnokai ez ügyben is tanúsított kitartó nemes ügy buzgalmáért. — Pályakérdések. Az 1894—95-dik tanévre a következő pályakérdések tűzetnek ki: I. Péczely-dijra: „A
